Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2012. június 16. szombat, 9:29

Mi kerüljön a jövő digitális iskolatáskájába?

4. Júzer vagy lúzer?

Amikor egy magyartanár belép az órára, és a diákok kezében lévő okostelefonokat visszatessékeli félig már digitalizált iskolatáskáikba, talán még nem sejti, hogy a legújabb eszközöket, azok alkalmazásait akár szövetségesévé is teheti. Ma már senki nem vitatja, hogy az Y- és az utána következő Z-generáció gyermekei sokkal magabiztosabban és felhasználói ismereteiket tekintve némileg professzionálisabban használják a kor legújabb technikai vívmányait és annak szoftvereit, mint tanáraik. Ezért a pedagógusok elsődleges feladata, hogy mielőtt lúzerré válnának, jobb júzerek legyenek tanítványaiknál.

Első lépésként meg kell érteniük, hogy a számítógépek és az okostelefonok nem az ellenségeik. Ugyanolyan csábító, de segédeszközzé tehető vívmányok ők, mint a századelőn a mozgókép, amelynek bemutatójára Kosztolányi nemzedéke kiszökött a kollégiumból. Majd a tanároknak a filmet sikerült hasznukra fordítani, és gyakran a téli szünet előtti nyüzsgés megfékezésére foganatosított tanárpótlékként is használják. De nem volt ez másként a színházzal sem, amely erkölcsileg vitatható térből egyszerre támogatandó segédeszközzé vált. Ma pedig ugyanez a helyzet az újabb technikai vívmányokkal, amelyek minimális nyitottsággal és kreativitással az egyik legfontosabb hatékony, oktatást segítő alkalmazássá tehetők.

Mit is kell tennie a tanárnak, hogy mindez megtörténjen? Miért van szüksége a mobilokra, a számítógépekre és azok alkalmazásaira? Elsősorban azért, mert a legaktívabb kommunikáció már ezeken keresztül zajlik. Ebből adódóan a baráti beszélgetések nagy része is írásban történik, amely azt eredményezi, hogy bármilyen tanári kontroll nélkül hatalmas mennyiségű szöveg születik rajtuk keresztül. Ez jelentősen meghaladja azt a mennyiséget, mint amely az órákon fogan kínkeserves munka és pedagógiai megtorlások árán. Pedig egy olyan terep, mint például a közösségi oldal, lehetőséget nyújt a tanárnak, hogy számos szempontból az eddigieknél lényegesen hatékonyabban végezze a munkáját. Megtaníthatja a diákját a nyilvános kommunikációra, annak előnyeire és visszásságaira. Hangsúlyt fektethet az üzenetátadás funkcióira, és a Jakobson-modell minden egyes eleme és funkciója hirtelen megelevenedhet. Ellenőrizheti és javíthatja azokat a hibákat, amelynek pirossal papírra karistolt hibapontjai fölött elsiklik a diák a jegy keltette felháborodás után. A többszöri reflexióval, amelynek nem kell feltétlenül nyilvánosnak lennie, javíthatja a legdurvább berögzült tévedéseket is. Ehhez azonban – horribile dictu – a magyartanárnak jelen kell lennie a Facebookon, és el kell fogadnia a diák egyébként is elkerülhetetlen virtuális ismeretségi szándékát. Ezzel együtt pedig csak azt a figyelmet kell kiterjeszteni erre a térre, amely az osztályteremben úgyis kötelező. Az egyénnek szóló értékelést pedig a digitális térben kell alkalmaznia úgy, hogy a fejlődéséhez szükséges visszajelzést mindenki megkapja. A hangsúly így nem az e-learningen lesz, hanem az iLearningen, amely a virtuális térben zajló szövegalkotási folyamat személyre szabott minősítést jelenti.

A közösségi oldalak azonban csak az egyik ilyen lehetőséget kínálják (Windows- és Macintosh-) tálcán. A Facebook-üzenőfal és a korábbi 160 karakterre kalibrált sms-nyi szövegtér a diákok gondolkodását is jelentősen átstrukturálja. Alapvetően a rövid hozzászólásokra, az emotikonokkal kísért megnyilatkozásra biztatja őket, miközben a magyarérettségin három A/4-es nyomtatott lap telefirkálása nélkül szóba sem állnak velük. Egy zárt térben megírt művészi szintű esszé ettől függetlenül is merész kihívás lenne mindenkinek, aki már a középiskolában ráérez arra: nyugodt, stresszmentes feltételek kellenek egy színvonalas értékelő szöveg megírására. A mostani irányított esszé pedig olyannyira idegen a diákok gondolkodásától, hogy nagy részük eleve lúzerségre van ítélve. Ez pedig abból adódik, hogy egy olyan korba születettek, ahol más típusú szöveg a divat. Egy olyan megnyilatkozási forma, amely üldözendő éppen annál fogva, mert kontrollálhatatlannak van bélyegezve. A diákok és a tanárok tehát két malomban őrölnek, amelyből az egyik virtuális, a másik pedig metaforikus. Ennek elkerülése miatt a tanároknak kell bölcsebbnek lenniük, és le kell számolniuk az elzárkózás és az ellenőrizhetetlenség téveszméjével. Főként azért, mert ennyi szöveg ritkán született bármely korban középiskolások keze által, mint amennyi most alakult és formálódik az Y- és Z-generáció mobiljain és billentyűzetén.

Ahhoz pedig, hogy a magyartanár ne legyen lúzer, két dologra van szükség. Fel kell zárkóznia a legújabb technikai eszközök és azok alkalmazásainak használatából, valamint módszertant kell kialakítani mindezekhez, hogy a tanítási folyamatban felhasználhatók legyenek.

A felzárkózás nem azt jelenti, hogy meg kell vásárolnia a legújabb okostelefonokat és letölteni az egyes alkalmazásokat, hanem az informatikus és az oktatástechnikus segítségével képbe kell kerülnie. Ha meg félénk, akkor előfizetni a legújabb Chip magazint, vagy elmenni a mobilszolgáltatóhoz, a legfontosabb újdonságokról érdeklődve. De talán az is elég, ha erőt vesz magán, és megnézi az Index informatika-összeállítását. Ahogy a diákok mondják: a tanárnak bizony „kockulnia” kell.

A második lépést a módszertan kialakítása jelenti. A mobiltelefonok és a YouTube-videók bevonásához jelenleg Fűzfa Balázs irodalomtankönyv-sorozata kínál egyedül fogódzókat. Felismeri ugyanis, hogy a 160 karakter egy olyan kellemes formai kényszer is lehet, amely az információk megrostálását segíti. Emellett visszajelzést adhat például a Száz év magány ilyen terjedelmű összefoglalásánál arról, hogy ki mit tart fontosnak az adott műből. Ezek a megoldások azonban még csak az adott eszközt liberalizálják az adott tanár és diák szemében, és főleg azt sugallják: szabad úgy gondolkodnod egy irodalmi műről, ahogy azt a mobiltelefonod engedi.

Az ilyen bátor, mégis kezdeti próbálkozások után nyugodtan lehet az adott technikai trendekhez kapcsolódó feladatokat is adni. Példaként említhető az un. QR-kódokhoz kötődő őrület, amelynek olvasására a modernebb telefonok már mind képesek egy-egy alkalmazás segítségével. A QR-kód összesen 4196 karaktert tartalmazó szöveg megjelenítésére képes. Ez azt jelenti, hogy egy közepesen hosszú újságcikk vagy egy átlagos hosszúságú házi feladat akár egyetlen kódba is belesűríthető. Ennek azért van különös jelentősége, mert az 1994-ben Japánból induló kódolvasó őrület éppen most (2011-ben és 2012-ben) tombol hazánkban. Ha tehát a mobiltelefonnal plakátot vagy randipólót olvasó fiatalt látunk az utcán, ne ijedjünk meg. Ő ugyanis ilyenkor mobilja segítségével dekódol, majd pedig telefonján szöveget olvas, hiszen kihívásként, játékként értelmeződik számára a szimbólum megfejtése. Gondoljuk csak el, ahogy a diákok megosztják egymással QR-kóddá formált házi feladatukat! Vagy éppen azt, hogy egy, a technika használatában júzerré váló tanár mobilja segítségével ellenőrzi a házi feladatokat. Esetleg úgy, hogy mindezt a Facebook-üzenőfalon teszi. A kódolvasás őrülete így egyik és mindenképpen csak ideiglenes megoldás lehet arra, hogy miként tudjuk segédeszközzé alakítani a mobiltelefont.

A fent vázolt mikromegoldás természetesen nem pótolja a naprakészség és a tanári nyitottság attitűdjét, amelybe beletartozik annak a helyzetnek a felmérése: a tanárnak továbbképzésre van szüksége az újabb technikai eszközök módszertani kihasználásához. Ez történhet autodidakta módon, vagy úgy, ahogy a 2012. május 26-án tartott Digitális Pedagógus konferencia is megpróbálta: elméleti megalapozottsággal, nyitottsággal és az álláspontokat ismertetve. Az elhangzott előadások egyértelművé tették, hogy a tanárnak mindenképpen iTeacherré kell válnia, és megtalálnia az egyensúlyt a fekete-fehér lapok és okostelefonok között.

Boldog Zoltán
magyartanár, az Irodalmi Jelen szerkesztője

2 üzenet

  1. borján szerint:

    Nem tudom, miért kell a Facebookot erőltetni?
    A Facebook egy kereskedelmi célú vállalkozás, aminek a szakemberek néhány évet jósolnak. Ráadásul a fiatalok mindíg előbbre leszek a kezelésében.
    A tanárok ne a Facebookon próbáljanak nevelni, hanem az órákon.
    De a számítástechnika napjainkban már különösen alkalmas más oktatási elemek használatára is.
    Ha kell, mondok erre sok példát.
    Üdvözlet Mindenkinek
    Egy nyug. egyetemi oktató

  2. Juli szerint:

    Senki sem erőlteti a Facebookot, de tudomásul kell venni, hogy ez egy újabb (virtuális) kommunikációs tér, ami a fiatalok nagy része számára fontos, és a pedagógusok erre nyitott részének ad lehetőséget eszmecserére, közösségszervezésre, a gyerekek világának alaposabb megismerésére. Most divatos, de biztos, hogy előbb-utóbb felváltja valami más. Nyilván nem helyettesít egyéb pedagógiai tevékenységeket, de jó ha a tanár odafigyel mindazokra a változásokra, amely a közösségi oldalak hatására érzékelhető a kapcsolatokban, az életmódban. Felelőssége továbbá ezek lehetsége veszélyeire figyelmeztetni a tanítványait, és dolga a nethasználat etikájával kapcsolatos kérdésekkel törődni. Ugyanúgy mint a gyorsan változó világ egyéb hagyományos és új kérdéseivel is: kell tudni mindezekre érdemben reflektálni.

Hozzászólás a(z) Juli bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Vissza
Sajtófigyelő
2022.11.30.
Három fővárosi gimnáziumból összesen 8 tanárt rúgtak ki polgári engedetlenség miatt
A hvg.hu információi szerint a kirúgott tanárok közül hatan a Karinthy Frigyes Gimnáziumban dolgoznak. Ők azok, akik az első figyelmeztetés után a tankerület elé vonultak diákjaikkal egy...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.11.30.
Kirúgták három budapesti gimnázium nyolc tanárát
A munkáltatói jogokat gyakorló tankerületi igazgatók - a Belügyminisztérium elvi álláspontját követve - december 1-jei hatállyal három fővárosi gimnázium nyolc pedagógusának szüntetik...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.11.28.
Takáts Előd, a Corvinus rektora: \"A legtehetségesebb diákok elvándorlása egy csendes nemzeti katasztrófa”
A végzősök nyelvvizsga-kötelezettségének eltörlése differenciálni fogja a diplomák értékét – értenek egyet azok az egyetemi rektorok, akiket egyebek között arról kérdeztünk, milyen...
(Forrás: hvg.hu)
--
2022.11.28.
Mától a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium 28 tanára is \"gördülő\" sztrájkba kezd
A 28 aláíró tanár november 28-tól vesz részt a más iskolákban is meghirdetett gördülő sztrájkban. Hozzáteszik, amint a 9 követelésük végrehajtását megkezdik, azonnal felfüggesztik...
(Forrás: Eduline)
--
2022.11.28.
Vera Jourová magyar tanárokat és hallgatókat fogad Brüsszelben holnap
Az Európai Bizottság értékekért felelős alelnöke egy nappal azelőtt folytat eszmecserét a magyar pedagógusok és hallgatók képviselőivel, hogy az Ursula von der Leyen vezette testület á...
(Forrás: ATV)
--
2022.11.28.
L. Ritók Nóra: A gyermekvédelmi és a szociális törvény miatt rosszabb a helyzet, mint a 80-as években
Mert ha mindent megoldunk az állam helyett adományokból, akkor az állam hátra dől és nem is fordít erőforrásokat a megoldásra, hiszen nélküle is rendeződik minden. Lehet azt is mondani,...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep