Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2023. április 18. kedd, 9:40

„Kontraszelektált társaság” – Csak alkalmatlanok mennek tanárnak?

A kontraszelekció, ha létezik egyáltalán, csak tünet, a probléma a toxikus környezet.

35 éve jelent meg Beke Kata: Jelentés a kontraszelekcióról című nagyhatású könyve. A műben szereplő gondolatok, szófordulatok azóta a magyar közgondolkodás részévé váltak. Sajnos a leginkább vitatható gondolata terjedt el a köztudatban. A pedagógusok tényleg egy „kontraszelektált társaság”? És ha igen, akkor ez mit jelent?

Amikor 1988 – ban megjelent Beke Kata: Jelentés a kontraszelekcióról című könyve[1], a szerző pontos leírását adta az akkori magyar iskola világának. (Megjegyzem, hogy ha ma születne meg ez a könyv, nagyon sok minden szinte szó szerint újra megjelenhetne.) A műben szereplő gondolatok, szófordulatok azóta a magyar közgondolkodás részévé váltak. Sajnos a leginkább vitatható gondolata terjedt el a köztudatban, mégpedig az, hogy azok nem mennek el pedagógusnak, vagy hagyják el hamar a pályát, akik rendelkeznek „pedagógiai tehetséggel”. A köznyelv ezt úgy fordította le, hogy az alkalmatlanok, „a maradék”[2] választja a tanári pályát, szakértők, politikusok ezt indirekt módon fogalmazzák meg, azaz azt mondják, hogy jó lenne, ha a „tehetséges”, „jó képességű” fiatalok mennének el tanárnak. Csakhogy már Beke Kata sem tudta pontosan meghatározni, hogy mit is jelent a „pedagógiai tehetség”, csak egy szubjektív felsorolással írja körül, az azóta eltelt 45 évben pedig még inkább differenciálódott a tehetségről való gondolkodásunk. Ebből viszont az következik, hogy a pályára lépőkkel kapcsolatban, a tehetség szempontjából, nem beszélhetünk kontraszelekcióról.

Ezzel kapcsolatban nem bírom ki, hogy ne írjam ide személyes válaszomat arra a kérdésre, hogy akkor „kiből lehet jó tanár”? Véleményem szerint, a megfelelő körülmények között, szinte bárkiből. A jelenleg pályán lévő kollégák közül szinte mindenkiből, ugyanis gyakran elfelejtjük, hogy a cikk címével ellentétben mi egy szelektált társaság is vagyunk, a nagyon is konkrét szelekciós tényezőt pedig úgy hívják, hogy államilag elismert pedagógus diploma. Ha ez másról nem is tanúskodik, de arról igen, hogy a „pedagógustársadalom” tagjai magas szinten tudnak tanulni. A következő kérdés, hogy meg lehet-e tanulni, hogy hogyan legyen valaki jó tanár (tanító, óvodapedagógus, oktató stb.)? Én hiszek a pedagógia erejében és úgy gondolom, hogy megfelelő körülmények között és megfelelő módszerekkel meg lehet tanítani azokat a kompetenciákat, amelyek használatával jó tanár lehet valaki.

Amikor a minap a „Flaszter” című online közéleti magazin 234. adásában[3] Ónody-Molnár Dóra oktatással is foglalkozó újságíró a pedagógusokról szóló helyzetelemzését azzal kezdte, hogy „Már nagyon régóta kontraszelektált társaság a pedagógustársadalom…”, kényszert éreztem, hogy világgá kiáltsam, hogy „Jelentem a pedagógusok nem kontraszelektált társaság!” Ónody-Molnár Dóra egy értelmező kommentjében felvázolta, hogy sokkal általánosabban értette, mint ahogy a közvélemény. Ez összhangban van a 45 éves „Jelentés …” azon részeivel, amit magam is kénytelen vagyok elfogadni igaznak, még a jelenre vetítve is. Ez pedig nem más, mint a toxikus magyar oktatási rendszer belső kontraszelekciós hatása. Azaz nem (vagy legalábbis nem elsősorban) embereket „kontraszelektál”, hanem a rendszer szereplőinek viselkedését. Ez a környezet olyan viselkedésrepertoárt alakít ki a pedagógusokban (de a diákokban, igazgatókban, oktatási vezetőkben is), ami ténylegesen az elérni kívánt pedagógiai célok ellen hatnak. Mint például a nagy leterheltség, a magas óraszám kiégéshez, passzivitáshoz vagy a teljesítmény visszafogásához vezet. A bürokratikus szemlélet eltereli a fókuszt a lényegről, azaz a gyerekekről. Az alacsony fizetés kiszolgáltatottá és bizonytalanná tesz. A bizalmatlan és autokrata ellenőrző-bűntető vezetési stílus elveszi a kedvet a kreatív és innovatív munkavégzéstől. És még lehetne sorolni. Így lettünk mi kontraszelektált társaság.

Tehát a kórusnak igaza volt: K-O-N-T-R-A-SZ-E-L-E-K-T-Á-L-T T-Á-R-S-A-S-Á-G! Igen, de nem mindegy, hogy ez mit jelent. Nem mindegy akkor, ha azon gondolkodunk, hogy hogyan lehetne jobbítani a helyzeten. Az nem megoldás, hogy „tehetséges” és „jó képességű” (akármit is jelentsen ez) fiatalokat és nem fiatalokat csábítunk a pályára, mert nem az a probléma, hogy ők hiányoznak (lassan már az is), hanem hogy a bent lévőket tönkreteszi („bedarálja”) a rendszer. Mi lehet a megoldás? Ha az elmúlt 45 évre gondolunk, ami a „Jelentés…” megjelenése óta eltelt, utópia lenne azt gondolni, hogy a magyar iskolák világa a közeljövőben lényegesen megváltozna. Talán a változáshoz vezető első lépések egyike lehetne az, hogy mindenkiben tudatosítsuk, hogy a magyar oktatási rendszer rossz, nem azért mert egy kontraszelektált társaság dolgozik benne, hanem mert kontraszelektál.

Kis Sándor

történelemtanár, fejlesztőpedagógus


[1] Magvető Kiadó, Budapest 1988

[2] „Ma már csak a maradék megy tanárnak” (Gerle Éva)

[3](246) Flaszter 234. – Orbán akárhányszor belénk törölheti a cipőjét – YouTube

4 üzenet

  1. Majzik Edit szerint:

    1988 35 évvel ezelőtt volt, nem 45…

    • Szekszárdi Júlia szerint:

      Igen, köszöjük, korrigáltuk. Elnézést az elírásért. A szerk.

      • Szabó Anna szerint:

        A cikkben továbbra is a 45 fut. 🙁

        • Szekszárdi Júlia szerint:

          Az oldalon ki lett javítva meg a leadben is. A Facebookon az előnézetbe már nem tudok belenyúlni, csak ha törlöm kell az egészet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep