Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019. március 12. kedd, 19:58

Van vészkijárat!

2. Trevor

„Tudatni akartuk a fiatalokkal, hogy rendben van, ha valaki kinyújtja a kezét, és segítséget kér. Mindig lesz valaki, hogy meghallgassa a problémáját.

Ha tizennégy évesen értettem volna, hogy az emberi lét egyik elengedhetetlen kelléke, hogy segítséget kérünk, akkor megkaptam volna a segítséget, amire –inkább előbb, mint később – szükségem volt.”

Ez az idézet egy Utószóból származik, mégpedig James Lescesne Trevor című, 2014-ben megjelent könyvéből. Az Utószó tartalma természetesen szinte bármely probléma, konfliktushelyzet esetén érvényes lehet, azonban a könyv végén olvasva egyértelmű, hogy a szexuális identitás, másság kapcsán fogalmazódik meg.

A szexualitás, a párkapcsolat nemcsak az osztályfőnöki órákon merülhet fel iskolai tematikaként, hanem a 7. osztályos erkölcstan tananyag részét is képezi. És persze, mindannyiunk életének egyik legfontosabb területe. Mégis, az erről való beszéd, minden 21. századi felvilágosultságunk ellenére, még mindig nem megy. Tartok tőle, hogy a családokon belül sem, az iskolákban azonban, diák-tanár diskurzusban még kevésbé.

Az iskolai szexuális felvilágosítás gyakran kimerül az óvszerhasználat bemutatásában, illetve nemi betegségeket ábrázoló, elijesztő képek vetítésében. Nem vitatom ezek fontosságát, de az érzelmi-lelki attitűd kialakítása, a pszichoszociális háttér érzékenyítése nélkül, valószínűleg ez a „technikai segítség” önmagában roppant kevés.

És emeljük a téteket, ha ráadásul nem is egy heteroszexuális párkapcsolat érzelmi alapjairól, mibenlétéről, a szexualitás kiegyensúlyozott megtalálásáról van szó, hanem magának a nemi identitásnak a kérdéséről, a szexuális orientáció által felvetett elbizonytalanodásokról. Hiszen ennek kapcsán az előítéletes gondolkodás és magatartásmód, különböző típusú bántalmazás és kirekesztés is megjelenhet. És ez az előítéletes, megbélyegző, kirekesztő magatartás, sajnos, egyáltalán nem kirívó, vagy kivételes.

Azaz, az erről való beszéd a pedagógustól ismét csak nagyon sokféle irányú felkészültséget, empátiát és kiegyensúlyozott beszédmódot kíván meg.

Szinte már közhelynek számít, hogy egyfelől a kiskamaszok körében, azaz 12-13 éves kortól már gyakorlatilag nagyon széleskörűek az „ismeretek” a szexualitásról és a nemiségről, másfelől – mivel ezek általában nem „legális” forrásokból szerzett ismeretek – egyértelműen csak zavart, frusztrációt keltenek. Semmiképpen nem készítenek fel semmire, a legkevésbé sem segítik az önismeret fejlődését, és végképp nem támogatják az úgynevezett másság elfogadását sem magunkban, sem a környezetünkben.

(Véleményem szerint a „másság” szó használata eleve problematikus, mert valamilyen normától való elkülönböződést jelent, és attól tartok, ha ez a szexuális identitással kapcsolatban merül fel, eleve negatív előjelet kap.)

A téma megközelítéséhez az előző cikkhez hasonlóan egy szövegalapú feldolgozást szeretnénk ajánlani (lesz később a módszertan még változatosabb is!), azaz a függelékben ismét olvashatók lesznek a könyvből lineárisan haladva kiragadott szövegrészletek, amelyeket a fókuszt már irányító kérdések vezetnek be.

Ebben az esetben is érdemes a kiscsoportos feldolgozás. Ha a tanár kellően érettnek tartja osztályát/csoportját az önálló munkára, akkor az is elképzelhető, hogy a diákok, kisebb csoportokban maguk beszélik meg a kérdések és a kiemelt szemelvények kapcsán felmerülő gondolataikat, és a végén egy nagy közös beszélgetésbe folyik bele minden érv.

Természetesen, ha komplexebbé szeretnénk tenni a programot, a téma megközelítését, mindenképpen érdemes elhívni az LMBTQ szervezet önkéntes munkatársait egy beszélgetésre, illetve szeretettel ajánlom figyelmükbe a SOKSZÍNŰSÉG Oktatási Munkacsoport nemi sztereotípiákkal kapcsolatos kiváló foglalkozástervét.

Végül visszatérnék magához az íróhoz, James Lescesne-hez, akinek serdülőkori énje –saját bevallása szerint –nagyon hasonlított Trevor figurájára: „más életet élt kifelé, mint befelé, és ahogy felvállalta identitását, úgy került egyre távolabb tőle családja.” Mindezen személyes motivációk, majd a könyve, az abból készült monodráma, s egy 1997-es Oscar-díjas rövidfilm sikerének köszönhetően 1997-ben elindult, és azóta is aktívan működik a Trevor-project, nagyon széles tevékenységi körrel, évente sok tízezer fiatalnak nyújtva segítséget.

Ide kattintva megtaláljátok a könyvhöz készült Függeléket, amelyben részletesen olvasható a módszertani ajánlás.

James Lecesne: Trevor

Trevor egy vidám, jó humorú, tizenhárom éves fiú, de otthon és az iskolában különcként kezelik. Trevor művész szeretne lenni, mégpedig olyan, aki megváltoztatja a világot. De miért vesz föl csillogó Lady Gaga-jelmezt halloweenkor? Trevor szerint azért, mert jól néz ki, és amúgy is Lady Gaga a példaképe. A többieknek erről teljesen más a véleménye. Egy ideig a szülei és a barátai is megpróbálnak úgy tenni, mintha Trevor egy átlagos srác lenne. Hisz ez volna a legjobb, nem? Könnyebb elfogadni azt, aki olyan, mint te vagy én. Ha valaki nagyon más, akkor mindenki félrenéz, és reménykedik, hogy nem jól látja. De Trevor különleges, tehetséges és más, és ilyen is akar maradni. De meddig úszhat szemben az árral? A Trevor egy fordulatos, amerikai kisregény a kamaszkori útkeresésről, a másságról és az elfogadásról. Elfogadni magunkat és egymást nem a legegyszerűbb, de a legszebb feladat a világon.

(Fordította Moldova Júlia)
Forrás: Pagony Kiadó weboldala

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.07.27.
Újabb világversenyen szereztek érmeket a magyar diákok, biológiából és matekból is remekeltek
A Nemzetközi Matematikai Diákolimpián (IMO) a magyar csapatból Várkonyi Zsombor ezüstérmet, Füredi Erik, Kovács Tamás, Szabó György Kornél, Fleiner Zsigmond és Velich Zoé Nóra pedig bronz...
(Forrás: eduline)
--
2021.07.27.
Alfa-generáció: kik ők és mit akarnak?
Még csak most lettek tizenévesek, de a cégek és a szolgáltatók már most árgus szemekkel figyelik őket. Ők az alfa, más néven Ipad-generáció, akik mire nagykorúak lesznek, már máshogy...
(Forrás: eduline)
--
2021.07.27.
Ülni kell az iskolában? Öcsém, Tökölön is ülni kell! (videó)
Hogyan kell fejlesztőprogramot indítani cigány gyerekeknek egy roma szegregátumban? Milyen kilátásai vannak egy itt felnövő gyereknek? Mit tud tenni egy alapítvány, ha nemcsak a szegénység...
(Forrás: telex)
--
2021.07.22.
Gulyás nem tud arról, hogy magyar iskolákban nemváltást népszerűsítettek volna
Akár már decemberben, de inkább januárban vagy februárban lehet megtartani a gyermekvédelmi népszavazást, ami Gulyás szerint okafogyottá válna, ha Brüsszel visszavonná a kötelezettségszeg...
(Forrás: hvg.hu)
--
2021.07.22.
A pedagógushiány a gazdag térségekben is gond: több, mint tízezer tanár és tanító hiányzik a rendszerből
A közigallas.hu adatai alapján – méretéből is adódóan – Budapesten a legnagyobb a tanárhiány, a fővárosban 454 tanári szakos állást hirdetnek jelenleg. Nem sokkal jobb a helyzet Pest...
(Forrás: Népszava)
--
2021.07.21.
Porogi András: a digitális oktatás nem tud hatékonyabb lenni, mint a jelenl
Nagyon nehéz objektív adatok alapján nyilatkozni, mert például ha az érettségi eredményeket megnézzük, nem rosszabbak, mint a korábbiak, bizonyos tantárgyakból még jobbak is. Valószínű...
(Forrás: Infostart)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep