|
|
Sajtófigyelő
2023.04.01. Közel kétezer tanár lenne hajlandó felmondani, ha elfogadják a státusztörvényt Bő két nap alatt, péntek késő délutánig közel 1800 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy elhagyná a pályát, amennyiben a kormány megvalósítja a köznevelésben a terveit, vagyis benyújtja é... (Forrás: g7) --
2023.03.31. Ónody-Molnár Dóra: Szabad iskolaválasztás Magyarországon: egy jog a nem roma gyerekeknek Magyarország megsértette egy roma kisfiúval szemben az Emberi Jogok Európai Egyezményének a diszkrimináció tilalmát kimondó cikkét az oktatáshoz való joggal összefüggésben – mondta ki... (Forrás: Jelen) --
2023.03.31. MAGYARORSZÁGI OKTATÁSÜGY 2023-BAN – MI TÖRTÉNT EDDIG? Cikkünkben nyomon követjük, mi történ a 2023-as évben az oktatásügy terén. Bár még csak március van, bőven akad mindenkit érintő változás a közoktatásban. Ugyan mi is változást szeretn... (Forrás: ckpinfo) --
2023.03.30. DK: A közalkalmazotti státusz eltörlése nem szolgálja a tanárok érdekét A párt úgy véli, a „státusztörvénnyel” a tanárok szakmai szabadsága még jobban csökken, még kiszolgáltatottabbak lesznek a tankerületi központnak. A párt közleményében emlékeztet... (Forrás: Index) --
2023.03.30. Nagyon leszakadtak a magyar kistelepüléseken élők digitális képességei Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió 16-74 év közötti lakosainak csak a bő negyede rendelkezik az alapvetőnél magasabb digitális kompetenciákkal. A nagyvárosokban ez az arány 33... (Forrás: g7.hu) --
2023.03.29. Musk, Harari és Wozniak is kéri, hogy álljanak le minden nagyobb mesterséges intelligencia kísérlettel A Future of Life non-profit kutatóintézet petíciójában azt írják, hatékony mesterséges intelligencia rendszereket csak akkor szabad kifejleszteni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a hatásaik... (Forrás: 444.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep           |
Az OFOE Filmklub január 7-i vetítésén a Rossz versek című 2018-as magyar filmvígjátékot nézzük meg. A négy Magyar Filmdíjat nyert, többszörös fesztiválgyőztes alkotás 2019-ben bekerült az Európai Filmdíjak 46-os nagyjátékfilm válogatásába. A 33 éves Merthner Tamás magánélete romokban, mert párizsi ösztöndíját töltő barátnője, Anna éppen most szakított vele. Tamás önsajnálatában, a múltjában kezdi keresni a választ arra, hogy a szerelem valóban csak akkor létezik-e, amikor már gyakorlatilag nincs. 
Az OFOE Filmklub keretében november 5-én A néma forradalom című német filmet vetítjük, rendező Lars Kraume. A történet gyújtópontját az ötvenes évek NDK-s közege és a már akkor is jelen levő fake news-gyár adja: két tizenéves srác Nyugat-Berlinbe átruccanva egy moziban értesül arról, hogy Budapesten kitört a forradalom.
A Napszálltá-val a rendező azt is bizonyította, hogy első nagyjátékfilmjének formanyelvi bravúrját és történelemszemléletét képes továbbvinni: újabb látványos, kíméletlen, szikár történetű, de szerteágazó képeslapfilmet forgatott. De nem a Saul fia 2-őt. Ha tehát működőképes Nemes második nagyjátékfilmje (márpedig az), akkor leginkább azért, mert a rendező nem az egyetemes történet logikája mentén tesz (alkotói szándék szerint érvényes) megállapításokat, hanem korszellemet idéz, nyugtalanító és csontig hatoló atmoszférát teremtve inkább kérdéseket tesz fel és sugalmaz válaszokat (Scheiber András, Origo).
Április 30-án egy angol-francia-német filmdrámát (szatírát?) nézünk meg. A faluban történt banális félreértés miatt a kilenc éves Shulát egy vándor-boszorkánytáborba száműzik, ahol két választása marad: a boszorkányközösség tagjává válik, vagy kecskévé változik. Miközben Shula próbál megbékélni új környezetével, egy kormányhivatalnok szárnyai alá veszi, annak reményében, hogy hasznot húzzon kiszolgáltatottságából. A film utáni beszélgetést Kertész Luca, az ELTE Radnóti Gimnáziumának magyartanára moderálja.
Március 19-én egy 2017-ben készült angol-magyar dokumentumfilmet nézünk meg, rendezője Révész Bálint, aki a vetítés utáni beszélgetés vendége lesz. A film három fiatalember felnőtté válásának és nagymamáik múltjának története – egy tényleges és egy szimbolikus utazás formájában. Ahogyan a fiúk bebarangolják Európát, a nagyik – egy angol kém, egy náci németországi táncosnő és egy magyar kommunista holokauszttúlélő – felelevenítik élményeiket, egy virtuális utazás is kibontakozik a huszadik század történelmébe.
Eszter a tinédzserkor megpróbáltatásait a mangák világában igyekszik átvészelni. Kívülállóként szemléli kortársait, náluk sokkal többet jelent neki, hogy angoltanára külön figyelmet fordít rá. Amikor egy nap a tanár váratlanul elmegy a gimnáziumból, Eszter lába alól kicsúszik a talaj. Muszáj szembenéznie tinédzser korosztályával, azok hiúságával és saját csapongó érzelmeivel. Schwechtje Mihály filmje az első magyar tini thriller, egy online zaklatásba forduló szerelem, pattanásig feszült története (port.hu).
Szülőnek lenni életre szóló kaland, hirdeti egy plakátkampány, pedig az életre szóló munka ugyanennyire igaz, csak az nem való a plakátra, de az elsőfilmes Szilágyi Zsófia munkája hajszálpontosan megmutatja, hogy működik ez. A fimnek Cannes-ban volt a premierje, ahol az alkotás a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját nyerte el, de esélyes az Európa Filmdíjra is, ami nem rossz ajánlólevél, de nem gondoltam, hogy egy ennyire egyszerű történettel egy ennyire fontos mű kerül elénk (Vízer Balázs).
Karlovy Vary-ban az East of the West szekció 10 ezer dollárral járó zsűridíjával jutalmazták a poétikus elsőfilmet, amely több magyar filmtörténeti hagyományból táplálkozik. Visszanyúl a hazai mozitermés szociográfiai igényű, rögrealista műveihez, ugyanakkor – és ha lehet, ehhez még erősebben kötődik – fejet hajt a csaknem tündérmesei régióba repítő, lírai realista drámák előtt is. A Virágvölgyet azonban valami sokkal lényegesebb határozza meg. Társadalmi törvények és szabadságvágy, reflektálatlan életvitel és felelősségteljessé alakulás differenciáival játszik el, leheletfinom megoldásokkal destruálja a tradicionális gondolatfelvetéseket (Szabó Ádám, Filmkultúra).