Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019. február 20. szerda, 7:52

Van vészkijárat!

1. Sebek

A sorozat első írásában az egyik legkényesebb és az utóbbi 6-8 évben – sajnos – az egyik legáltalánosabbá vált problémával szeretnék foglalkozni: az önbántalmazással, önsebzéssel, autoagresszióval, azaz a falcolással. Feltételezhetően nincs olyan iskola, de még az is lehet, hogy nincs olyan osztály 7-8. évfolyamtól fölfelé, ahol egy vagy több diáknál valamilyen módon ne bukkanna fel ez a jelenség.

Egyre több tudományos és kevésbé tudományos írás olvasható az interneten is a témában. Egyetértés mutatkozik abban, hogy az önsebzés – általában rejtőzködő jelenségként – a szorongás oldásának módszere. Ennek a szorongásnak számos eredője lehet, a fizikai sebek már „csak” tünetek. Mégpedig nagyon érzékeny tünetek, amelyekre nem lehet, vagy legalábbis nem tanácsos közvetlenül rákérdezni. A pszichoforyou.hu oldalán megjelent legfrissebb adat szerint az önsebzés életprevalenciája, (az illető életében már csinált-e ilyet) a serdülőknél 15-46%. Felnőtteknél ez az érték 4%. A fiataloknál tapasztalható nagyobb arányú előfordulás fiziológiai oka, hogy a frontális lebeny éretlensége következtében a serdülők kevésbé képesek kontrollálni a bennük felgyülemlő indulatokat, így – mivel más úton nem képesek ezeket levezetni – maguk ellen fordíthatják. Szociálpszichológiai aspektusból közelítve a témát elmondható, hogy az önagresszió a figyelemfelkeltés, segítségkérés jele lehet. Figyelemre méltó paradoxon, hogy ezúttal a figyelemfelkeltés igénye rejtőzködéssel és erős szégyenérzettel jár.

E téma feldolgozására alkalmas Eve Ainsworth Sebek című regénye1.

Ha az osztályfőnök érzékeli osztályában a probléma jelenlétét, nem tanácsos a jelenség megnevezésével indítani. Ahogy Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője is megfogalmazta a későbbiekben is hivatkozott cikkben: „Önmagában a „miért csinálod ezt?” – nem jó kérdés (általában a miért / miért nem kérdésekkel érdemes óvatosan bánni, ha nem elijeszteni akarjuk a másikat).” Ezért ajánljuk, hogy áttételesen, egy irodalmi műbe eltávolítva közelítsük meg a problémát. Magát a könyvet sem biztos, hogy azonnal a diákok kezébe kellene adni, hiszen címe, borítója lehet, hogy inkább elzárkózást vált ki az éppen érintett fiatalokból. Tapasztalatunk szerint tehát érdemesebb egyes szövegrészek szakaszos olvasásával és irányított kérdésekkel elkezdeni a foglalkozást. Célravezető a kiscsoportos forma. (Egy csoportba legfeljebb 10 fő kerüljön.) Ennél az igen érzékeny témánál sokat jelenthet külső szakértő (például iskolapszichológus, esetleg valamely lelki segélyszervezet önkéntes munkatársa) bevonása a munkába. Ahogy a sorozatot elindító cikkünkben is jeleztük, az itt megjelenő feldolgozási ajánlatok hátterében már áll gyakorlati tapasztalat, ennek fedezetével merjük állítani, hogy ez a megközelítés igazán mély, problémaérzékeny és empatikus beszélgetésekhez vezetett.

A pedagógus válassza ki a regényből azt a részletet (azokat a részleteket), amelyek a számára a legszemléletesebben ábrázolják a problémát. A kiválasztott szemelvényt vagy felolvassa, vagy fénymásolatukat kiosztja a diákoknak. Mielőtt a fel-, illetve elolvasásra sor kerül, adjunk megfigyelési szempontokat, illetve fogalmazzunk meg célzott kérdéseket.

A megfigyelési szempontok (célzott kérdések) megfogalmazásához jól használható a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársával, Csekeő Borbálával készült, korábban már röviden hivatkozott beszélgetésünk a regényről.

Ide klikkelve érhető el egy javaslat a téma lehetséges feldolgozására PDF formátumban.

Vinczellér Katalin

1A regény magyarul 2017-ben jelent meg a Vészkijárat-sorozatban

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.25.
Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét
Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep