Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2014. szeptember 18. csütörtök, 7:42

Mi fán terem, és hogyan fejleszthető a vállalkozói kompetencia?

Csak reménykedni tudok abban, hogy nem sikerült túlságosan riasztóra a cikk címe. Az ugyanis a tapasztalatom, hogy a „vállalkozó” szó önmagában, szinte automatikusan ellenállást, bezárkózást – jobb esetben értetlenséget – vált ki a (nemcsak) tanár-emberekből; és bevallom, ez alól én se voltam kivétel. Pedig ami itt következik, egyáltalán nem ördögtől való.

Miből származik az ellenérzés?

A vállalkozókkal és vállalkozással kapcsolatos közhangulatból, ami egyáltalán nem kedvez a téma iránti nyitottságnak. Az Eurobarometer 2010-es felmérése szerint1 a magyaroknak mindössze 26%-a van jó véleménnyel a vállalkozókról (összehasonlításképpen, ez az arány Lengyelországban 33%, Finnországban 78%, Dániában 83%, míg az európai átlag 49%).

A magyarországi közgondolkodásra egy nemzetközi összehasonlító elemzés szerint2 a kockázat- és konfliktuskerülés, a rövid távú gondolkodás és a biztonságvágy jellemző. A gyermekeket kemény munkára, felelősségtudatra, takarékosságra és szorgalomra kívánják a szüleik tanítani, szemben az önállósággal, a toleranciával és a fantáziadússággal.

A tanulmány által idézett 2008-as Roper jelentés szerint: „Erőteljesen hiányzik a reális jövőkép a magyar fiatalokból: jobb életre vágynak, mint amit a szüleiknél látnak, úgy érzik, joguk van a sok pénzhez és gazdagsághoz, ám terveik között már a jobb életmódhoz vezető, proaktivitást és önállóságot igénylő lépések nem szerepelnek. Fontos ok lehet persze az is, hogy sok esetben hiányzik a szülői minta, amiből tanulhatnának, amit követhetnének.”

Márpedig a napjaink egész nyugati világát jellemző, dinamikusan, sőt az egyén nézőpontjából nem ritkán hektikusan változó környezetben nem lehet kérdés, hogy szükség van-e a proaktivitásra és önállóságra, vagyis az első lépés megtételének képességére. Ezért került az élethosszig tartó tanulás európai referenciakeretébe, és ezzel a hazai közoktatás-köznevelés célkitűzései közé a „sense of initiative and entrepreneurship”, azaz „a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia” fejlesztése.

A kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia az elképzelések megvalósításának képessége. Ide tartozik a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás, valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez. Az egyén megérti munkája környezetét és képes arra, hogy megragadja a kínálkozó a lehetőségeket. Ez alapját képezi az olyan speciálisabb készségek és tudás elsajátításának, amelyre azoknak van szükségük, akik társadalmi vagy kereskedelmi tevékenységet hoznak létre, vagy ilyen tevékenységhez járulnak hozzá. Ez magában foglalja az etikai értékekkel kapcsolatos tudatosságot és ösztönzi a jó vezetési gyakorlatot.3

Csakhogy, a korábbiak tükrében, a hazai társadalom mentalitása kevéssé kedvez ennek a célkitűzésnek; ezért sem mindegy, hogy a fiatalokra hivatásszerűen hatást gyakorló pedagógusok hogyan vélekednek a vállalkozói kompetenciáról és a vállalkozókról. A Bázisiskolai Program vállalkozói programelemében ehhez keressük az utakat az erre vállalkozó pedagógusokkal és gyerekcsoportjaikkal.

Vállalkozói kompetencia fejlesztése – hogyan?

Kompetenciafejlesztő foglalkozások

A proaktivitáshoz szükséges személyes és társas kompetenciákat, valamint a tervezéshez és végrehajtáshoz szükséges eszközjellegű kompetenciákat öt témakörbe csoportosítva dolgozzuk fel, melyek a következők: Önismeret; Kommunikáció; Együttműködés és versengés; Projekttervezés; Vállalkozás indítása. A feldolgozáshoz témánként 3-3 kidolgozott foglalkozástervet és egy részletes tanári útmutatót közlünk – utóbbit azért, hogy a foglalkozások adaptálásához, saját foglalkozástervek készítéséhez, vagyis a források kreatív, vállalkozó kedvű felhasználásához adjunk támogatást a tanároknak.

A foglalkozások kreatív tervezéséhez nagy segítséget jelenthet a sajátélményű gyakorlatok kereshető gyűjteménye.

Mestermunka

A kompetenciafejlesztő foglalkozásokon túlmenően, arra ösztönözzük a résztvevőket, hogy a diákok, az iskola, a környezet szükségleteire reflektálva vagy szükségletet ébresztve, hozzanak létre egy úgynevezett „vállalkozói mestermunkát”, ahol a célkitűzéstől a megvalósításig végigvisznek egy alkotó folyamatot. Ez lehet tényleges, a Junior Achievment rendszerében működő vállalkozás, lehet jótékonysági rendezvény, az iskola öregdiák vállalkozóinak felkutatása és bemutatása, vagy bármilyen új gondolatot megvalósító, proaktív, értékteremtő kezdeményezés. A mestermunka megvalósítása során működésbe lépnek a kompetenciafejlesztő foglalkozásokon érintett készségek. A megvalósult mestermunkákat folyamatosan töltjük fel az oldalunkra, és itt mutatjuk be.

Vállalkozók megismerése

A megismerést akadályozó sztereotípiák és előítéletek lebontásának legbiztosabb útja a vállalkozókkal történő személyes találkozás. Ahhoz, hogy a diákok jól tudják használni ezeket a helyzeteket, célszerű írásos, illetve videó interjú formájában ismerkedniük a vállalkozók gondolkodásmódjával, a vállalkozásokat érintő releváns kérdésekkel. A Bázisiskolai Program online tudástárában mintegy 40 vállalkozói interjút dolgoztunk fel és tettünk egy kattintással elérhetővé, hogy ki-ki megtalálja a csoportja számára leginkább megfelelőt.

Tanárok a programban

Félévnyi közös munka után látható, hogy a megvalósító tanároknak is nagy kaland, a saját kezdeményezőkészségük, vállalkozói kompetenciájuk próbája a programban való részvétel. A diákok visszajelzései és a sikeren megvalósított mestermunkák reményeink szerint megerősítik kezdeményezőkészségükben a tanárokat. És ez az igazi eredmény, mert a diákok kezdeményezőkészsége, vállalkozói kompetenciája igazában így: színes, nyitott, kezdeményező közegben fejlődik, akár célzott fejlesztés nélkül is…

Földes Petra

A Bázisiskolai Program a TÁMOP-3.3.12-12-2013-0001, "Ifjúság.hu" a sikeres nemzedékért – Átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztés a köznevelésben tanuló diákok esélyegyenlőségének növelése érdekében című projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásában valósult meg.

 

A fotók a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola vállalkozói klubja által szervezett rendezvényen készültek.

1Forrás: http://www.bruxinfo.hu/cikk/20100607-romlik-a-vallalkozok-imazsa-europaban.html

2forrás: Csite András: Boldogtalan kapitalizmus? A mai magyarországi társadalom értékpreferenciáinak néhány jellemzője. Közjó és Kapitalizmus Intézet, Műhelytanulmány No. 10. http://hetfa.hu/wp-content/uploads/2010/09/Csite.Ertek2008.pdf

3http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c11090_hu.htm

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.12.01.
Rossz álom és józan ész – „A puszta hatalmi őrjöngésen kívül semmilyen alapja nincs a félév érvénytelenítésének”
Az egészségügyi helyzet miatt kihirdetett statárium árnyékában, sunyi módon meghozott \"lex SZFE\" pontosan illeszkedik a hatalom durva és folyamatos támadásainak sorába, 155 éves egyetem...
(Forrás: Népszava)
--
2020.12.01.
“Nem mondjuk ki hangosan: ég a ház!” – egy diák véleménye az oktatásról
A tanár választhat: vagy a kerettantervben foglaltakat tanítja meg, vagy az életre készít fel. Ez a választás, ahogy sok minden más kimeríti őt: amikor a fő tantárgyat tanító pedagógus...
(Forrás: Adom diákmozgalom)
--
2020.12.01.
Az iskolát be kell záratni, annyi fertőzött tanár volt- mutatjuk a tanárszűrés tapaszlatait
A lap megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) a tesztelés kapcsán, Gosztonyi Gábor alelnök szerint vegyes a kép: sok helyen akadtak olyan tanárok, akik nem vállalták az önkéntes tesztel...
(Forrás: Hírhugó)
--
2020.12.01.
Hajnal Gabriella: Büszke vagyok a pedagógusaink helytállására
Az utóbbi időben számottevően javult az iskolák informatikai felszereltsége, az eszközpark több tíz milliárd forintos támogatásból bővülhetett – mondta lapunknak Hajnal Gabriella. A Klebelsberg...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.12.01.
Fullajtár Andrea egy különös SZFE-s tárgyalásról: „Azóta is hányingerem van”
A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai szerint fenyegető trükkel érték el az új vezetők, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek velük az oktatók: azokat rendelték be elbeszélgetésre,...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.12.01.
\"Miközben ellenállunk, adjunk is valamit\" – az SZFE-sek tévéjével elviselhetőbb a bezártság
Az ellenállás és a sztrájk egyik formája lett az online nézhető Sztrájktévé, amelyen hazai filmes nagyágyúk, esztéták, újságírók szabad egyetemi előadásait nézhetjük meg. Ha már...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep