Erkölcstan órákhoz (is) ajánljuk

4. Nekünk erre nincs pénzünk¹

A foglalkozás célja

A döntéshozatal gyakorlása egy olyan iskolai dilemmahelyzet feldolgozása során, amikor a közösségi és egyéni érdekek ütköznek, és tökéletes megoldás nincs, csak szolidáris vagy többé-kevésbé önző.

Előkészítés

A terem berendezéseit úgy kell elrendezni, hogy a helyszín alkalmas legyen a csoportmunkára, valamint a vita lefolytatására is.

Szükséges eszközök

• Az óratervhez kapcsolódó nyomtatott segédletek, a szükséges mennyiségben sokszorosítva
• Írólapok, íróeszközök, csomagolópapír, vastag filctoll, ragasztógyurma

A foglalkozás felépítése

I. Ráhangolás

A dilemmahelyzet ismertetése

II. Új ismeretek és fejlesztő gyakorlatok

1. Egyéni véleményalkotás

A tanár kiosztja a „Mit tegyünk?” című egyéni feladatlapokat (pdf, 15 KB). Minden tanuló kiválasztja a lapról azt a megoldási javaslatot, amelyik a legközelebb áll hozzá.
Miután ez megtörtént, az azonos sorszámú megoldást választók egy-egy csoportot alkotnak.

2. Érvek gyűjtése

Létszámától függően minden csoport 2-3 fős kisebb csoportra oszlik, s a diákok érveket gyűjtenek saját véleményük alátámasztására. Ehhez a munkához kapnak egy szempontokat tartalmazó feladatlapot (Szempontok az érveléshez – csoportos feladatlap (pdf, 19 KB)), melyre lejegyezhetik a gondolataikat.

A szűk körű gondolatcserét követően, az azonos véleményen lévők közösen is megbeszélik a felvetődött érveket. Végül rangsorolják ezeket, és fontossági sorrendben leírják egy csomagolópapírra. Az elkészült posztereket felteszik egymás mellé a falra.

3. Az érvek bemutatása

Minden csoport 2-2 szóvivőt választ, akik egy kis körben leülnek. Csoportjaik tagjai – mint támogatók – mögöttük helyezkednek el. A tanár moderátorként irányítja a vitát: sorban ad szót az egyes csoportok képviselőinek, akik saját álláspontjuk mellett érvelnek – úgy azonban, hogy közben nem reagálnak a többiek gondolataira.

Az érvek meghallgatása után a csoportok átrendeződhetnek. Akinek megváltozott a véleménye, az helyet változtathat.

4. Egymással vitatkozó érvek

A csoportok tagjai most a többiekével szemben álló gondolataikat fogalmazzák meg, az ő választásukat igyekeznek megkérdőjelezni, miközben érvelnek a saját döntésük helyessége mellett is. A tanár továbbra is moderátorként vesz részt a folyamatban, ő maga nem fejti ki a véleményét.

Az ellenérvek felsorakoztatása után ismét lehetőség van a helyváltoztatásra.

III. Lezárás

A tanár összegzi a felvetődött gondolatokat, és lezárja a vitát. A tanulók véletlenszerűen öt új csoportot alkotnak. Minden csoport kap egy cédulát, amelyen ez áll: „Jók voltatok!”. A tanulóknak az a feladatuk, hogy értékeljék a vitában részt vevő csoportok munkáját, beszéljék meg, hogy melyik csoport tagjai voltak a legjobbak a mai órán az érvelési technika, az ötletesség és az aktivitás szempontjából. Miután eldöntötték, felragasztják cédulájukat a megfelelő csomagolópapírra.

Kapcsolódási pontok

A foglalkozás jól kapcsolható az iskolai tanterv következő részeihez:

• az osztályfőnöki órák keretében a közösségi kapcsolatok (család, iskola, barátok) témaköréhez,
• a társadalomismeret és etika tantárgy keretében a szolidaritás és a segítségnyújtás, valamint az emberi szükségletek (valakihez való tartozás, a befogadottság) témaköreihez.

Segédletek

• Mit tegyünk? – Egyéni feladatlap (pdf, 15 KB) (A tanulók számának megfelelő mennyiségben kell sokszorosítani.)
• Szempontok az érveléshez – Csoportos feladatlap (pdf, 19 KB) (A 2-3 fős csoportok számának megfelelő mennyiségben kell sokszorosítani őket.)
• Értékelőkártyák (pdf, 11 KB) (A foglalkozás előtt csíkokra kell vágni a lapot.)

—

¹Szerző: Török Ildikó

Az óraleírás több civil szakmai szervezettel közös projekt keretében jött létre, melyhez az OFOE 2005-ben csatlakozott. A projekt kezdeményezője és szervezője az EDUNET Alapítvány szakmai vezetője, Gönczöl Enikő.