Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59

Tusa Cecília

A multikulturális nevelés létjogosultsága és szükségessége az Európai Unióban

Bevezetés

A multikulturális nevelés nem új fogalom hazánkban. Inkább csak újra felfedezett és újraértelmezett kifejezés, mely minden eddiginél nagyobb aktualitásra talált Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás időszakában. Fontos és felelősségteljes döntés pillanatában állt az ország 2003. április 12-én, amikor is népszavazásra került sor a csatlakozásról. A szavazás eredményét már tudjuk, a következményét reméljük (tagságunk biztosítása az Európai Unióban), ám az ezzel kapcsolatos ránk háruló jövőbeli feladatok széles körét még nem is sejtjük. Néhány feladatot megéreztek már ugyan az ezért felelős szervek, vezetők, irányítók, ám jövőbe senki sem lát. Csupán a feladatkörök vagy inkább témák körvonalazódtak, és kezdtek fórumok, konferenciák, viták középpontjává válni. Egyik ilyen fontos kérdéskör a multikulturális nevelés is.

Dolgozatom témája nem csupán személyes élményen alapuló döntés eredménye, hanem a téma aktualitásának és fontosságának belátása is egyben. A személyes tapasztalat, mellyel írásomat színesítem, élővé és megfoghatóvá kívánom tenni, két külföldi tanulmányi ösztöndíj és néhány rövid ideig tartó, ám igen tartalmas és tapasztalatdús – szintén külföldre irányuló – magánutazás eredménye.

A téma nem is lehetne aktuálisabb, hiszen két héttel ezelőtt döntöttünk az uniós csatlakozás kérdésében. Aktualitása azonban nem korlátozható be egy-két hétre vagy hónapra. A multikulturális nevelés aktualitása abban a pillanatban született, amikor a különböző kultúrák elterjedtek a földön, és addig tart, míg ezek megmaradnak. A téma tehát szinte örökös aktualitással bír, ám hol erőteljesebben megjelenik egy-egy földrész, ország vagy régió jövőképében, politikájában, törekvéseiben, hol pedig csak látens módon van jelen és érezteti hatását.

A téma fontossága nem kevésbé releváns aktualitásánál. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy ez a dolgozat csak egy csepp abban a gigantikus méretű tengerben, mely az ezzel kapcsolatos értekezéseket, felméréseket, teszteket, kiértékeléseket, programokat, tudományos fórumokat és konferenciákat tartalmazza.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2022.01.25.
Tanügyi intézkedés nincs, de sok iskolában alig van tanár, aki tanítana
Tanügyi intézkedés jelenleg egy iskolában sincs, ugyanis nemrég módosultak a karanténszabályok, az oltatlanokra öt nap karantén vár, aki viszont be van oltva és nincs pozitív teszteredmé...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.25.
Ránki Sára: ELBALTÁZOTT ÍRÁSBELIK
Összegezve: az idei felvételi feladatsor sem azt kéri számon, amit tanítunk. Nem indulnak a gyerekek egyenlő esélyekkel, eleve nem tudnak egyenlő esélyekkel indulni. Gondoljunk a Covid okozta...
(Forrás: Jelen)
--
2022.01.25.
A kormány szeretné, ha úgy sztrájkolnának a tanárok, hogy azért tanítanak is közben
Nem jutott eredményre a kormánnyal folytatott tárgyalások során a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Pedagógusok Szakszervezetének közös sztrájkbizottsága. Pedig már hónapok...
(Forrás: 444.hu)
--
2022.01.25.
UZSALYNÉ PÉCSI RITA A TRANSZHATÁSRÓL, AZ OKOSESZKÖZMENTES ISKOLÁKRÓL ÉS A SZÜLŐI MINTÁRÓL
Hirtelen lett az életünk része a kütyüvilág, nem alakult még ki a kultúrája, nem vagyunk tudatosak. Sikeres elvonót irányító kutató is van olyan, aki azt mondja magáról, hogy maga is leszok...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2022.01.24.
„A feladatsorok összeállítói egyáltalán nem vettek tudomást arról, mi történt az elmúlt két évben\"
Ezekkel a feladatokkal ki lehet deríteni, hogy egy diák tudja-e, mi a különbség a képző, a jel és a rag között, vagy felismer-e egy magas hangrendű szót. Arról viszont semmit nem tudunk meg...
(Forrás: Eduline)
--
2022.01.24.
Ónody-Molnár Dóra: TÖMEGESEN KERÜLNEK KI AZ ISKOLÁKBÓL OLYAN FIATALOK, AKIK NEM TUDNAK SEM ÍRNI, SEM OLVASNI, SEM SZÁMOLNI – 2. rész
A tanárok szavaiból kiderül: nem a „lemorzsi” miatt csökken a statisztikában a buktatások száma, hanem azért, mert az elszegregálódó iskolákban a pedagógusok felhagytak a buktatással...
(Forrás: Jelen)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep