Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. február 28. kedd, 15:58

Dráma az osztályfőnöki munkában

4. Műsorok készítése

Közélet, történelem: alkalmi műsorok

„A pedagógusnapi ünnepség méltóságát tiszteletben tartó műsort szolgáltasson.”

Az etikai neveléshez kötődhet a saját közösségünkhöz, saját lakóhelyünkhöz, saját népünkhöz, nemzeti ünnepeinkhez való kapcsolódás kérdése. Egy osztály mozgósítása erre a feladatra ebből a szempontból is szerencsés lehet. Az iskolai munkarendek különben is többnyire az osztályokra bízzák a különböző programokat. A történelmi megemlékezések mellett karácsonyi, pedagógusnapi vagy akár több osztályt is együtt mozgató szalagavatói műsort is készíthetünk, de ebbe a körbe sorolom a rendőrség kérésére megrendezett prevenciós előadásokat is.

Kellenek-e egyáltalán ilyenek? Kopp Mária és Skrabsky Árpád vizsgálataiból tudjuk, hogy: „a nemzeti érzés megélését a legszigorúbban elfojtották. A pszichológiából, pszichiátriából tudjuk, hogy az elfojtás neurózishoz vezet, így valóban országos szintű neurózis alakult ki. Beláthatatlan következményekkel jár, ha sikerül egy nép jelentős hányadával elfogadtatni, hogy számára az összetartozás-élmény nem fontos. Ezért áll ma Magyarország az anómia, a közös érték és normarendszer tekintetében sokkal rosszabbul, mint szomszédai, akár a szlovének, a lengyelek, a csehek, még a szlovákok is.”1 Többek között ezért is fontos, hogy a megemlékezések minél jobban megérintsék mind a szereplőket, mind a nézőket. Ezért baj az, hogy a tanárképzésben alig jelenik meg ez a kérdés. (Mellékesen szorgalmazom, hogy bármely szakos tanárjelölt részese legyen egy alkalmi műsor elkészítésének – nem azért, hogy módszertant tanuljon, hanem hogy táguljon a szemlélete, legyen tanárképzős időszakából is elemezhető saját élménye.)

A Youtube-on megnézett több tucat iskolai műsor tanulsága szerint sok kolléga abból tud csak kiindulni, amit ő maga is látott attól a kollégától, aki szintén csak úgy látott valamit, nincs róla saját tapasztalata. Statikus kép: az igazgató (esetleg egy diák) beszéde, versek és történelemóra vegyítése gondolat, mához szóló üzenet nélkül. Iskolai egyenruha vagy svájcisapka, sok-sok technika, nem időben megszólaló vagy vágatlan, hosszú zene. A neten föllelhető szövegkönyvek (pl. suliháló) segítséget, kiindulópontot adhatnak a feladattól rettegő, színpadi képzésben nem részesült megbízott tanároknak, viszont a szövegek felmondása önmagában nem elég. (Én például sosem tudtam kész szövegkönyvet felhasználni, maximum paródiához: „Rózsát hoztunk köszöntőnek /Pedagógusnapra, /tudjuk, hogy a tanár bácsi /örömmel fogadja.”)

Ezért jó, hogy újabban megjelennek az „alkalmazott színjátszás” kérdései a drámatanári továbbképzéseken. (A HOL-MI 2014-es kecskeméti programján például Perényi Balázs politikai viccekkel közelítette meg az ötvenes éveket, 2013-ban én is tartottam erről előadást Nagyváradon)

A műsorok készítésének tartalmi kérdései

„Lassan mindenki kezdte megérezni a dolog súlyát.”

Nem ezen írás feladata a műsorok esztétikai-tartalmi kérdéseivel foglalkozni, néhány szempontot azért megemlítek egyik saját műsorom (egy holokauszt-megemlékezés) példáival illusztrálva:

  • alapos, a gyerekeket érdekeltté tevő előkészítő munka (gyűjtőmunka, múzeumlátogatás, filmélmények)
  • egy központi gondolat, ami köré az egész szerveződik (Hogyan jutunk el a békességből előbb a megkülönböztetésig, majd a fizikai megsemmisítésig?)
  • a nézőpont kiválasztása (az áldozattá váló gyerekek szemszöge)
  • megbízható források, dokumentumok (egy túlélő mondatai, részletek gyereknaplókból)
  • a résztvevő gyerekek bevonása a tartalom kialakításába, ne puszta végrehajtók legyenek (teret adni az improvizációnak: hogyan reagál egy gyerek, amikor a tanítója nem engedi, hogy verset mondjon október hatodikán)
  • a forma meghatározása (húsz-harminc másodperces mikrojelenetek, amelyeknek két befejezése van: először egy még viszonylag emberi, majd egy embertelen)
  • kötődés a jelen kérdéseihez, elkerülve a túlzottan didaktikus megoldásokat, pártpolitikai felhangokat (megalázás, csoportos agresszió)
  • világos és határozott struktúra a nézők figyelmének fenntartása érdekében (visszatérő képek, ugyanazon vers különböző versszakai az előadás különböző pontjain, ismétlődő megoldások)

A műsorok készítésének kérdései az osztályfőnök szemszögéből

„Látszott, hogy nem egyforma tehetségűek ezek a gyerekek, de ebben a műsorban ez nem számított.”

A legfontosabb kérdés az, hogy egy ilyen program elkészítése milyen lenyomatot hagy az osztályban. Közelebb hozza-e a gyerekeket az adott korhoz? Le tudnak-e szűrni következtetést a saját életükre vonatkozóan?


Az 56-os műsor után

Nyilvánvaló, hogy egy osztályban nem egyformán hat a téma minden egyes gyerekre. De ha a kor egészét nem is érti meg mindenki, a konkrét szituációk elérik őket. Milyen érzés az, amikor kiszolgáltatott vagy? Mit vált ki belőled, ha hatalom van a kezedben?

Egy-egy félmondatos rendezői instrukcióval el lehet intézni akár egy teljes osztályfőnöki óra témáját úgy, hogy a munka hevében a gyereknek fel sem tűnik a „tanítás” – így aztán nem is hárít. Jó terep lehet a próbafolyamat néhány osztályprobléma kezelésére is. Lehetőséget ad például túltengő gyerekek finom visszafogására vagy háttérben levő gyerekek finom erősítésére.

Az iskolai előadás elsősorban a szereplőket alakítja. Egyik programunk egy diszkóbaleset-szimuláció volt a rendőrség kérésére. Szemerkélt az eső, vijjogtak az igazi mentők igazi szirénái. S bár a közönség megrendült, az eredeti célt valószínűleg nem értük el: nem hiszem, hogy akár egyetlen néző is visszafogta volna magát szombat este… Viszont a szereplők évekkel később is ezt tartják a négyéves munka leginkább emberpróbáló feladatának.

Geoff Gilham2 szerint a drámaórán nem színész szerepével kínáljuk meg a gyereket, hanem a drámaíróéval. Ennek analógiájára egy osztállyal végzett színpadi munka fő területe nem a színészmesterség, inkább a dramaturgia:

  • ebből és ebből mi következik?
  • mi történik a szereplőben az adott pillanatban,
  • mit ért meg mindebből a közönség
  • hol legyen az érzelmi csúcspont? stb.

Egy osztállyal készített műsor ebből a szempontból is más, mint a színjátszó körön, színészi vénával megáldott gyerekekkel rendezett előadás. Nem tehetem meg, hogy kihagyom azt a gyereket, aki csak iskolásan, bemagolt hangsúllyal képes megjelenni a színpadon. Két lehetőség van: megtalálni azt a formát, amelyben legkevésbé tűnik fel a hiányosság, vagy elfogadni, hogy ez a két mondat így hangzik. Tapasztalatom szerint a közönség nagyon jól viseli a második megoldást is (ha elég érdekes a műsor).

1Kopp M.-Skrabski Á. (2000): Magyar lelkiállapot az ezredfordulón. Távlatok, 4 (499-513.)

2Geoff Gilham (1994) Színházi nevelési kurzus. Marczibányi Téri Művelődési Központ

Egy üzenet

  1. OFOE szerint:

    A drámapedagógia gyakorlata iránt érdeklődő kollégáknak felhívjuk a figyelmét a Nyitott kör drámaműhely tevékenységére, ahol próbára teheted magadat és az óratervedet. A programról itt tájékozódhatsz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.11.
Részletes járványügyi intézkedési protokollt kapnak az intézmények
Három héttel azt iskolakezdés előtt még mindig úgy tűnik, hogy a gyerekek és a tanárok visszatérhetnek az intézményekbe, a koronavírus-helyzet miatt azonban ez az utolsó pillanatig változhat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.11.
EMMI: Szeptember elején indul az iskola, nem indokolt a digitális oktatás
Azt írják, hogy a hamarosan megjelenő rendelet szerint a tanév hagyományosan indulhat szeptember 1-jén. „A koronavírus-járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digit...
(Forrás: 444.hu)
--
2020.08.11.
Lesz intézkedési protokoll az iskoláknak, de még nem tudni mikor
Kapnak majd az iskolák intézkedési protokollt az őszi tanévkezdésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint. Igaz, azt még nem tudni, mikor. A Pedagógusok Szakszervezete szerint már most...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep