2011. február 25. péntek, 8:29
A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 3.
Amikor a közoktatási rendszer integráció- szegregáció kérdéséről beszélünk, akkor azt meg kell néznünk, hogy az egyes közoktatási intézmény egyáltalán abban a helyzetben van-e, hogy meg tudja tenni, hogy nem szegregál? S itt nem a pedagógiai hozzáállásáról beszélek, hanem arról, hogy egy szegregált kistérség szegregált településének iskolájában van-e lehetőség arra, hogy együttneveljen, oktasson hátrányos, halmozottan hátrányos, és nem hátrányos, nem halmozottan hátrányos gyerekeket, együttnevelésre,- integrálásra- alkalmas arányszámban.(Csirmaz Mátyás)
"Erőltetett integráció" alatt azt értem, amikor az együttnevelésben, együttoktatásban érintett két fél közül vagy az egyik, vagy mindkét fél tiltakozik a "mások" által rájuk kényszerített együttnevelés, együttoktatás ellen. Az erőltetett integrációnak lehet pozitív, illetve negatív hatása, hozadéka, következménye. (Csirmaz Mátyás)
Az erőltetett integráció ott, ahol eleve kudarcra van ítélve, több kárt okoz, mint hasznot: a kölcsönös alkalmazkodás helyett súlyos konfliktusokhoz vezet, tovább mélyíti azt az árkot, amit eleve betemetni lett volna hivatott. A magyar társadalom súlyos szociális állapota, helyzete már régóta nem teszi lehetővé a közoktatási intézményrendszer számára, hogy teljes körűen (mindenhol, vagy legalábbis a legtöbb intézményben) megvalósíthassa azt az "ideális" megoldást, amin a - különböző szociális helyzetű, s különböző fejlettségű tanulók- kölcsönös alkalmazkodásra épülő együttnevelését, együttoktatását, vagyis az integrációt értjük. (Csirmaz Mátyás)