2013. március 29. péntek, 8:40
Integráció vagy nívócsoportos oktatás?
Láttam, megéltem, ahogy a cigány gyerekek szülei kérték a kisegítő iskolát, mert ott jobb nekik, mondták, ott nem bántják őket, meg jobban is szeretnek lenni az övéik között… meg az könnyebb is. Tudtam azt is, mert láttam, hogyan beszéli rá a tanulatlan szülőt a tanult pedagógus a kislétszámú szegregált osztályra: „látja anyuka, itt úgyis megbukik újra, ott meg egyből átmegy, hát mit akar vele, hogy innen menjen férjhez, ott hamarabb befejezi az iskolát!” (L. Ritók Nóra)
Az én mottóm "szeretet az élet". Ezt nem én találtam ki. Móra Ferenc leírta a Kincskereső kisködmönben, a Mindenki Jánoskájában. Engem és az öcsémet így neveltek a szüleink. Én is így nevelem a saját és a majdnem sajátnak tartott gyermekeimet. Azt szeretném remélni, hogy ez a gondolat vagy érzés megmarad, amíg áll a világ. Tudom, hogy nehéz az élet, de úgy gondolom, hogy a szeretet képes átsegíteni a nehézségeken, reményt ad, felemel, jobb embert csinál az emberekből. És jónak lenni jó! (Szelekovszky Noémi)
Az egyház oktatási integrációhoz való viszonya úgy tűnik, kétféle: vagy szegregált iskolákat hoznak létre, külön a cigányoknak, vagy szegregáló hatásúakat, vagyis „fehér”egyházi iskolákat, melyek mellett a település állami intézménye a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kizárólagos iskolájává válik. (L. Ritók Nóra)
Az integráció ma a társadalom egyik legsúlyosabb problémája. A megoldásra való igény egyre erősebb, mivel a problémák lassan kritikus méreteket öltenek. A hatósági eszközök túltengése, az egyre szélsőségesebb megoldások körvonalazódása nem fog megoldást hozni. Csak a pedagógia teremthet sikeres integrációt. Nemcsak a gyerekeknél, hanem a szüleiknél is, akik úgy nőttek fel, hogy az iskola nem tudott valós tudást, fejlesztést adni nekik. (L.Ritók Nóra)
Ma az iskolák többsége egy álszent, ugyanakkor nem alap nélküli, demagóg szöveg csapdájában él: fogyatékkal élőket csak integráltan lehet nevelni, mert úgy hatékonyabb. Hazug az állítás. Milyen fogyatékkal él? Mert ha érzékszervi vagy testi fogyatékos, akkor legalább az intellektusa ép, és az osztály tud együtt haladni még akkor is, ha nincsenek speciális eszközök, nincs a pedagógusnak segítsége, szakmai tudása hozzá stb. Azért hazug, mert ez az erőltetett, integrációnak nevezett folyamat Magyarországon a szükséges feltételek nélkül, csak papíron zajlik. (Leiner Károly)
Sokszor mondtam már, milyen sokat jelentene, ha eljönnének hozzánk a döntéshozók. Mindenki, aki lehetővé teszi ezeket a folyamatokat. Jönnének ide, és néznék meg közelről, döntéseik következményeit. Tapasztalják meg, hogyan tesznek tönkre sorsokat. Mutassák meg, bizonyítsák be itt, hogy lehet ezt jól csinálni. Nem több pénzből, csak annyiból, mint ami általában rendelkezésre áll. Töltenének itt, köztük csak egy hónapot! Talán akkor megértenék. (L. Ritók Nóra)
Amit az utolsó években kifejlesztett magában, az a túlélés. Hogy ne ordítsa rekedtre magát. Ne kezdjen el bőgni. Hogy tudja könnyedén venni. Már csak az érdekli, mikor mehet haza. Váltson pályát? Mire? Mihez kezdjen majd’ 50 évesen? Neki kellene valami segítség. Neki, és a hozzá hasonlóknak. Akik nap, mint nap a HHH-s gyerekekkel küzdenek. Nekik nem a turulmadár, vagy a katolikus szabályok szerinti szexuális élet ad kapaszkodót. (L. Ritók Nóra)
Felkértek, hogy a Humán Platform „Add hozzá a hangod a változáshoz!” című demonstrációján, beszéljek a szegregált oktatásról, annak veszélyeiről. Eleget tettem a kérésnek, mert a szegregációt szakmailag és emberileg is elfogadhatatlannak tartom. A beszéd május 18-án hangzott el. (L. Ritók Nóra)