Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019. június 1. szombat, 8:18
Címkék:

Hogyan fejleszthető a tanulók kreativitása a mai iskolában?

2. A Kreatív Partnerség program koncepciója

A Kreatív Partnerség középpontjában a kreatív szakemberek és az iskolák közötti hosszú távú kapcsolat áll. A program művészeket, művész-hallgatókat von be a tanórai munkába, s teszi a művészt a pedagógus tervező, megvalósító és kritikai visszajelzést nyújtó állandó partnerévé. Az órai munkában résztvevő művész heti rendszerességgel van jelen, s egy egész tanévben együtt dolgozik a kiválasztott osztállyal, tanárral. A partnerség újszerű és hatékony, hiszen a különféle (művészeti) területekről érkező szakemberek egészen más jellegű elvárásokat fogalmaznak meg, ami egyértelműen kihívást jelent a diákok számára. De nemcsak a gyerekek tanulnak és zökkennek ki a napi rutinból az ilyen típusú tanulási folyamat során, hanem az iskolák is.

A Kreatív Partnerség olyan pedagógiai megközelítést dolgozott ki – „jól működő osztályterem” elnevezéssel –, amely a tanárokat osztálytermi munkájuk átalakítására bátorítja. Ennek lényege, hogy a tanulást valós élethelyzetekhez kötik, a tanulók saját élményei, megfigyelései és kérdései a tanulási folyamatban központi helyet foglalnak el. A tanulás-tanítás átalakításához művészeti, kreatív alkotási folyamatokat vesznek alapul, ezeket ültetik át a tanórai és az iskolai életbe. A szaktárgyi tanításhoz fűződő módszertani technikákat pedig a művészeti gyakorlatból származtatják. Az osztályteremben a művész művész marad, a pedagógus pedig pedagógus. A program tehát nem művészeti nevelést kínál, hanem arra készíti fel a művészeket, hogy úgy dolgozzanak a tanárokkal és a tanulókkal, hogy fenntartható változást érjenek el a tanárok addigi tanítási gyakorlatában.

Az eddigi tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy a tanuló „magasan teljesít” az olyan oktatási közegben, ahol maga is a tanulás alapvető forrása, s ahol a mobilitás, az érzelmek, a csapatmunka és a kockázat mind a tanulási folyamat szerves részét képezik. Az ilyen jellegű oktatásban a gyermek egész lényével tapasztalja meg a tanulás élményét. Ez nem csupán mentális folyamat, hanem olyasvalami, ami testüket, érzelmeiket, társas készségeiket is megmozgatja. A „magas teljesítmény” a gyermekben a jóllét érzését alakítja ki, amely pedig a sikeres tanuláshoz szükséges magabiztosság alapja. A kutatók tapasztalata, hogy a Kreatív Partnerség iskoláiban a tanulók jobban bevonhatók, jobb a magatartásuk és jobbak az eredményeik is. Ebben az oktatási modellben a gyerekek a közvetített tudás motorikus elsajátításától szintet lépnek, és a tudást képesek adott kereteken belül önállóan rendezni, majd számottevő segítség nélkül, saját gondolkodási folyamataikra támaszkodva, egyéni gondolkodási kereteket létrehozni, vagy a meglévő kereteket átrendezni.

A program tapasztalata szerint akkor hozható létre jól működő rendszer, ha a tanulók fizikailag, szociálisan, érzelmileg és intellektuálisan is lefoglaltak. Ez a fajta bevonódás magabiztossággal, az énkép és az önbizalom pozitív megerősödésével, valamint magasabb tanulói teljesítménnyel jár. Ezt segíti elő az ún. „jól működő osztályterem” kialakítása, amely megbontja a hagyományos kereteket, és interaktív teret hoz létre: egy olyan teret, melyben nemcsak a pedagógus, de a tanuló szerepe is megváltozik. A program célja tehát az, hogy az iskolai élet szereplőiből magas fokú elköteleződést kiváltva, kreatív gyakorlatok által és a kreatív képességek fejlesztése révén a tantervi követelmények magas fokú elsajátítását és használatát tegye lehetővé.

A sorozat szerzője és a Kreatív Partnerség program hazai vezetője: Németh Szilvia.

Németh Szilvia pedagógia tanári és szociológus végzettséggel rendelkezik. 2003 óta foglalkozik oktatáskutatással. Kutatói érdeklődése elsősorban a hátrányos helyzetű és roma tanulók oktatására, és integrációs programok működésére irányult. Vezetett empirikus és kvalitatív kutatásokat, részt vett projektek értékelésében, valamint nemzetközi együttműködésekben is. A T-Tudok ügyvezető igazgatója.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.25.
Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét
Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep