Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019. február 20. szerda, 7:52

Van vészkijárat!

1. Sebek

A sorozat első írásában az egyik legkényesebb és az utóbbi 6-8 évben – sajnos – az egyik legáltalánosabbá vált problémával szeretnék foglalkozni: az önbántalmazással, önsebzéssel, autoagresszióval, azaz a falcolással. Feltételezhetően nincs olyan iskola, de még az is lehet, hogy nincs olyan osztály 7-8. évfolyamtól fölfelé, ahol egy vagy több diáknál valamilyen módon ne bukkanna fel ez a jelenség.

Egyre több tudományos és kevésbé tudományos írás olvasható az interneten is a témában. Egyetértés mutatkozik abban, hogy az önsebzés – általában rejtőzködő jelenségként – a szorongás oldásának módszere. Ennek a szorongásnak számos eredője lehet, a fizikai sebek már „csak” tünetek. Mégpedig nagyon érzékeny tünetek, amelyekre nem lehet, vagy legalábbis nem tanácsos közvetlenül rákérdezni. A pszichoforyou.hu oldalán megjelent legfrissebb adat szerint az önsebzés életprevalenciája, (az illető életében már csinált-e ilyet) a serdülőknél 15-46%. Felnőtteknél ez az érték 4%. A fiataloknál tapasztalható nagyobb arányú előfordulás fiziológiai oka, hogy a frontális lebeny éretlensége következtében a serdülők kevésbé képesek kontrollálni a bennük felgyülemlő indulatokat, így – mivel más úton nem képesek ezeket levezetni – maguk ellen fordíthatják. Szociálpszichológiai aspektusból közelítve a témát elmondható, hogy az önagresszió a figyelemfelkeltés, segítségkérés jele lehet. Figyelemre méltó paradoxon, hogy ezúttal a figyelemfelkeltés igénye rejtőzködéssel és erős szégyenérzettel jár.

E téma feldolgozására alkalmas Eve Ainsworth Sebek című regénye1.

Ha az osztályfőnök érzékeli osztályában a probléma jelenlétét, nem tanácsos a jelenség megnevezésével indítani. Ahogy Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője is megfogalmazta a későbbiekben is hivatkozott cikkben: „Önmagában a „miért csinálod ezt?” – nem jó kérdés (általában a miért / miért nem kérdésekkel érdemes óvatosan bánni, ha nem elijeszteni akarjuk a másikat).” Ezért ajánljuk, hogy áttételesen, egy irodalmi műbe eltávolítva közelítsük meg a problémát. Magát a könyvet sem biztos, hogy azonnal a diákok kezébe kellene adni, hiszen címe, borítója lehet, hogy inkább elzárkózást vált ki az éppen érintett fiatalokból. Tapasztalatunk szerint tehát érdemesebb egyes szövegrészek szakaszos olvasásával és irányított kérdésekkel elkezdeni a foglalkozást. Célravezető a kiscsoportos forma. (Egy csoportba legfeljebb 10 fő kerüljön.) Ennél az igen érzékeny témánál sokat jelenthet külső szakértő (például iskolapszichológus, esetleg valamely lelki segélyszervezet önkéntes munkatársa) bevonása a munkába. Ahogy a sorozatot elindító cikkünkben is jeleztük, az itt megjelenő feldolgozási ajánlatok hátterében már áll gyakorlati tapasztalat, ennek fedezetével merjük állítani, hogy ez a megközelítés igazán mély, problémaérzékeny és empatikus beszélgetésekhez vezetett.

A pedagógus válassza ki a regényből azt a részletet (azokat a részleteket), amelyek a számára a legszemléletesebben ábrázolják a problémát. A kiválasztott szemelvényt vagy felolvassa, vagy fénymásolatukat kiosztja a diákoknak. Mielőtt a fel-, illetve elolvasásra sor kerül, adjunk megfigyelési szempontokat, illetve fogalmazzunk meg célzott kérdéseket.

A megfigyelési szempontok (célzott kérdések) megfogalmazásához jól használható a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársával, Csekeő Borbálával készült, korábban már röviden hivatkozott beszélgetésünk a regényről.

Ide klikkelve érhető el egy javaslat a téma lehetséges feldolgozására PDF formátumban.

Vinczellér Katalin

1A regény magyarul 2017-ben jelent meg a Vészkijárat-sorozatban

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.10.
Lehet, hogy van kész forgatókönyve a kormánynak a tanévről, csak senki nem tud róla
Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Szakok szűnhetnek meg a Szent István Egyetemen
Az agrár-felsőoktatásba 35-40 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint tavaly, míg összességében ennél kisebb arányban, 19-20 százalékkal csökkent a felsőfokú képzésekre jelentkező...
(Forrás: Népszava)
--
2020.08.10.
Közeleg az iskolakezdés, kész tervek azonban még nem nagyon vannak
A kormányzati döntésekben nem látok konzisztenciát, megtippelni sem tudom, milyen lesz a tanév. Semmilyen információnk nincs- nyilatkozta a hvg.hu-nak az iskolakezdés előtt egy Kelet-magyarorsz...
(Forrás: eduline)
--
2020.08.10.
EMMI-DÍJ? KÖSZ, DE KÖSZ NEM.
Az emberminisztérium tanmenetpályázata annyira kínos, hogy első körben csak röhögni lehet rajta. Viszont ha kikacagtuk magunkat, érdemes közelebbről is megnézni, hogyan emeli piedesztálra...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.08.09.
Radó Péter: Katasztrófa, a magyar gyerekek negyede el fog bukni 10 év múlva
Ha viszont a mostani évezredben egyre inkább felértékelődő készségekre fókuszáló mérések eredményeit vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy problémamegoldásban vagy másokkal együttműk...
(Forrás: zoom.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep