Napirenden az online oktatás – hogyan alkalmazkodtunk a hibrid megoldáshoz?

Hétvégén online tanácskozást tartottak a HiperSuli tanárai, az országos találkozó célja egy aktuális helyzetértékelés, tapasztalatcsere és az előttünk álló időszakra való felkészülés volt. A főbb megállapítások között elmondható, hogy habár sokan már rutinosabbak, még most is rengeteg a kérdés azzal kapcsolatban, hogyan lehet a lehető legjobban kiaknázni a táv- vagy hibrid oktatásban rejlő lehetőségeket. Mennyi figyelem várható el a tanulóktól, hogyan őrizhetik meg a gyerekek és a tanárok a mentális egészségüket? A HiperSuli szakértő tanárai a digitális oktatás során szerzett tapasztalataikkal segítik más pedagógus kollégák és a szülők alkalmazkodását.

 A koronavírus-járvány következtében az addig olajozottan működő rendszer márciusban felborult, az érintetteknek pedig egyik napról a másikra kellett szembenézni a digitális oktatás adta kihívásokkal. Néhány hónap „pihenő” után, november közepén a középiskolák ismét áttértek az online oktatásra. A következő hetek-hónapok is sok bizonytalanságot rejtenek még, amire az iskoláknak, a tanároknak és a diákoknak is fel kell készülni.

Digitális órarend, avagy hogyan lehet fenntartani a diákok figyelmét és motivációját?

A tantermen kívüli oktatás csak a középiskolában kötelező, de sok esetben az általános iskolában is jellemző, hogy az osztály egy része – fertőzés vagy szülői óvatosság miatt – hiányzik. A HipeSuli tanárai egyetértenek abban, hogy a gyerekek alkalmazkodtak a hibrid rendszerhez, de az főleg a nagyobbaknál működik jól. Aki otthon van, – a tavaszi állapotokhoz képest – már rutinosan jelentkezik be az órára, és úgy vesz részt rajta, mint fizikailag is jelen lévő osztálytársai.

 A tavaszi karanténidőszakhoz képest – amikor az iskoláknak és a tanároknak a váratlan helyzethez kellett alkalmazkodniuk, és emiatt sok helyen elmaradtak az órák – most az iskolák inkább ragaszkodnak az órarendhez, ami a gyerekeket fizikailag is jobban megviseli. Fáradtabbak és sokszor még a fejük is fáj a 6-8 óra képernyő előtt töltött idő miatt – számoltak be tapasztalataikról a HiperSuli tanárai. Mindez egészségügyi kockázatot is jelent. Erre megoldást jelenthet egy digitális órarend megfelelő kialakítása: ahol lehetséges, nem minden óra 45 percét kell képernyő előtt tölteni. Jó példa lehet, hogy az élő online oktatásra a dupla órákat használjuk, a szimpla órán pedig lehet önálló vagy csoportos feladatokat kiadni – de nem mindegy, hogyan.

 „Sok esetben – főleg a fiatalabb korosztályban – a tanári vezetés fontos a diákoknak. Nehezebben tudnak távoktatásban önálló munkát végezni, unalmas nekik, ha az óra csak arról szól, hogy feladatot kapnak, aminek a megoldásáról be kell számolniuk – mondta Koren Balázs matematikatanár, a Telenor HiperSuli programjának szakmai vezetője. – Segíthet a figyelem fenntartásában, ha az online tanóra minél több interakcióval zajlik, azonban itt is meg kell tartani az egyensúlyt. A közösen elvégzendő feladatok elsősorban a nagyobb diákok esetén lehetnek motiváló hatásúak.”

Az alsósoknál sokszor nem lehet fenntartani a teljes osztály figyelmét online vagy hibrid oktatással. Ilyenkor jó módszer lehet az osztály felosztása, és egyszerre 4-5 fős csoportoknak rövidebb, félórás, sok interakcióval élvezetessé, színesebbé tett órákat tartani.

„Ott kell tudni hagyni a gépet” – a mentális egészség védelme

A tanárok és a szülők sokszor szembesülnek azzal, hogy a diákok fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek és dekoncentráltabbak. „A járványhelyzet felgyorsította a technológia és a közösségi média elterjedésének kedvezőtlen folyamatait. A fiatalok napi ritmusa, az iskola, sportolás, hobbi által fenntartott egyensúly sokszor szétesett már a karantén első szakasza alatt – mondta Tóth Dániel pszichológus, a Pszichológus Pasi YouTube csatorna házigazdája. – Ennek hatására a gyerekek sokkal fáradtabban, kialvatlanabb állapotban kerültek vissza ősszel az iskolába, ahol most újra az online térbe kényszerültek. Ennek elkerülésére mindenképpen fenn kell tartani olyan időszakokat – akár egyéni, akár családi szinten –, amikor a gyerek ki tud kapcsolni, ott tudja hagyni a gépet.”

A helyzet természetesen a tanárok számára is megterhelő.  Sokszor elvárás tőlük, hogy mindig, minden platformon elérhetőek legyenek a diákok vagy a szülők számára. Ezt több iskolában az online órák számának korlátozásával szabályozzák, vagy például azzal, hogy házirendben rögzítik: a tanár 16 óra után nem köteles válaszolni a beérkező kérdésekre. „Saját egyensúlyunkat úgy tudjuk megőrizni, ha tisztában vagyunk korlátainkkal és képességeinkkel. Maguknak kell odafigyelni szükségleteinkre, arra, mennyi pszichés terhet viselünk el vagy mennyi alvásra van szükségünk – tanácsolja Tóth Dániel. – Limitált a teher, amit az ember egyedül elvisel, ezért ha szükséges, mindenképp kérjünk segítséget.”

Elmosódnak a határok, fontos az internetes biztonság

A tanárok egyik legfontosabb, az online oktatásban szerzett tapasztalata, a visszajelzés hiánya. Ahogy fogalmaznak: „nagyon nehéz szürke köröknek beszélni”. Sok helyen a diákok a jelenlétüket bekapcsolt kamerával kell, hogy igazolják, de ez nem lehet elvárás, hiszen nem mindenkinek állnak rendelkezésére a megfelelő eszközök. Sokszor nincs a családban webkamera vagy elegendő számítógép ahhoz, hogy több gyerek – és esetleg az otthoni munkát végző szülő – egyszerre tudja használni.

 Az online oktatás ugyanakkor az internetes biztonság és a személyiségi jogok kérdésére is ráirányította a figyelmet. A kamerakép az otthoni környezetet is megmutatja – azt pedig a tanulóknak is érdemes megtanulni, hogy a magánéletüket ne osszák meg mindenkivel. A jelenlegi járványhelyzet, az erős online jelenlét, amúgy is a magánélet és az iskolai lét határainak elmosódásával jár, ami a tanároknak és a diákoknak is frusztráló lehet.

Ebben segíthet a különböző platformok virtuális háttér funkciója. Ennek nemcsak a szórakoztatás, hanem a privát szféra megőrzése is a célja. Ahogy egy diák megjegyezte: „Ha tudtam volna, hogy van ilyen funkció, rendet sem kellett volna raknom a szobámba. ” Természetesen a tanár oldaláról is hasznos, hogy létezik olyan eszköz, amellyel el tudja takarni, amit nem szeretne megmutatni. Ez összhangban van az adatvédelmi szabályozás alapelvével, az adattakarékossággal is – azaz csak olyan adatot lehet továbbítani és tárolni, ami feltétlenül szükséges. A tanuló – vagy a tanár – szobája, privát szférája pedig nem ilyen.

 További hasznos tippek, tanácsok a ’Szülők a neten’ podcast-sorozatban, valamint a HiperSuli TudatosNet videóiban találhatók.

A Telenor sajtóközleménye