Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2005. július 31. vasárnap, 23:59
Címkék:

Az együttműködés etikai normái
az
Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában

Az iskola kapcsolatrendszerei – Az etikai alapvetés fejezetei

II. Kapcsolat a pedagógusok között

A nevelőtestület tagjai egyenrangú munkatársak, akiknek önálló tevékenysége több szinten összekapcsolódik, egymásra épül: oktató és nevelő munkájukkal közösen valósítják meg az iskola pedagógiai céljait, s ennek érdekében az intézmény működésének minden érintett számára biztonságot nyújtó rendjét. A nevelői hivatás miatt a tantestületben különös fontossággal bír a jó munkahelyi légkör kialakítása, a kollegialitás szellemében megvalósuló együttműködés és érintkezés.

  • A tanárok viselkedése egymás között, vélekedéseik egymásról a diákok számára példa arról, hogyan működik egy közösség. Etikus gondolkodásuk és magatartásuk szükséges az intézményt átszövő különböző közösségek kialakítása és eredményes irányítása érdekében.
  • Az etikai tartás minden nevelő emberi és szakmai méltóságának is központi tényezője, a tantárgyi felkészültség és az állandó önképzés mellett a pedagógus hivatásának alapját képezi.
  • Mindazok a tulajdonságok, viselkedésmódok, melyek az emberek együttlétét, érintkezését általában megkönnyítik – bizalom, jóindulat, megértés, segítőkészség, őszinteség, tapintat, türelem, tisztelet, udvariasság, stb. – a tanárok közösségében különösen fontosak. Ez a feltétele annak is, hogy emberileg hiteles és vonzó módon képviselhessenek alapvető értékeket és normákat a diákok felnövekvő generációi előtt.
  • A pályakezdő vagy az iskolába újonnan belépő, a nyugdíjazáshoz közel álló, a betegséggel, családi ill. bármilyen szakmai, esetleg emberi problémával küzdő kollégák esetében a kollegiális együttérzésnek és szolidaritásnak fokozott jelentősége van.

1. Kollegialitás a nevelőtestület tagjai között

A tanár egyénisége döntő, mégis: a tanári munka alapvetően csapatmunka. A diákokat az egyes tanárok részéről érő pozitív és negatív hatások összeadódnak. Szavaik és tetteik támogathatják, akadályozhatják, vagy akár ki is olthatják egymás hatását. Az iskola pedagógiai törekvéseinek alapvető követelményei akkor valósulhatnak meg, ha ebben – legalább nagy vonalakban – a testület egésze egyetértésre tud jutni. Kívánatos, hogy valamennyien törekedjünk a kedvező légkör kialakítására és fenntartására, egymással kölcsönös bizalomra épülő személyes kontaktusok létesítésére, a súrlódások, kommunikációs zavarok, személyes sérelmek felhalmozódásának elkerülésére. Ennek érdekében ez az etikai alapvetés a tanárok közötti kapcsolatokban az alábbi elvek, és normák követését emeli ki:

  • Egymás munkájának megbecsülése

Az iskola életrendjét, a tanárok oktató- nevelő munkájának időkereteit a Szervezeti és működési szabályzat, valamint a Házirend szabályozza, melyek előírják a bennük foglalt követelmények megtartását, illetve megtartatását. Bizonyos helyzetekben e feladatok teljesítése mégis nézeteltéréseket, kínos súrlódásokat okozhat, melyek többsége elkerülhető, ha a tanár:

– Az órákat pontosan kezdi és fejezi be; a diákokat más óráról csak elkerülhetetlen esetben kér el; a házi feladat megszabásában, a dolgozatok időzítésében figyelembe veszi, hogy más tárgyakból is kell készülni; vizsgákra, versenyekre úgy készít fel, hogy az nem megy más tárgyak rovására; a diák írásbeli munkáját, házi feladatát pontosan és időben javítja; a helyettesítéseket és felügyeleteket korrekten ellátja stb.;

– Amikor igénybe veszi a más kollégák által nyújtott nélkülözhetetlen szolgáltatásokat – sokszorosítás, számítástechnikai segítség, stb. – tekintettel van azok munkarendjére, időbeosztására, a munkájukat szabályozó hivatalos útra, nem terheli őket különleges, nagy többletbefektetést igénylő kérésekkel;

– Elősegíti az iskolában dolgozó többi szakember – orvos, védőnő, pszichológus, logopédus, stb. – zavartalan munkáját, kéréseiket, észrevételeiket egyes tanulók kapcsán figyelembe veszi, tiszteletben tartja tevékenységük sajátos szakmai-etikai követelményeit.

  • Szolidaritás a kollégák iránt és lojalitás az iskola iránt

E norma a tantestület jó, bizalomteli légkörének alapja, kívülről nem szabályozható, megvalósítása – annak egyidejű tiszteletben tartásával, hogy bárkinek joga van egyéni véleményét a saját tapasztalatai alapján, autonóm módon kialakítani, és a megfelelő fórumokon nyilvánosan képviselni – mindannyiunk közös érdeke és kinek-kinek saját felelőssége. A szolidaritás és lojalitás elveinek sérülése sok fájdalmas konfliktus forrása lehet, melyek megelőzhetők, ha a kollégák:

– A bizalmas jellegű információkat diszkréten kezelik;

– Megfontoltak és tárgyilagosak, amikor egymás személyéről, munkájáról az iskolavezetőség, a többi tanár, a szülők vagy a diákok előtt véleményt nyilvánítanak;

– Kellő körültekintéssel, felelősségük teljes tudatában járnak el olyan helyzetekben, amikor a feladat, hogy az iskola életét, a közösség egészét érintő kérdésekben a diákok vagy diákcsoportok véleményét formálják.

  • Egymás személyének, a saját nézetektől eltérő gondolkodásmódjának, világnézetének, ízlésének, autonóm szakmai döntéseinek tiszteletben tartása. Ez feltétlenül kifejeződik:

– A nézetkülönbségek tisztázásának igényében, a nemkívánatos pedagógiai következményeket illető aggodalmak szemtől szembe történő őszinte, tárgyilagos feltárásában;

– A közvetlen érintkezés udvariasságában;

– A nézetkülönbség nyilvános kezelésének kultúráltságában.

2. Együttműködés a tanárok szakmai közösségeiben

Iskolánkban az ún. kompetens közösségek meghatározott feladatok elvégzésére szerveződnek. Munkájukkal elősegítik, hogy az iskolára háruló szakmai és nevelési célok megvalósítása magas színvonalon, elmélyülten, a problémákra érzékenyen és időben reagálva történhessen meg. Ilyenek az azonos pedagógiai feladatokat végzők kisebb szakmai közösségei – különböző szaktárgyak oktatói, az osztályfőnökök és a vezetőtanárok munkaközösségei, az egy osztályban tanító nevelők tanácsa. A szakmai közösségek tevékenysége akkor eredményes, ha olyan műhelyekként képesek működni, amelyek elősegítik a kollégák szakmai fejlődését, lehetővé teszik egymás kölcsönös támogatását, a megerősítő visszajelzéseket, a problémák megoldásának közös keresését, átélhető számukra a színvonalas, értékes, hasznos munka tudata, a védettség, s elkerülhető, hogy szakmai gondjaival bárki magára maradjon. Emellett időszakosan valamilyen konkrét feladat elvégzésére alkalmi munkacsoportok alakulnak.

A kompetens csoportok feladata, hogy a maguk részterületén:

  • Kimunkálják azokat a fontosabb szakmai és pedagógiai célokat és elveket, amelyek szellemében az iskolavezetés felé, illetve a kollégák, a tanulók, esetleg a szülők körében is szükségesnek tartják az egységes fellépést. Kívánatos, hogy vitás helyzetekben viselkedésük, megoldásaik hasonló irányt mutasson, és ezúton erősítse az elérni kívánt hatást.
  • Törekszenek az egyéni elképzelések és érdekek egyeztetésén alapuló konszenzusos döntéshozás játékszabályainak betartására és módszereinek alkalmazására (pl. a tantárgyfelosztásban, a csoportok leadására/felvételére vonatkozó helyzetekben).
  • A közös döntések képviseletében a csoport vezetője és tagjai egyaránt a demokrácia szellemében járnak el, kiállva a többség véleménye mellett, tájékoztatást adnak a kisebbségben maradók álláspontjáról is.

A munkacsoportokat egy ezzel megbízott vagy választott vezető irányítja, aki személyében felelősséggel tartozik a célfeladat színvonalas elvégzésért, ő koordinálja a csoport tagjainak közös tevékenységét, szervezi, elosztja a feladatokat, képviseli a munkaközösségben az eltérő nézetek vitájában együtt kialakított véleményéneket és döntéseket, közvetít az adott területen az iskola vezetősége és a munkaközösség között. Ugyanakkor ez az alkalmi munkamegosztás nem változtatja meg a résztvevők között az egyenrangúságra épülő kollegiális viszonyt. A közös feladatok ellátásának gördülékenyebbé tétele megkívánja, hogy azok megosztása egyértelmű és áttekinthető legyen, hogy a munkacsoport valamennyi tagja vállalja azt, ami a közös felelősségből rá hárul:

– A feladatokból a lehetőségekhez mérten arányosan vegye ki a részét;

– Közreműködjön a közös vélemény és döntések kialakításában, elősegítse az ehhez szükséges alkalmak megteremtését;

– Tájékoztassa a kollégákat a fontos szakmai információkról;

– A közösen használt munka- és szemléltető eszközöket, könyveket megőrizze, lehetőségei szerint gyarapítsa, ne korlátozza, hogy mások is igénybe vegyék azokat, amikor szükségük van rá;

– Segítse a pályakezdőket és az iskolába újonnan belépő kollégákat.

3. Azonos osztályban tanító nevelők együttműködése

Az osztályfőnökökre speciális felelősség hárul azzal, hogy a rájuk bízott tanulócsoport megfelelő fejlődésének biztosítása érdekében hatáskörük kiterjed az osztályukban tanító többi kolléga nevelőmunkájának nyomon követésére és összehangolására. Az ő hatásköre, hogy körültekintően, a felek igényeinek egyeztetése útján intézkedjék, amikor osztályával más kollégáknak – az iskola orvosa, pszichológusa, esetleg vendégként érkező szakemberek – akad alkalmi fontos tennivalója. A felelősségnek az adott helyzetekben érvényesülő aszimmetriája az érintettek egyenrangú kollegiális viszonyának keretei között valósul meg.

A kapcsolat az osztályfőnök és a többi tanár között a mi testületünkben hagyományosan kiegyensúlyozott, együttműködésük tárgyszerű, probléma-centrikus, konstruktív, így valóban fontos tényezője az eredményes nevelési folyamatnak. Olykor azonban érintkezésük nem mentes bizonyos súrlódásoktól, ezek kiküszöbölhetőek, ha a felek:

– Tiszteletben tartják egymás kompetenciájának és felelősségének határait, különös tekintettel a nevelési és fegyelmezési problémákra, nem hárítják egymásra ezeket;

– Saját feladatuknak úgy tesznek eleget, hogy ne terheljék külön munkával a partnert, az adminisztratív feladatokat pontosan ellátják (naplóbeírás, hiányzók számontartása);

– Feladatuknak tekintik, hogy a szaktárgyi oktatómunkán kívüli egyéb nevelési feladatokban (pl. kíséret ünnepélyeken, vagy más alkalmakkor) is részt vegyenek;

– Figyelembe veszik egymás véleményét, jelzéseit a tanulók tanulási, viselkedésbeli vagy egyéb problémáiról;

– Nehéz helyzetekben együtt alakítják ki a követendő pedagógiai stratégiát.

4. Együttműködés alkalmi munkacsoportokban

Valamilyen konkrét feladat elvégzésére, – szakmai és pedagógiai programok készítése, rendezvények, ünnepélyek lebonyolítása, vizsgáztatás, táboroztatás, zöldsarok, folyosó felügyelet, évkönyv szerkesztése, stb. – gyakran alakulnak egy felelős vezető megbízásával és önkéntes vagy felkért, illetve delegált tagok, továbbá tanulók részvételével alkalmi munkacsoportok, amelyek a fentieken túl mindenkor:

– A vezető irányításával tisztázzák, mit vállaltak, egyeztetik a tanári hozzáállást, elősegítik a kívánatos találkozások létrejöttét;

– Számba veszik az adott feladatra rendelkezésre álló eszközöket, együtt döntenek a felhasználás módjáról;

– Megbeszélik, milyen elvárások, normák szerint fognak együttműködni egymással és a bekapcsolódó tanulókkal, kire milyen konkrét feladatok elvégzése hárul.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.27.
Rétvári Bence a magyar oktatáspolitikáról dicsekedett, csak pár dolgot elfelejtett megemlíteni
Rétvári egy fontos dolgot elmulasztott megemlíteni: Magyarországon még így is igen keveset költ az állam az oktatásra. Ugyanebből az anyagból kiderül például, hogy az egy tanuló teljes (á...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.26.
MIT TEHETSZ, HA A MUNKAHELYED NEM BIZTONSÁGOS?
Sajnos a kormány és a felelős minisztérium magukra hagyta a munkavállalóit. Csak abban bízhatunk, hogy a nagy focimeccs végeztével talán hajlandóak lesznek szembe nézni a valósággal, és...
(Forrás: Ne dolgozz ingyen!)
--
2020.09.26.
Vajda Zsuzsanna: Az erő kultusza: gumibotos rendfenntartók az iskolában
Más országokban, ahol alacsonyabb a büntethetőségi korhatár (például Svájcban vagy Hollandiában) megfelelő infrastruktúra, a gyerekek és fiatalok korrekciós nevelését szolgáló intézetek...
(Forrás: mérce)
--
2020.09.26.
Ami az iskolákban történik, sokkal inkább emberkísérlet, mint a szuperkupadöntő
Mivel nem jelent meg egységes, minden iskolára kötelező előírás, zavaros helyzet alakult ki az oktatási intézményekben. Mindezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke egy...
(Forrás: 24.hu)
--
2020.09.26.
Fellépnek a homoszexuális Hamupipőke ellen
Petíciót kezdeményezett a CitizenGO érdekvédelmi szervezet a Meseország mindenkié címmel a Labrisz Leszbikus Egyesület kiadásában megjelent mesekönyv terjesztése ellen. Alig két nap alatt...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.09.26.
Meggyógyultak, mégsem engedik vissza őket az iskolába
Miközben a kormány, az operatív törzs, illetve a népegészségügyi központ is többször hivatkozott arra, hogy a járvány kezelésénél a WHO protokoll szerint járnak el, a lapunk által megismert...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep