2021. január 4. hétfő, 10:18
A tanár is ember, de nem az a dolga – És megint elölről…
Ha valami, az idei „távoktatás” bebizonyította: a NAT használhatatlan, kőkorszaki ostor egy már régen nem létező diáktípus idomítására, képzavarral: agymosására. Tisztelet a kivételt jelentő egy-két reálos fejezetnek. Amire igazán szükség lenne technicizált, robotizálódó korunkban, a humán félteke fejlesztésére (magyar, történelem), na, az maga a múltba vesző zsákutca. Adatokkal túlterhelt, a gondolkodást, korunk létkompetenciáit fejleszteni teljességgel alkalmatlan tohuvávohu ─ de legalább a pozsonyi csatát megnyertük ─ igaz, nem digitálisan. (Vass Judit)
„Oktatni csak abban az osztályteremben lehet, ahol rend van” – többek között ezt mondta Pintér Sándor belügyminiszter, akinek a személyében a kormányzat egy kalap alá vette az oktatásügyet a rendvédelemmel. Ezzel beismerve (ugyan csak közvetve, közvetlenül soha nem fogják), hogy iskoláink nagy részében a krízis egyre fokozódik – ez nem lehet másképp, ha már rendészeti szempontok jönnek be egy olyan területre, ahol pedagógiai szempontoknak szabadna csak érvényesülniük.
(Sulyok Blanka)
Radó Péter könyve egy normálisan működő országban szakmai vitákat generálna, további vizsgálódásra ösztönözne, fejlesztésekhez adna inspirációt. Nem véletlen, hogy a szó szoros értelmében vehető recenzió helyett szubjektív hangvételű reflexió jelent meg a szabad pedagógiai gondolkodás fórumán. Földes Petra tenni akaró, korábban bizakodó és lelkes civilek nézőpontjából ír az elmúlt 12 év oktatáspolitikáját elemző kötetről. (Szekszárdi Júlia)
Most egy kicsit hagyjuk a pillanatot zörögve elvonulni és távolodjunk el lángoktól ölelt kis közoktatásunktól. Csak úgy általánosságban kérdem: jól teszik-e a különféle nemzetek iskoláinak döntéshozói, vagy az iskolák ezernyi szabályozó rendszerének alkotói, ha még idejekorán észreveszik a renitens pedagógusokat, és kizárják a rendszereikből? Jól teszik, ha már eleve olyan kereteket adnak, amelyek robosztusak, és eleve kizárják, hogy egy rendszeridegen pedagógus a rendszerbe furakodjék? (Hanczár Gergely)
Fontos lenne tisztában lenni azzal, hogyan fordulhatnak rosszra a legjobb szándékok, ha nem előzi meg őket alapos és szakszerű kutatáson alapuló hatástanulmány. Nem engedhető meg, hogy nem a szakmai hozzáértés, hanem pártszimpátia, netán személyes érdekek és érzelmek alapján történjenek a „feladatleosztások”. Hatalmas károkat okozhat például a „reflektálatlan jószándékok” vezérelte decentralizáció, és kontraproduktívvá válhat egy megreformált előmeneteli rendszer, ha a valós problémák helyett a saját buborékvilágában élő továbbképző ipar lesz az alapja. (Szávai István)
A gyorsan változó világ mindig is kihívások elé állította az oktatást, de korábban ezekre azért próbáltak megoldást keresni. Az esélykiegyenlítés terén is. Aztán egyszer csak eltűnt ez az attitűd, és helyébe lépett a "mi tudjuk, mi a megfelelő, mit kell tenni” típusú irányítás, ami a valóságtól elszakadva, minden tiltakozás ellenére alakította át a rendszert, a saját elgondolása, értékrendje szerint. A tiltakozókból “nem mértékadó szakmai körök” lettek, a mértékadók pedig azokat tömörítették, akik egyetértettek a döntéshozók elképzeléseivel. (L. Ritók Nóra)
30 éve verik szét az oktatást, mostanra sikerült. Az iskolák jelentős része gyermekmegőrzővé vált – már ha bejön egyáltalán a gyerek. Ha be tud jönni, mert van cipője, utazásra pénze, és leginkább motivációja.
A többségnek azonban nincs. Az ország több mint fele szegénységben, mélyszegénységben él, ahol az életben maradás sokkal fontosabb, mint a tanulás, amire se a gyereknek, se a szülőnek nincs motivációja. Ahol analfabéta, funkcionális analfabéta a szülő, a gyerek. Ez azért is súlyos probléma, mert a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét. (Leiner Károly)
A meghirdetett pedagógussztrájk előtti utolsó hétvége. A tiltakozás indokoltságához nem fér kétség, sőt ahhoz képest, hogy milyen súlyos problémák terhelik a hazai közoktatást, viszonylag apró gesztusnak tűnik a mindössze két órásra tervezett figyelmeztető sztrájk. Bármilyen apró is azonban, meglehetős viharokat kavar a tervezett, a jogszabályi kereteket szigorúan betartani igyekvő esemény. Honlapunkon rövid körképet adunk az utóbbi napok sajtójából. (Szekszárdi Júlia)
Jelentősen átalakítaná a tanárképzést a kormány. A tervezet szerint a tanároknak elegendő lenne annyit megtanulniuk az egyetemen, főiskolán, amennyit a középszintű érettségihez elegendő tudni. A tervezet komoly szakmai kritikákat kapott, ezekről kérdezte Nahalka István oktatáskutatót Keller-Alánt Ákos. A teljes interjú, amiből itt egy részletet közlünk, a Szabad Európa oldalán található. #velemeny