|
|
Sajtófigyelő
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet) --
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline) --
2023.11.21. Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok? Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó... (Forrás: Eduline) --
2023.07.17. Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni SZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak... (Forrás: Index) --
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index) --
2023.07.15. „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes... (Forrás: szabadeuropa.hu) Címkék
agresszió
civilek
család
digitális nemzedék
együttműködés
erkölcs
esélyegyenlőség
esélyek
felelősség
film
filmklub
generációk
gyerekek
gyermekvédelem
hátrányos helyzet
IKT
integráció
irodalmi mű feldolgozása
iskola
iskola és társadalom
kapcsolatok
kommunikáció
konferencia
konfliktuskezelés
kreativitás
kutatás
könyvajánló
közösség
módszerek
OFOE
oktatás
oktatáspolitika
osztályfőnöki szerep
pedagógia
pedagógus
pedagógusok
pályázat
rendezvény
szabályok
szakmai szervezet
szülő
szülők
tanulás
tanár-diák kapcsolat
tehetséggondozás
társadalom
történelem
verseny
virtuális kongresszus
ünnep  |
Az elmúlt évtizedekben végbemenő információs és kommunikációs technológiai fejlődés alapjaiban formálja át a társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyokat, a minket körülvevő világról alkotott képünket, látásmódunkat, kapcsolatainkat, tevékenységeinket, mindennapi életünket. A globális, mélyre ható változás eredményeképpen megjelenő információs társadalmi minőség az iskolarendszer és a tanulás kereteit, jellemzőit is lassanként átformálja. Ennek hátteréről, folyamatáról, szereplőiről készül interjú Z. Karvalics László információs társadalom kutatóval.
A január 25-re meghirdetett Szabad Oktatásért Demonstráción közel 1500 fő vett részt. A szervezők szerint ez a megmozdulás egy tervezett tiltakozássorozat kezdete. A kezdeményezők ezúttal a diákok voltak, de a tüntetéshez több civil szervezet és szakszervezet is csatlakozott. A megjelent sajtóhírek alapján rövid tájékoztatást adunk erről a pedagógusokat közvetlenül érintő eseményről.
Szeretettel várjuk az érdeklődőket ingyenes rendezvényünkre november 29-én a Kossuth Klubban. A téma a digitális történetmesélés. Mindannyian vágyunk arra, hogy valamilyen nyomot hagyjunk a jövő számára. Mindenkiben megbújik egy ki nem mondott, eltemetett történet. A digitális történetmeséléssel bárki megtalálhatja a saját hangját, a saját történetét. Ez a módszer, mintegy önmagunkat megismerő és narratívába öltő folyamat pedig jól alkalmazható az oktatás számos területén is. (Bán Dávid)
Az "Oktatásinformatikai módszerek" című kötet az ELTE PPK ITOK keretében dolgozó oktatók és kutatók tanulmányaiból épül fel. A "Digitális de_generáció" részben a "Digitális nemzedék" , illetve a "Digitális pedagógus" konferenciasorozat keretében elhangzott előadások anyagát, részben más, e témához kapcsolódó írásokat tartalmaz.
Az e tanévtől érvénybe lépő Nemzeti Alaptanterv kötelező tantárgyként építi be a hit- és erkölcstant, pontosabban vagy a hittant, vagy az erkölcstant a szülő, illetve a tanuló döntésének megfelelően. Idén az első és az ötödik osztályban indult el ez a régi/új tantárgy. Azért régi, mert egészen 1948-ig minden iskolában volt hit- és erkölcstan, amelynek keretében minden gyerek a saját felekezetének megfelelő hitoktatásban részesült. Olyan azonban még nem volt Magyarországon (tudomásom szerint más országban sem), hogy a hittan és a világi erkölcstan alternatívaként szerepeljen egy kötelező érvényű tantervben. (Szekszárdi Júlia)
Prievara Tibor előadása egyedülálló produkció, hiszen hazai viszonylatban eddig nagyrészt ismeretlen tanulásszervezési és értékelési komplex megoldást mutatott be. Kivételes eset, hogy van aminek előbb van hiteles, jól működő gyakorlata, mintsem leíró kutatási eredményei és ebből született elméletei. Szerencsések a résztvevők, akik itt hallottak erről először, mert a hiteles és eredményessége felől kétséget nem hagyó beszámoló alapján már nem a megszokott kritikával és elutasító stratégiák alkotásával fogadják majd egyszer ennek a területnek az általános módszertanát (Ollé János).
Mindannyian tele vagyunk kétségekkel. A gyerek nem figyel, a gyerek nem tanul, a gyerek ránk se ránt. Unalmasak vagyunk, érdektelenek. Van, akik szerint ez lényegtelen, mert a kölöknek teljesítenie kell és nem szórakozni, tehát elég szigorítani a szabályokat és megbüntetni vagy kitenni a vétkezőket. (Benedekné Fekete Hajnalka)
S ebben a villódzó-dörömbölő környezetben az első, ami kialakulhat: a nem koncentrált figyelés képessége. Felszínesek, kapkodók, semmit se csinálnak igazán, mondja a felnőtt, miközben maga állítja elő a feleslegesnek tartott ingerek jórészét. A fülébe nőtt mikrofonnal élő kamaszgyereket megszóljuk, pedig ő éppen azt próbálja előállítani, amit a körötte örvénylő világ megtagad tőle – a legalább auditív csatornán egyféle ritmust. Két úton indulhatunk el, ha érteni, s ami fontosabb nevelni szeretnénk ezeket a gyerekeket.(Benedekné Fekete Hajnalka)
A könyvet elsősorban figyelemfelkeltésnek szántam, mert abban az iskolarendszerben, ahová a szülők félnek beíratni gyermekeiket, valami nem jól működik. 10-20 éve a szülők igyekeztek minél hamarabb iskolába adni gyermekeiket – bár augusztus 31.-ig kellett betölteni a 6 évet, mégis sokszor beíratták a szeptemberi, sőt októberi születésűeket is – manapság egyre inkább az a tendencia, hogy amíg csak lehet, óvodában hagyják őket. Tudják, az iskolai élet megkezdésével elveszítik gyermekkorukat. És ez sajnos így van. (Czigelmayer Márta)