Szombaton (11.18.) nagy sikerrel lezajlott a Digitális konferencia 2017, amellyel új szakasz indult a tanácskozás sorozat 2012 óta zajló történetében. (Az előző konferenciákról is tájékozódni lehet a Digitális nemzedék és Digitális pedagógus portálokon.) Az indulásnál arra a kérdésre próbálunk választ találni, hogy mi jellemzi a digitális korban szocializálódó nemzedék gondolkodását, illetve, hogy miben változtatják meg a kor kihívásai az iskola, a pedagógusok szerepét. Az új szakaszban arra vagyunk kiváncsiak, hogy miként határozza meg jelenünket és milyen jövőt sejtet a valamennyiünket körülvevő digitális tér. A konferencia szervezői továbbra is az ELTE Neveléstudományi Intézete, a TEMPUS Közalapítvány és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete.
A korábbi hagyományokhoz híven már a konferencia reggelén elérhető volt a Konferenciakötet (nagy köszönet illeti a szerkesztésért Misley Helgát). Újdonságot jelentett, hogy ezúttal jelentkezni lehetett előadással, bemutatóval a szekciókban történő szereplésre, és a 11 workshop tartalmát e jelentkezések alapján alakítottuk ki. Nagy örömünkre szolgált, hogy lényegesen többen akartak bemutatkozni, mint amennyit az időkeretek lehetővé tettek. A rendezvénysorozat iránti töretlen érdeklődést igazolja továbbá, hogy regisztrációs lista három nap alatt megtelt. Végül 278 regisztrált résztvevő volt jelen szombaton az ELTE PPK épületében.
A konferencia részleteiről még sokat beszélünk majd online, és reméljük offline is. Itt most csupán egy rövid, képes beszámoló következik a délelőtti plenáris ülésről. (A délelőtti eseményeket a helyszínről élőben közvetítettük, és a felvétel a közeljövőben elérhető lesz a Digitális pedagógus honlapon.
A rendezvényt Fábri György, az ELTE PPK dékánhelyettese nyitotta meg, az ülés levezető elnöke Farkas Bertalan Péter volt.
Az első plenáris előadó Gyarmathy Éva, klinikai szakpszichológus. Előadásának központi gondolata, hogy a „sikeresség most a korábbiaknál fokozottabban az információs hatékonyságon alapul. Ennek elérését pedig a gyerekek ismerik a legjobban, mert ők a 21. századba születtek. Nem köti őket az írásbeliség kultúrája, ezért tiszta képet mutat a tevékenységük. Ha építünk a 21. századi gyerekek tevékenységére és igényeire, optimális tanulási környezetet lehet kialakítani számukra.”
Rémán Izabella közgazdász arról beszélt, hogy „az emberi – azaz a társadalmi és gazdasági – fejlődés következő szakaszában a verseny alapú működés helyét átveszik az együttműködés alapú modellek. Az információ megsokszorozódásával és szabad áramlásával, az innovációs ciklusok rohamos csökkenésével már nem a tudás a hatalom, hanem együttműködéseink minősége és hatékonysága.”
A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK) vezetője, Horváth Ádám elmondta, hogy a márciusban létrehozott szervezet az iskolák digitális átállásához kívánja biztosítani a támogató szakmai hátteret. Feladata a köznevelés digitális átalakításának módszertani támogatása, szakmai hátterének és szakértői bázisának biztosítása, valamint a Digitális Oktatási Stratégia megvalósításához kapcsolódó pályázatok és kiemelt projektek szakmai támogatása.
A plenáris ülés hagyományos záróeseménye a Digitális Pedagógus Díjak átadása. A Digitális Módszertár alapításától fogva arra hivatott, hogy a benne elérhető IKT eszközök és digitális pedagógiai módszerek kreatív és innovatív módon szolgáljanak ötlettárként pedagógusok számára. A Módszertárban közel 300, szakmailag lektorált módszertani ötlet található. A feltöltött ötletek mindegyike adaptálható, átvehető az érdeklődők számára. A Módszertár bővítésére kiírt idei felhívásra rekordszámú: 72 ötlet érkezett be. A jelenlegi konferencián 9 pedagógus vehette át a Digitális Pedagógus Díjat Tordai Pétertől, a TEMPUS Közalapítvány igazgatójától, többen kaptak oklevelet, néhány pedagógust pedig az eTwinning részesített különdíjban.
