Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2015. június 5. péntek, 15:10

Gondolatok az iskolából (iskoláról)

7. Művészet

A nevelés-oktatás művészet. Ahogy egy festménynél, szobornál sem tudom megmondani, hogy miért hat rám, miért követeli ki a figyelmemet, elismerésemet, úgy egy pedagógusnál is nagyon nehéz megmondani, hogy miért, mitől „jó pedagógus”. Vannak persze tudott összetevők, mint egy étel esetében a receptben, ám vannak, akik pontról pontra rakják össze ezeket nagy figyelemmel, a legjobb alapanyagokból és a kész termék mégsem olyan, mint amilyennek szeretnénk vagy elvárnánk.

Mi hiányzik? Sajnos fogalmam nincs, mint ahogy arról sem, hogy én miért nem vagyok elájulva a Mona Lisatól, vagy miért nem kedvelem Picassot. A tét azonban nálunk, az iskolákban, sokkal nagyobb annál, hogy kedvelem-e azt a festőt vagy sem. Emberkéket nevelünk. Együtt próbálunk a családokkal útjelzőket lerakni nekik, hogy könnyebben, sikeresebben igazodjanak majd el saját életükben. Mivel a családok ezt a feladatot egyre ritkábban tudják ellátni, a teher még nagyobb rajtunk. Egyáltalán nem mindegy, hogy ki áll ki egy osztály elé, kiből lesz „gyermekvezető”.

Mindig jobb akartam lenni, most is, maximalista vagyok. Nem jó tulajdonság, kicsit bele lehet halni. Hiába voltak a gyerekek, szülők, kollégák elismerő visszajelzései, mindig arra törekedtem, hogy jobban, másképpen is hozzáférhessek a kölykökhöz. Szerencsém van, mert a régi tanítóképzésből, de leginkább édesanyámtól megtanultam a pedagógia igazi alapjait, és erre könnyebben lehetett ráépíteni speciális tudásokat, ismereteket, módszereket, amelyek a falakat képezték. Tudom, hogy a szaktanárok nem rendelkeznek ezekkel az alapokkal, tudom, mert tapasztalom. Tudom, mert elmondják. Valószínűleg egy magyar szakos kollégának inkább lenne szüksége ezekre az alapokra, mint arra a tudásra, hogy időrendi sorrendbe tudja rakni József Attila összes verseskötetének a címét. Miközben az alsós gyerek csak hónapokkal lesz idősebb, a szaktanárok a felső tagozatra lépéskor mintha húznának egy határt: eddig kisgyerek voltál, most már „felnőtt” vagy (mellesleg a legtöbb szülő is meghúzza ezt a határt és azt gondolja, hogy most már nem kell a pedagógussal tartani a kapcsolatot, nem kell a gyereket segíteni – álljon meg a lábán!). Nincs szükséged a tanulási képességek további fejlesztésére, csiszolására, nem kell sem olvasást gyakorolnod, sem a számolás alapjait, sem az írást, helyesírást! Ezekről át is tevődnek a hangsúlyok Petőfi verseinek stilisztikai jellemzőire, a kovalens kötésre, a gyorsulás számolására stb.

Emellett elfeledkeznek a közösségépítésről, azon keresztül a szociális kompetenciák fejlesztéséről, úgy általában a nevelésről. Arról, ami a legfontosabb feladatunk lenne. Mert ismereteket lehet szerezni bárhonnan, itt nincs ránk szükség, ha előtte a gyerekeket a neveléssel képessé tettük a megszerzésükre, feldolgozásukra, alkalmazásukra stb. Ezzel természetesen nem az ő tudásukat vonom kétségbe vagy munkájuk fontosságát – épp ellenkezőleg! Igen, tudom. Tudom, hogy egy alsós tanítónak sokkal több lehetősége van osztályával foglalkozni, mint egy néhány órában tanító felsős kollégának – mégis! Nem véletlenül volt az egykori tanítóképzőben kötelező tantárgy a hangszertanulás, a magas szintű sportolás, a kézműves technikák elsajátítása stb.! Miért ne lehetne szüksége például egy matematika szakos tanárnak egy népdal tudására, egy papírcsónak meghajtogatására, a hangszeres tudásra? Miért ne építhetné be ezeket az óráiba? Mennyivel könnyebb lenne, mondjuk, a százalékszámítást úgy tanítani, hogy a gyerekek ne gépiesen ismételgessék a képleteket, a feladatokat, hanem kapjanak kihívásokat, élményeket, tapasztalásokat: mikor süllyed el egy csónak? Hány százalékig kell megtelnie vízzel ehhez? Hajtogassuk meg a csónakot! Próbáljuk ki! Számoljuk ki! Hány százalékát kell lefognom a gitáron a húrnak, hogy dó helyett re hangot kapjak? Mérd meg? Próbáld ki, hallgasd meg! Számold ki!
Hosszasan lehetne folytatni a sort… Azt gondolom, hogy ez a művészet: szakmai tudás, kreativitás, komplex világszemlélet és holisztikus emberkép eredménye. Ezek a falak, amikre lehet(ne) építkezni.

Harminc év alatt felépítettem ezeket a falakat és a tetőt magam raktam rá a folyamatos továbbképzésekkel, a technikai fejlődés felhasználásával, módszertani fejlődéssel. Ez a tető maga a művészet, a nevelés-oktatás művészete. Biztos, hogy lyukas itt-ott, de majd betömöm azokat a helyeket is. Egyszer biztos, hogy sikerül…

Leiner Károly

(A fotók a szerző felvételei)

Egy üzenet

  1. s szerint:

    Kedves Károly, felvetsz egy nagyon fontos problémát, nevezetesen a pedagógusképzés hiányosságait és nem csodálom, hogy senki nem reflektál rá. Valószínűleg nem mernek.
    Egyetértek veled, annak idején (én az ELTE-n végeztem)mi sem tanultuk meg, hogyan tanítsunk. Nem tanultunk használható, gyakorlati módszereket, eszközöket. Mindenre a magunk kárán kellett rájönnünk. Hogyan érintsem meg a gyerekeket? Hogyan folytassam az alsós tanító néni munkáját? Megannyi kérdés és nem volt válasz rájuk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2022.01.25.
Tanügyi intézkedés nincs, de sok iskolában alig van tanár, aki tanítana
Tanügyi intézkedés jelenleg egy iskolában sincs, ugyanis nemrég módosultak a karanténszabályok, az oltatlanokra öt nap karantén vár, aki viszont be van oltva és nincs pozitív teszteredmé...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.25.
Ránki Sára: ELBALTÁZOTT ÍRÁSBELIK
Összegezve: az idei felvételi feladatsor sem azt kéri számon, amit tanítunk. Nem indulnak a gyerekek egyenlő esélyekkel, eleve nem tudnak egyenlő esélyekkel indulni. Gondoljunk a Covid okozta...
(Forrás: Jelen)
--
2022.01.25.
A kormány szeretné, ha úgy sztrájkolnának a tanárok, hogy azért tanítanak is közben
Nem jutott eredményre a kormánnyal folytatott tárgyalások során a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének közös sztrájkbizottsága. Pedig már hónapok...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.01.25.
UZSALYNÉ PÉCSI RITA A TRANSZHATÁSRÓL, AZ OKOSESZKÖZMENTES ISKOLÁKRÓL ÉS A SZÜLŐI MINTÁRÓL
Hirtelen lett az életünk része a kütyüvilág, nem alakult még ki a kultúrája, nem vagyunk tudatosak. Sikeres elvonót irányító kutató is van olyan, aki azt mondja magáról, hogy maga is leszok...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2022.01.24.
„A feladatsorok összeállítói egyáltalán nem vettek tudomást arról, mi történt az elmúlt két évben\"
Ezekkel a feladatokkal ki lehet deríteni, hogy egy diák tudja-e, mi a különbség a képző, a jel és a rag között, vagy felismer-e egy magas hangrendű szót. Arról viszont semmit nem tudunk meg...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.24.
Ónody-Molnár Dóra: TÖMEGESEN KERÜLNEK KI AZ ISKOLÁKBÓL OLYAN FIATALOK, AKIK NEM TUDNAK SEM ÍRNI, SEM OLVASNI, SEM SZÁMOLNI – 2. rész
A tanárok szavaiból kiderül: nem a „lemorzsi” miatt csökken a statisztikában a buktatások száma, hanem azért, mert az elszegregálódó iskolákban a pedagógusok felhagytak a buktatással...
(Forrás: Jelen)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep