2006. január 29. vasárnap, 14:25
Mit tudunk és mit nem tudunk a gyermekkorról?
A köztudatban élő gyermekkép lassanként darabjaira hullik, erősen átszíneződik, s miközben valamennyien evidenciának tekintjük azt a tényt, hogy a gyermek a jövő letéteményese, a családi és az iskolai nevelés fokozódó nehézségeiről lehet hallani.
Golnhofer Erzsébet és
Szabolcs Éva könyve arra vállalkozik, hogy áttekinti a gyermekkorra vonatkozó ismeretek és felfogások változásait.
Nagyon sok olyan aforizmát, közmondást, szólást ismerünk, amely szállóigévé válva a szó szerinti konkrét tartalomnál lényegesen többet fejez ki. Ezeknek a tömör életbölcsességeknek egy része több ezer éves, de azóta is folyamatosan keletkeznek újabbak. Ezek közül válogattuk az alábbiakat. Feldolgozásukat 12 évesnél idősebb tanulók számára javasoljuk. 
2006. január 21-én a Budapesti Katolikus Egyetemi Gimnáziumban megtartották az Emberismeret és Etika Tanárok Országos Egyesületének (EETE) első konferenciáját, melyen az előadók és hozzászólók az etikatanítás gyakorlati kérdéseiről és távlati lehetőségeiről számoltak be. 
A Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium budapesti szintű versmondó versenyt hirdet hazafias költészet a magyar irodalomban témában; a versenyzők egy szabadon választott művet adnak elő ebben a témakörben. A verseny időpontja 2006. március 10., jelentkezni március 3-ig lehet. 
„Arra panaszkodunk, hogy a diákok egyre többet engednek meg maguknak erkölcsi és magatartási szempontból is, túl sokat emlegetik a jogaikat, de a kötelezettségeiket, a jómodort, a fegyelmet meg elfelejtik stb. Ez az eset azonban azt bizonyította számomra, hogy még mindig egy gyerek a kiszolgáltatottabb a tanár jó- vagy rosszindulatának.” Török Ildikó fordulatos írása a pozícióból fakadó hatalom különös logikájáról.
Kedves Kollégánk! Szeretné jobban megismerni tanítványait? Szeretné tudni, hogy miért kerül egy-egy gyerek az osztály középpontjába, és miért maradnak mások a kör szélén vagy a körön kívül? Szeretne tudatosabban segíteni pályaválasztási, pályaorientációs kérdésekben? Szeretné motiválni a tanulókat? A grafológia számos lehetőséget kínál az osztályfőnök számára, hogy a fenti kérdésekben eligazodjon. Várjuk a témával kapcsolatos kérdéseit.
„Ezt a cikket legfőként húsz tanárnak írom [...], és persze mindenki másnak, aki hiszi vagy reméli, hogy ami gyerekeink világában megérett és méltó a megújulásra, azt közös gondolkodással, kreativitással megújítani rendesebb mulatság, mint tunyán sírdogálni a tartalmatlanná vált megszokások halmain. Nem azért jobb mulatság, mert feltétlenül sikerülni fog, hanem azért, mert semmi nincs, aminek személyes jelentősége és személyes felelőssége ennél nagyobb lehet. Meg kell próbálni, és ha nem sikerül, meg kell próbálni újra.”
A Veszprémi Egyetem Tanárképző Kara meghirdeti a család- és gyermekvédelem pedagógiája (gyermek- és ifjúságvédelmi specializáció) szakirányú, szakvizsgára felkészítő szakot 2006. márciusi kezdettel. A Pedagógia-Pszichológia Tanszék által gondozott program olyan ismeretek nyújtására és kompetenciák fejlesztésére irányul, amelyek alkalmassá teszik a résztevőket a család-, ifjúsági és gyermekvédelmi feladatoknak az iskola szervezetén belüli professzionális ellátására. 
„Kedves szülői értekezletekre járó olvasók! Ugye, tudjuk, melyik az a mozdulat, amelyik csalhatatlanul jelzi, hogy a szülői értekezlet a második félórájába lépett? Hát persze, hogy a lopva az órára pillantás, amit nem sokkal később a szülők pironkodó elsettenkedése követ – eleinte egyesével, aztán a merész úttörők példáján felbátorodva kisebb-nagyobb csoportokban...”