Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019. június 29. szombat, 14:40

Van Vészkijárat

4. Egy szót se szólj!

„…ha a gyerek magára marad ezzel az élménnyel és a senkinek el nem mondható titkával, az még nehezebben gyógyuló nyomot hagy, mint maga az abúzus. Nem kell hogy így legyen. Minden felnőtt felelős azért, hogy észrevegye, ha egy gyereket bántanak.” (Forrás)

Magyarországon minden tizedik(!) gyereket ér szexuális inzultus – állítják „A jogerő legyen veled” című könyv (2010) szerzői, Herczog Mária, az ismert gyermekvédelmi szakember és Győrfi Éva, a Család, Gyermek, Ifjúság kiadvány felelős szerkesztője. A szexuális abúzus minden tekintetben az egyik legsúlyosabb gyermekbántalmazás, mégis már a felismerése is komoly kihívás elé állítja a szakembereket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becsült adatai szerint évente világszerte 150 millió 18 év alatti lány és 73 millió 18 év alatti fiú válik szexuális zaklatás (érintkezés) vagy fizikai kontaktussal párosuló egyéb szexuális erőszakformák áldozatává. A szexuális abúzus elkövetői többnyire a gyermek családtagjai vagy olyan személyek, akikkel bizalmi viszonyban van (pl. edző, tanár, rendőr, a család alkalmazottja). (Forrás)

Talán nincs is szükség még ennyi külső hivatkozásra sem ahhoz, hogy érzékeljük, a kiskorúak szexuális bántalmazása, a családon belüli erőszak valóban a legkényesebb témák egyike, számos olyan aspektussal, amelyek bőven túlmutatnak a konkrét bűncselekményen. Az erről való beszéd egy közösségben mégis kiemelten szükséges, s ha van értelme ilyet állítani, ebben a témában fokozottan érvényes lehet a prevenció szerepe.

Természetesen, valamennyire érthető önvédelemből (is) mindenki elkerülni vágyik a problémával való foglalkozást, szembenézést, de már csak az egészen elborzasztó statisztikai adatok is azt támasztják alá, hogy a téma kerülése tulajdonképpen felelőtlenség egy osztályfőnök, vagy bármilyen, kamaszcsoportban valamilyen módon vezető szerepben lévő felnőtt részéről.

Épp, mivel itt a bántalmazott testi-lelki sérülésein túl a környezetre is óriási felelősség hárul, nagyon is érdemes egy olyan, fikcióban megteremtett helyzeten és karaktereken keresztül foglalkozni ezzel a jelenséggel, amely árnyaltan, átélhetően, megérthetően, de mégis eltávolítottan mutatja meg a problémát.

Nagy Anikó Johanna Egy szót se szólj című regényében a tizenöt éves Hanga életét apja halála óta a depresszió uralja. Mintha semmi sem akarna összejönni: képtelen a tanulásra koncentrálni, rengeteget hízott, ráadásul három lány az osztályából folyamatosan szekálja. Minden napja ugyanolyan egyhangúan telik, míg be nem költözik a szomszédba egy házaspár. A férfi, Balázs szinte apjaként gondoskodik róla: segít neki a tanulásban, jókat beszélgetnek és ajándékokkal lepi meg a lányt. Hanga egyre jókedvűbb és magabiztosabb lesz, és úgy tűnik, végre minden jóra fordul. Ám egy idő után kiderül, hogy Balázs nem az, akinek mutatja magát, Hanga élete pedig rémálommá változik… Kinek a segítségére számíthatsz, ha nem hisznek neked? Kihez fordulj, ha már senkiben sem bízhatsz? Van egyáltalán kiút, és ha igen, merre keresd?

Módszertani javaslat:

A mellékletben olvasható szövegrészletet adjuk oda a diákoknak, majd a diákok rendeződjenek csoportokba annak alapján, ki milyen szerepet vállalna. Legyen egy Hanga-csoport is, akik kihangosítják Hanga belső vívódásait arról, hogy elmondja, nem mondja, kinek mondja el, kinek nem a vele történteket. A többiek közül az azonos szerepet választók röviden beszéljék meg, ha tudomást szereznek Hanga történetéről, a szerepük alapján mit képviselnek, mik a válaszaik az alábbi kérdésekre. Minden csoport delegál egy szószólót, és az adott vélemények képviselői között indul el a tanár által moderált vita.

Szerepek: szülő, barát, pszichológus, tanár, szociális munkás, iskolai védőnő, rendőr, jogász

Kérdések: Tegyen-e Hanga feljelentést? Az adott szerepet vállalón kívül, kit javasol, kihez fordulhatna még? Mi a fontosabb? A kért titoktartás megtartása vagy azonnali külső beavatkozás?

Az álláspontok mellett, természetesen érvelni is kell.

A feldolgozandó szövegrész itt olvasható PDF formátumban.

Ajánlott linkek a téma feldolgozáshoz:

Szexedukacios-weboldal-es-app-kamaszoknak – Hintalovon.hu
A gyermekbántalmazás statisztikája, Papházi Tibor, EMMI
Hogyan lehet kíméletes, gyermekbarát módon meghallgatni a súlyos bántalmazás áldozatává vált gyerekeket? Hintalovon Alapítvány
Neményi Eszter: Titoktartás vagy jelentési kötelezettség gyermekek szexuális bántalmazása esetén

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.21.
Gyarmathy Éva: Bizonytalanságban hagyott oktatási rendszer
yerekek, diákok, pedagógusok, oktatók és szülők kapkodják a fejüket, hogy mi folyik itt, hogyan lehetne megoldani a megoldhatatlan feladványt, amit az oktatásirányítás rárótt minden ré...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.21.
Távoktatásra állnak át a felsőoktatási intézmények Prágában
Szombaton 2046 új koronavírus-fertőzést mutattak ki a laboratóriumok Csehországban, ami a járvány kezdete óta az eddig legmagasabb hétvégi napi szám - derült ki az egészségügyi miniszt...
(Forrás: népszava)
--
2020.09.21.
Kásler: Ösztöl a hetedikes fiúk is megkaphatják a HPV elleni oltást
Kásler a hétfői sajtótájékoztatóján azt is elmondta, az oltás – mint a lányok esetében is – önkéntes és ingyenes, a védőoltást a szülői beleegyező nyilatkozat után az iskolákban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.21.
Eltűnő gyerekek, széthajszolt szülők, magukra hagyott tanárok = Siker ??? – válasz a digitális oktatásról szóló cikkünk reflexióira. SZERZŐ: Setényi János, Szepesi Balázs
Ekkora felháborodást Összkép cikk talán még nem váltott ki. Hogyan lehetett siker a karanténiskola, mikor sok tanár és szülő szétdolgozta magát, rengeteg gyerek ki- vagy lemaradt? Ezzel...
(Forrás: összkép.hu)
--
2020.09.20.
L. Ritók Nóra: Ami beleég az emberbe
Ezek a történetek nem múlnak. És mindig jönnek újabbak. Küzdünk, harcolunk, végre az egyik helyen már nem jellemzők, de akkor felbukkan egy másik faluban. Vagy egy odaköltöző családban...
(Forrás: hvg.hu/a nyomor széle )
--
2020.09.19.
Az alsósok szülei is bemehetnek gyerekükkel a lázmérésre
Az érdekképviselet vezetője megkésettnek látja a hőmérőzést. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa nemrég azt nyilatkozta lapunknak, nemhogy iskolaorvosokból, még...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep