2011. március 22. kedd, 17:01
Gondolatok március 15-e után
Milyen volt ez az ünnep? Felemás. Hallottam olyan iskolákról is, ahol valóban sikerült felidézni a korabeli hangulatot, ahol képes volt hatni az esemény. Tartok attól azonban, hogy nem ez volt általában jellemző. Az ünnepi napot felidézve többekben támadhatott a szerzőéhez hasonló furcsa hiányérzet.
Nekem az éjjeli menedékhely atmoszféráját idézte a két novella. Gellér Barnabás diákja dolgozatírás helyett a honfoglalás korába álmodja magát, de az ősök körül mintha a mai hajléktalanok lepusztult világa sejlene fel vasúttal, rejtélyes bakterrel és különös beszélgetésekkel. A megírandó dolgozat címe a Magyar álom, a novelláé pedig: Egy magyar élet kicsinyke tragédiája. Antal Attila írásában az alkoholista Robi bá is mintha az álom és a valóság határán botorkálna. Saját törvényei vannak, azok szerint él és szitkozódik. Tökéletesen beleillene ő is a másik novella által ábrázolt sivár világba. "Az erő legyen veled!" – így szól a mottó. 