Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2017. április 19. szerda, 14:31

A tanulás szabadsága – iskola változatok

A Kölöknet és az OFOE kerekasztal-beszélgetést szervez szülők, pedagógusok és minden érdeklődő számára. A program házigazdái: Szekszárdi Júlia, az OFOE elnöke és Lannert Judit, oktatáskutató, a Kölöknet portál vezetője és a Tanulópénz blog szerkesztője.

Időpont: 2017. április 27. 18.00 óra
Helyszín: 1035 Budapest, Vihar u 18.
A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni itt lehet.

Miről fogunk beszélgetni?

Magyarországon nem iskolába járni, hanem tanulni kötelező, s a tanulásnak különböző formái vannak. A szülőnek törvény adta joga, hogy szabadon megválaszthassa a gyermeke és családja számára legmegfelelőbb formát.

Az utóbbi egyre több szülő szeretne élni ezzel a szabadsággal, ezért

  • valamelyik alternatív vagy magániskolába adja a gyerekét (lemondva az ingyenes oktatás jogáról, hiszen itt nem is csekély tandíjat kell fizetniük),
  • a magántanulóság mellett dönt,
  • csatlakozik az otthontanulók táborához.

Vajon mi motiválja őket arra, hogy a megszokottól, a „hivatalostól” eltérő megoldást válasszanak? És milyen tapasztalatokat szereztek eddig a választott úton?

A témához kapcsolódó beszélgetésre három olyan vendéget hívtunk meg, akik személyes tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a területen.

Dézsi Réka, két általános iskolás gyerek édesanyja. Mindketten egy Waldorf iskolába járnak. Az iskolát Szombathelyen kezdték, és amikor Budapestre költöztek, a szülő ragaszkodott ehhez az alternatív iskola típushoz annak ellenére, hogy az alternatív iskolák (hangsúlyosan a Waldorf) iránti erősödő érdeklődés miatt nem volt könnyű helyet találni nekik egy fővárosi intézményben. Miért ragaszkodott vajon ahhoz, hogy a két (harmadikos és ötödikes) gyerek továbbra is a Waldorfba járjon? S most egy fél év után hogy látja, érdemes volt erőfeszítéseket tennie ennek érdekében?

Rózsa Ildikó fejében meg sem fordult, hogy kisfiát állami iskolába adja. Szülőként került kapcsolatba a Mars programot megvalósító magántanulói csoporttal, amelynek ma már ő a pedagógiai vezetője. (Ildikó a közoktatásban és alapítványi iskolai oktatásban szerzett tapasztalatain túl, dolgozott főiskolai tanárként, színjátszó- és drámacsoport-vezetőként, tananyagfejlesztőként, módszertani trénerként, mentorként, az oktatás és pedagógus képzés megannyi területén) Szülőként és pedagógusként hogy látja, milyen többletet kapnak a gyerekek ebben a nem hagyományos iskolában? Milyen perspektívája van az itt tanuló gyerekeknek?

Rémán Izabella az André Stern által életre hívott Gyermekkor Ökológiája kezdeményezés magyarországi munkatársaként a szabad tanulás, mondhatni az iskolátlanítás (unschooling) híve. Immáron Európa-szerte heves vita folyik arról, hogy iskoláink vajon nem olyan zubbonyba kényszerítik-e gyermekeinket, amely többségük számára már túl szűk. André Stern könyve (…és sosem jártam iskolába – Egy boldog gyermek története) egy nem dogmatikus hozzájárulás ehhez a véleménycseréhez. Izabella fordítja André Stern könyveit, szerkeszti a Gyermekkor Ökológiája magyar weboldalát, az organikus tanulással kapcsolatos dialógusokat és együttműködéseket kísér. Hogyan látja a tanulás és a munka világát a közgazdász végzettségű, a versenyszférában több mint 10 éve emberi erőforrás területen dolgozó szakember? Hogyan fogadják gondolatait azok a szülők, akikkel a könyvbemutatókon és egyéb fórumokon kapcsolatba kerül?

Reméljük, hogy izgalmas beszélgetésben lesz részünk, és a diskurzus később esetleg online formában folytatódik majd.

Kedvcsináló olvasmányok

Egyrészt általában valóban szeretnek iskolába járni a waldorfos gyerekek és ez fontos, mert minden teljesítményhez szükséges az ember belső motivációja, kedve, felszabadultsága, saját erőinek örömteli megtapasztalása. Másrészt, ami az érem másik oldalát illeti: sok felnőtt nem meri elhinni, hogy a tanulás történhet jókedvűen, utálatmentesen is, és hogy a belső motiváció felkeltésére a tanulás folyamatában nagyon nagy szükség van. Az ilyen szülők azt gondolják, hogy hiszen ők is felnőttek, nekik is sikerült pl. egyetemre kerülniük, és ők sem így tanultak, hanem bizony sokat szenvedtek az iskolában. Hajlamosak vagyunk normálisnak tekinteni azt, amit magunk megéltünk, mert egyfajta biztonságot árasztanak a tapasztalataink, legyenek azok akár nem éppen jó emlékek.

Forrás: A Waldorf pedagógia időszerűsége

Nem jár iskolába? És mégis ki tanítja, és mire föl? Se osztálytársai, se barátai nincsenek? Az otthon tanulás mint műfaj elsőre hajmeresztő asszociációkat hívhat elő, a benne élők szerint ugyanakkor a lehető legszelídebb és legtermészetesebb. Amerikában vagy Ausztráliában tömegek választják, de itthon is évről évre népszerűbb.

Forrás: Az én gyerekem otthon tanul

Azért választják ezt, mert menekülnek a hivatalos iskolarendszerből?

Van ilyen is, de nálam ez nem valami ellen irányult. Én otthon szültem, de nem azért, mert rossz volt a kórházban. Nem az iskolarendszer ellen voltunk, csak azt kerestük, mi a legtermészetesebb – az, hogy az ember kinn tanul a természetben, bár persze vannak könyveink is és a netet is használjuk. Sok olyan szülő választja, akinek valamilyen szempontból problémás gyereke van: megkapta az SNI-s, aspergeres, autista címkét, diszlexiás, diszkalkuliás, nem tud lépést tartani a versenykörülményekkel. Kevés suliban tudnak egyénileg foglalkozni a gyerekkel, és a szülők keresnek valami kiutat, hogy ne kudarc legyen a tanulás, inkább más módszerekkel tanítják egyénileg. Az egyik ismerős gyerek majdnem megbukott az iskolában, otthon pedig egy év alatt jó tanuló lett.

Forrás: Egy magyar nő, aki 7 éve tanul otthon gyerekeivel

„Hétköznapi gyerek vagyok. Minden gyereknek lehetősége lenne hasonlóan élni. Ami ehhez szükséges, az nem egy speciálisan előkészített környezet, hanem a lelkesedés, szabadság, bizalom, tisztelet és az idő. Semmi több, de kevesebb sem.… Társadalmunkban a legtöbb embert meghagyják abbéli hitében, hogy aki nem jár iskolába, az csakis egy vad analfabétává nőheti ki magát, akinek se munkája, se barátai nem lesznek. Már régóta szívügyem beszámolni arról, hogy ez nem igaz, és ezzel hozzájárulni az ilyen irányú ítéleteken és félelmeken való felülemelkedéshez. A jelenleg sokak számára furcsának tűnő iskola nélküli élet lehetőségének megismerése elősegítheti, hogy minden egyes egyéni utat fontosnak és értékesnek tekintsünk, még akkor is, ha az a társadalmilag szokványok kereteken kívül nyílt meg. Akik hallották történetemet, már nem tehetnek úgy, mintha nem tudnának róla.”

Forrás: Egy boldog gyermek története. A gyermekkor ökológiája

A mi Mars-programunk egy olyan magántanulói csoport létrehozását jelentette, amelyben gyermekeink a közoktatás hátrányait, káros hatásait kiküszöbölve, közösségben, szervezett formában, gondosan megtervezett és személyre szabott pedagógiai program alapján fejlődhetnek. Legfontosabb céljaink a nyugodt, kiegyensúlyozott minőségi munka érdekében a diák-szülő-tanító hármas hatékony együttműködésének kialakítása, aminek alapja az őszinteség, a kölcsönös tolerancia, a problémák feltárása és megoldása.

Forrás: Magántanulói csoport (Mars program)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep