2016. november 27. vasárnap, 17:36
Merre tovább? – 3. Emlékek az ártatlan(?) gyerekkorból
Egy 16 éves fiú mesélte nekem az alábbi történeteket az elmúlt másfél év során. Lassan és fájdalmasan törtek elő belőle a vallomások, amelyekből kirajzolódott az a kegyetlen gyerekkor, ami olyanná tette, amilyen. Már 16 éves, a felnőttkor küszöbén (törvényeink szerint nem is tanköteles). De még csak 16 éves, előtte az élet, de vajon milyen élet? (Gyulai Zsuzsa)
Számos online tanári közösség elérhető az interneten, ahol sok hasonló cipőben járó kollégával ismerkedhetnek meg. Ezekben a közösségekben aktívan működik a tudásmegosztás is. Kérdezzenek bátran, a kollégák szívesen segítenek akár a problémák megoldásában, akár a megfelelő továbbképzés kiválasztásában.
A múltkor egy beszélgetésen voltam, ahol azon elmélkedtünk, meddig bírják a pedagógusok az új rendszert, mikor dől be az egész. Szerintem a pedagógusok miatt nem fog bedőlni. Ők megtették eddig is, megteszik ezután is, amit a rendszer elvár tőlük. Maroknyian lázadoznak, de ők sem sokáig, hiszen nincs mögöttük senki, aki támogatná őket. (L. Ritók Nóra)