2009. április 17. péntek, 5:39
Címkék:
A diákönkormányzat
A diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésében fontos jogokkal rendelkezik. Ennek célja a diákok érdekeinek hatékony érvényesítése. Az a diákönkormányzat, amelyik hatékonyan tud élni ezekkel a jogokkal, eredményes, sikeres szervezet lesz.
A rovatban szereplő – főként törvényi hivatkozásokra épülő – cikkeink kiegészítéseképpen a Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesülete (MODE) készített gyakorlatiasabb, életközelibb összeállítást diákok és tanárok számára.
Mi is a diákönkormányzat?
A diákönkormányzat definíciója a következő: A Diákönkormányzat (DÖK) a tanulók és/vagy tanulóközösségek és/vagy diákkörök által létrehozott, a tanulók érdekeinek képviseletére, jogaik és érdekeik érvényesítésére és igény szerint közös tevékenységük szervezésére alakított szervezet. A definícióból következik, hogy a DÖK-öt diákok, diákok csoportjai alakítják meg és működtetik. A DÖK nem csupán egy csapat diák: ideális esetben előre lefektetett célok érdekében dolgozó, feladatukat pontosan ismerő diákok szervezete.
Mit csinál a diákönkormányzat?
Mivel a diákönkormányzat a diákok szolgálatában működik, céljait, tevékenységét a diákok igénye határozza meg. A DÖK célokat fogalmaz meg magának, ezeket valamilyen folyamat, tevékenység révén eléri, megvalósítja. A DÖK tevékenységeit alapvetően négy csoportba sorolhatjuk:
- érdekérvényesítés,
- programszervezés,
- gazdálkodás,
- kapcsolattartás, marketing.
A DÖK alapvető feladata a diákok érdekeinek védelme, jogainak érvényesítése. Ide tartozik a problémafeltárás, a diákság képviselete, részvétel fegyelmi eljárásokban, részvétel az iskolai élet szabályainak alakításában.
A diákönkormányzatok szinte minden esetben szerveznek különböző programokat az iskolában. Ezek lehetnek sportversenyek, ünnepi műsorok, délutáni rendezvények, diáknapok. A törvényben biztosított egy tanítás nélküli munkanap programjának megszervezése a DÖK egyik fontos feladata.
A DÖK mint szervezet gazdálkodik különböző erőforrásaival. Saját vagyonának felhasználása, az iskola által rendelkezésre bocsátott eszközök hasznosítása, pályázatok írása és az adományszervezés tartozik ide.
A működéssel kapcsolatos információk terjesztése, a programok reklámozása fontos a DÖK sikeres működéséhez. A jó DÖK megfelelő kapcsolatot ápol a pedagógusokkal, az iskola vezetésével, a diákokkal, diákszervezetekkel, az iskolai élet minden érintettjével.
Mihez van joga a DÖK-nek?
A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény) számos jogkört biztosít a diákönkormányzatnak. Ezek hat csoportba sorolhatók.
Döntési jog
A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével szabadon dönthet az alábbi kérdésekben:
- saját működéséről (ez a DÖK SZMSZ),
- tisztségviselőinek megválasztásáról,
- anyagi eszközeinek felhasználásáról,
- egy tanítás nélkülimunkanap programjáról (diáknap).
Egyetértési jog („Vétójog”)
A DÖK egyetértése nélkül az alábbi kérdésekben nem hozható döntés:
- az iskolai SZMSZ-ben a tanulókra vonatkozó valamennyi kérdésben;
- szociális juttatások elveinek meghatározásakor (tankönyvtámogatás odaítélésének elve);
- az iskolai házirend valamennyi pontjában;
- ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása elveinek meghatározásakor;
- első tanítási óra max. 45 perccel korábban történő megkezdése (legkorábban 7:15);
- tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédkönyvek megrendelése.
Véleményezési jog
A DÖK véleményét kötelező kikérni a tanulók nagyobb közösségét (házirendben meghatározott szám vagy arány) érintő minden kérdésben; szóbeli érettségi időpont megállapításakor; intézményvezető megbízása, megbízásának visszavonása; iskolai, kollégiumi munkaterv; fenntartói irányítással összefüggően (pl. bezárás) stb. A DÖK véleményét a döntéshozó nem köteles figyelembe venni.
Tanácskozási jog
A DÖK képviselője részt vehet tanácskozásokon, és beleszólhat a vitába (pl. nevelőtestületi ülésen).
Javaslattételi jog
A DÖK javaslatot tehet a tanulókat érintő valamennyi kérdésben, erre az igazgatónak vagy a nevelőtestületnek 30 napon belül érdemben reagálnia kell, de nem feltétlenül lesz érdemi következménye.
Egyéb, szerzett jogok
A DÖK a felsoroltakon kívül egyéb, jogszabályban lefektetett jogokkal is rendelkezik. Ilyenek: érettségi lebonyolításában való részvétel; iskolaszékbe bizonyos számú diák delegálása; szövetséget létesíthet, ill. szövetséghez csatlakozhat; térítésmentesen használhatja az iskola termeit, berendezéseit, ha ezzel nem zavarja a tanítást, stb.
Mint láthattuk, a diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésben fontos jogokkal rendelkezik. Ennek célja a diákok érdekeinek hatékony érvényesítése. Az a diákönkormányzat, amelyik hatékonyan tud élni ezen jogaival, eredményes, sikeres szervezet lesz.
Hogyan működik a DÖK?
A diákönkormányzat működésével kapcsolatos kérdésekről maga dönt. A működéssel kapcsolatos szabályokat a diákönkormányzat Szervezet és Működési Szabályzata tartalmazza. Ebben a dokumentumban célszerű a következő kérdéseket szabályozni:
- a DÖK célkitűzései,
- a DÖK cél szerinti tevékenysége,
- a tagok jogai, kötelezettségei,
- szervezeti felépítés (hogy néz ki a DÖK, tagok, tisztségek),
- DÖK tagok megválasztásának, visszahívásának módja,
- elnök és egyéb tisztségviselők megválasztása, visszahívása, feladatai,
- diákközgyűlés összehívására vonatkozó szabályok,
- lehetséges munkacsoportokra, felelősökre vonatkozó előírások,
- az ülésekre vonatkozó szabályok (ki, mikor, hol szervezi meg, hívja össze),
- gazdálkodás, pénzkezelés,
- egyéb kérdések,
- záró rendelkezések, formai követelmények: elfogadás, jóváhagyás napja, hitelesítő aláírások, nyilvánosságra vonatkozó rendelkezések.
A működés egyik alapvető kérdése a tagválasztás. A DÖK-tagokat választhatják közvetlenül a diákok vagy a diákok által kijelölt képviselők. Az iskola, kollégium bármely diákja tagja lehet a DÖK-nek. Célszerű a tagok létszámát az intézmény méretéhez igazítani. Egy 1-200 fős iskolában felesleges 30-40 fős diákönkormányzatot működtetni. A létszámot természetesen befolyásolják a DÖK által végzett feladatok is.
A megválasztott DÖK tagok közül a szabályozástól függően a diákság vagy a DÖK-tagok vezetőket választanak. A diákönkormányzat elnökét és helyettesét minden esetben ajánlott megválasztani. Természetesen a helyi sajátosságoknak, feladatoknak megfelelően lehetnek egyéb tisztségek is (médiafelelős, programfelelős stb.) Fontos, hogy legyen egy tisztségviselő, aki a pénzügyekért, a gazdálkodásért felel.
Tevékenysége során a diákönkormányzatnak alapvető céljait kell szem előtt tartania. Ezek mentén végzi különböző tevékenységeit. Munkája során fontos, hogy számoljon a következőkkel:
- a diákok igényei, hozzáállása,
- a DÖK erőforrásai,
- iskolai hagyományok,
- az iskola támogatása,
- a DÖK-tagok munkája.
Arra, hogy mit csináljon egy diákönkormányzat, nincs tökéletes recept. Fontos azonban, hogy mindig a diákok érdekeit, igényeit tartsák szem előtt, és éljenek jogaikkal, lehetőségeikkel.
Mi a diákközgyűlés?
Közgyűlést minden tanévben legalább egyszer össze kell hívni; ezt a közoktatási törvény 63. § (1) mondja ki. Célja a DÖK működésének és a tanulói jogok érvényesülésének, valamint a házirendben foglaltak érvényesülésének áttekintése.
A jogszabály megkülönböztet évi rendes és rendkívüli diákközgyűlést.
Évi rendes közgyűlés: a diákközgyűlést iskolai, kollégiumi DÖK vezetője hívja össze évente egyszer (tehát nem az igazgató). Időpontját a DÖK határozza meg. Az iskola, a DÖK és a kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszakban végzett munkájáról, elsősorban a gyermeki, tanulói jogok érvényesüléséről, az ezzel kapcsolatos történésekről és a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
A diákok kérdéseket tehetnek fel az iskola, a kollégium és a DÖK vezetőségének az iskola ügyeivel kapcsolatban. A diákközgyűlés napirendi pontjait legalább 15 nappal a közgyűlés előtt nyilvánosságra kell hozni.
Rendkívüli közgyűlés: akárhányszor összehívható, amennyiben szükséges; általában iskolabezárás miatt vagy DÖK-tagok lemondása után szokás megtartani. Itt nincs beszámolási kötelezettsége az igazgatónak, illetve a DÖK vezetőjének. Általában egy napirendi pontja van. Különben ugyanaz a menete, mint az évi rendes közgyűlésnek.
A diákközgyűlést meg lehet szervezni küldöttgyűlés formájában vagy a teljes diákság részvételével.
Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesülete
Vegyük figyelembe, hogy a jogok felsorolása értelemszer, de nem teljeskörű a cikkben és nem szó szerint idézi a jogszabályt! Pontos és aktuális listát érdemes pl. a jogtárból összeszedni a diákönkormányzat ill. diák-önkormányzat szavakra szűkítéssel!
Vegyük észre, hogy a felsorolt DÖK tevékenységek között vannak fő tevékenységek (pl. érdekvédelem, programok megvalósítása) és kiegészítő, háttértevékenységek (gazdálkodás, ülésezés, marketing, stb.). Utóbbi a főtevékenységek érdekében merül fel!
Kedves Ákos! Megköszönjük, ha kiegészíti, korrigálja a felkerült anyagot. Nagyon jó lenne lépni ebben az ügyben és tenni valamit annak érdekében, hogy a diákönkormányzatok működése ne legyen ennyire formális. Persze tisztelet a kivételnek.
Kedves Ákos! Ez egy pedagógusoknak készült tájékoztató anyag, melynek célja a közérthetőség, nem a jogszabályok összeollózása. A jogszabályok pontos szövege a magyarorszag.hu-n bárki számára elérhető.
Üdv, Gyuri
Kedves Szerzö/k/,
Kétlem, hogy a cikk elején emlitett mondat megfelelne a valóságnak!
A diákönkormányzat az iskolai élet diákokat érintő valamennyi kérdésében fontos jogokkal rendelkezik.
En inkább azt gondolom, hogy az önkormányzat nagyon kevés dologban dönt! Az iskolában a legfontosabb kérdés, hogy mit és mennyit tanuljanak a gyerekek, hogyan összák be idejüket és a rendelkezésükre álló teret. Mindebbe nagyon kevés beleszólása van a diákönkormányzatnak. Ameddig az igy marad, addig senki se csodálkozzon, hogy nem müködik. Akit a kérdés jobban érdekel nézzen bele uj könyvembe az Utmutató rebellis tanároknak c. könyvbe (SAXUM 2009)
Üdvözlettel
Fóti Péter
Tisztelt Fóti Úr!
A jogszabályok fontos jogosítványokat biztosítanak a diákönkormányzatoknak. A gyakorlat valóban azt mutatja, hogy ezekkel a jogokkal nem mindenhol tudnak/akarnak élni. Ennek megváltoztatásán több szervezet dolgozik hosszú évek óta, úgy gondolom, eredményesen.
Ami könyvének reklámozását illeti, …
Kedves Balogh György!
Mit irt volna a pontok után: Azt, hogy disznóság itt reklámot folytatni? Ha ezt, akkor azt gondolom nincs igaza: könyvem az adott témáról szól, gondolom ezt megirhatom és nincs kivetnivaló benne.
Nem azzal van szerintem baj, hogy megvannak a jogok és nem él vele senki, hanem, hogy ezek a jogok ugy vannak megadva, hogy senki ne akarjon elni velük.
Üdvözlettel
Fóti Péter
Azt gondolom, hogy minden a pótlékkal bíró DÖK-tanár személyiségén múlik, mennyire nyitott, nennyire kommunikatív, aktív és interaktív személyiség: jogalkalmazás, fenntartó, iskolavezetés, pedagógusok-kollegák, tanulók , szülők helyzetének felmérése.
Péter és György párbeszéde kapcsán egy másik aspektust is ajánlok figyelmetekbe: létezik-e az a jelenség, hogy a mai diákok nem érdeklődnek annyira közösségük, környezetük és saját jólétük, problémájuk iránt?
Mert ha ez igaz, akkor ők ma a diákjogokkal sem akakrnak mit kezdeni, mert nem fontos nekik.
Fontosabb lehet nekik a szombat esti buli, vagy az, hogy legyen feltöltve a mobiltelefon és az, hogy lehessen otthon internetezni. És ha egyébként nem bántják őket, akkor ők a diákjogok érvényesítése kapcsán is érdektelenek. Mert miért is lenne motivációjuk rá? Meg tudják fogalmazni az érdekeiket? Fontos ez nekik?
És ha állításaim igazak, akkor már nem az a kérdés, hogy a pedagógusok személyisége milyen, vagy az iskola támogató attitűdű-e, hanem az, hogy hogyan tudnánk felkelteni a diákokban az akaratot és a kíváncsiságot a kollektív ügyek és a közösségi érdekérvényesítés iránt!
Ti mit gondoltok erről? Van ötletetek?