Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019. május 26. vasárnap, 15:55

Hogyan fejleszthető a tanulók kreativitása a mai iskolában?

1. Egy kipróbált jó gyakorlat: a Kreatív Partnerség program

A tanulók körében tapasztalható gyenge tanulási motiváció és az ebből adódó alacsony teljesítményszint jelenleg Európa-szerte probléma. A gyakori tanulási gondok nem csak a tanulók iskolai teljesítményét rontják. A sorozatos kudarcélmény a tanulási motiváció csökkenéséhez is vezethet, magatartászavarokat, illetve súlyos viselkedési problémákat is okozhat. A szociális hátrányokból fakadó – az iskola által kezeletlen – konfliktusok gyakran generálnak feszültségeket a tanulók, illetve tanulók és tanárok, sőt tanárok és szülők között is.

A motiválatlanság és alulteljesítés következtében az iskolákból gyakran idő előtt kikerülő fiatalok többnyire nem rendelkeznek a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákkal. A modern gazdasági környezetben a munkavállalónak rugalmasnak, az új dolgok tanulására fogékonynak, a munkahelyváltásokra késznek, kockázatvállalásra és kockázatkezelésre is alkalmasnak kell lennie. Ezeknek a kompetenciáknak és készségeknek a kialakulása kellő fegyelmet, rugalmasságot, kíváncsiságot és képzelőerőt feltételez. A modern munkahely fontos kívánalma az is, hogy a különféle tudású, képességű, hátterű munkatársak képesek legyenek együtt dolgozni. Ehhez a munkavállalónak öntevékenynek, jó problémamegoldó képességűnek és határozottnak kell lennie. Ahhoz, hogy az egyének tanulni tudjanak, készségek, képességek, kompetenciák egész – egymással összefonódó – sorát kell kifejleszteniük, elsajátítaniuk és alkalmazniuk.

A kíváncsiság, a rugalmasság, a kitartás, a fegyelem, a képzelőerő és az együttműködés egyben a kreatív gondolkodás alappillérei is. Ezek használata lehetővé teszi az egyén számára, hogy elemezze és megértse a világot, új megoldásokat, technikákat találjon, tanuljon, alkalmazzon. Ezeknek a képességeknek a birtokában lesz képes az önálló, felelősségteljes cselekvésre és döntéshozatalra. Az a pedagógia, amely lehetővé teszi, hogy ezek a készségek, képességek, kompetenciák kifejlődhessenek a tanulókban, jelentősen eltér a mai iskolák többségében alkalmazott, hagyományos pedagógiától. Az instrukciókra épülő, főként frontális tanulásszervezést alkalmazó pedagógia ugyanis épp a tanulók függőségi viszonyait erősíti, s gátolja az egyéni kockázat-, és felelősségvállaláshoz szükséges kompetenciák fejlődését.

Az ún. Kreatív Partnerség program pedagógiai módszertanát az Egyesült Királyságban fejlesztettek ki, fókuszában az osztálytermi kreativitás fejlesztése áll. A program jelenleg az OECD CERI kreativitás és kritikai gondolkodás osztálytermi fejlesztését célzó kísérleti projektjének is része. A tanulói kreativitás fejlesztése és mérése 2016-ban azért került az OECD érdeklődésének homlokterébe, mert ezt tartotta az egyik legfontosabb kompetenciának a Világgazdasági Fórum, ugyanakkor ezt hiányolták leginkább a frissen felvett munkaerő esetében a mai munkáltatók. A Kreatív Partnerség program építve a kreativitás öt alapelemére (kíváncsiság, képzelőerő, kitartás, fegyelem és együttműködés) lehetővé teszi, hogy a pedagógusok és a tanulók többletterhelése nélkül a tantervbe, a megadott időkeretben a szaktantárgyak tanóráiba (mint pl. matematika, fizika, történelem, stb.) illesztve fejlődjenek a 21. századi kompetenciák.

A sorozat szerzője és a projekt vezetője: Németh Szilvia

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.22.
Gulyás nem tud arról, hogy magyar iskolákban nemváltást népszerűsítettek volna
Akár már decemberben, de inkább januárban vagy februárban lehet megtartani a gyermekvédelmi népszavazást, ami Gulyás szerint okafogyottá válna, ha Brüsszel visszavonná a kötelezettségszeg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.22.
A pedagógushiány a gazdag térségekben is gond: több, mint tízezer tanár és tanító hiányzik a rendszerből
A közigallas.hu adatai alapján – méretéből is adódóan – Budapesten a legnagyobb a tanárhiány, a fővárosban 454 tanári szakos állást hirdetnek jelenleg. Nem sokkal jobb a helyzet Pest...
(Forrás: Népszava)
--
2021.07.21.
Porogi András: a digitális oktatás nem tud hatékonyabb lenni, mint a jelenl
Nagyon nehéz objektív adatok alapján nyilatkozni, mert például ha az érettségi eredményeket megnézzük, nem rosszabbak, mint a korábbiak, bizonyos tantárgyakból még jobbak is. Valószínű...
(Forrás: Infostart)
--
2021.07.21.
Covid-örökség: hogyan tovább, felsőoktatás?
Mindenki máshogy könyvelte el tapasztalatait, a hallgatók Facebook csoportokban és memeoldalakon adtak hangot véleményüknek. A felsőoktatási intézmények belső üléseken vitatták meg a sz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.07.21.
Még egy szám, ami befolyásolja a ponthatárokat: minden, amit a kapacitásról tudni kell
ha a felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek egy képzésre, akkor a jelentkezők között rangsorolni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy a jogszabályi minimumpontnál - alap- és osztatlan eset...
(Forrás: Eduline)
--
2021.07.21.
Okafogyott kérdésekkel rakta tele a kormány a “gyermekvédelmi” népszavazást
Anépszavazás inkább a jelenleg is zajló nemzeti konzultáció hangulatára hasonlít: értelme nem sok van, politikai haszna – a kormány várakozásai szerint legalábbis – annál több. Az,...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep