Az együttműködés etikai normái

az
Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában

Bevezető

Számos együtt megélt tapasztalatunk és gondunk vetette fel a gondolatot, hogy gyorsan változó világunkban időszerű lenne megfogalmazni az iskolánkban munkakapcsolatba kerülő felek közötti érintkezés kultúrájának általános jellemzőit, a kapcsolattartás követendő etikai normáit. (A mindennapjainkban felvetődő problémák és a kezelésük során követendő normák összegyűjtésére az ügy iránti elkötelezettségből önként vállalkozott néhány – a tantestület tagjaiból szerveződött – munkacsoport. Egy több szakaszban megvalósuló közös gondolkodási folyamatnak a terméke az, amit az itt következő dokumentum elfogadásra felkínál a tantestület közösségének. A benne foglaltak az által lépnek életbe, hogy a nevelőtestület tagjai aláírásukkal kifejezik egyetértésüket. Az eddig elvégzett munka egy folyamat kezdete, s annak érdekében, hogy elkerüljük az eddig kiérlelt értékek és normák formálissá merevedését időről időre – az újabb követelményeknek és gondoknak megfelelően – szükség lehet a szöveg felfrissítésre, újragondolására.)

A magas szakmai színvonal mellett iskolánkra a világnézeti – politikai sokszínűség jellemző. Feladatunk, hogy önállóan és felelősen gondolkodó autonóm értelmiségiek alkotó közösségeként munkálkodjunk. Együtt vállalkozzunk arra, hogy az új nemzedék felnövekedéséhez legjobb tudásunk szerint korszerű ismeretek hatékony módszerekkel történő közvetítésével járuljunk hozzá. Részt veszünk a tanulók képességeinek kibontakoztatásában, valamint emberi fejlődésük formálásában. Tekintve, hogy egy, az értékeik azonosságát és eltéréseit egyaránt nyíltan vállalni kívánó szakembereket foglalkoztató munkahelyen a nézetkülönbségek, szakmai viták tulajdonképpen természetesnek tekinthetők, fontos pedagógiai kihívás az is, hogy pozitív mintát nyújtsunk a konfliktusok konstruktív rendezése terén is. Növendékeink számára így kívánjuk a családi alapokra építve tovább gazdagítani az értékeket hordozó tartalmas élet előfeltételeit.

Célunk, hogy megerősítsük iskolánk humanista szellemiségét, megőrizzük a magas színvonalú teljesítményeknek rangot adó, időálló értékeinket és hagyományainkat, s egyúttal korszerűen reagáljunk napjaink etikai kihívásaira. Szeretnénk, ha az itt megfogalmazódó normák zsinórmértékül szolgálnának mindennapi munkánk során, arra ösztönöznének bennünket, hogy az elemzés és változtatás igényével újragondoljuk a tantestületen belül, valamint a tanulókkal és a szülőkkel való érintkezésünk hatékonyságát, a feszültségek kezelésének módozatait. Konkrét helyzetekben kiindulópontot jelentenének autonóm pedagógiai döntéseink kiérlelésében, szempontokat kínálnának a különböző lehetséges megoldások mérlegeléshez, más kollégák eljárásainak megértéséhez és esetenként kritikájához, s egyfajta közös nyelvként elősegítenék a felmerülő pedagógiai nézeteltéréseknek – a felek számára egyaránt megnyugtató, s kollektív tapasztalatainkat gyarapító – nyílt megbeszélését.

Kívánatos, hogy az újonnan érkezők a testületben elfogadott etikai normákat megismerhessék, még mielőtt hosszabbtávú elkötelezettséget vállalnának intézményünkben.

Céljaink megvalósítása érdekében közösségünkben az érintkezés és együttműködés alapvető normájának tekintjük:

• A mindenkit emberi mivoltában – világnézetétől, politikai hovatartozásától, nemétől, származásától, korától függetlenül – egyaránt megillető figyelmet, tiszteletet, elfogultságoktól mentes jóhiszeműséget.
• A megértés igényét és szándékát kifejező toleranciát.
• A nyílt, őszinte beszédet, a korrekt, becsületes viselkedést.
• A szakmai és emberi rátermettséget, erkölcsi feddhetetlenséget elismerő, valamint az alkalmi nehézségek leküzdéséhez esélyeket kínáló bizalmat.
• Hatékony segítséget, együttérzést és szolidaritást, amikor szükség van rá.

Együttmunkálkodásunk etikai normáinak megfogalmazásától azt várjuk, hogy

• Erősítse az intézményünkkel kapcsolatba kerülő személyek, mindenekelőtt az iskola dolgozóinak – a tanárok és más foglakozásúak, a vezetők és beosztottak, diákok és szüleik – érzelmi és egzisztenciális védettségét, összetartozását, szövetségét céljaink megvalósítása érdekében.
• Biztosítsa a felek számára a teljes értékű munkavégzéshez nélkülözhetetlen – jogi úton kellően nem szabályozható – nyugalmat, rendezettséget, olyan egyetértésben született normákat, amelyek a személyes autonómia tiszteletben tartása mellett elősegítik, hogy minden érintett megkapja az általa igényelt figyelmet, védettséget, biztonságot, törődést.
• Nyújtson igazodási pontokat az ízlés- és nézetkülönbségeket, kommunikációs nehézségeket, személyes ellentéteket felszínre hozó kritikus helyzetekben, amikor a félreértések tisztázása, a felek megegyezése akadályba ütközik. Járuljon hozzá ahhoz, hogy a konfliktusok kezelésének meghatározó módszereként erősödjék meg a nyílt megbeszélés, a helyzet tárgyszerű tisztázása, a felelek valós igényeinek és indokainak mérlegelése, a saját hiba elismerése, a másik szempontjai iránti nyitottság, a jó kompromisszumok kiérlelése, s ez által csökkenjenek a félreértelmezett jóindulatból tényleges megoldás nélkül szőnyeg alá söpört szituációk.
• Segítse elő az újonnan belépő tanárok, dolgozók, tanárjelöltek, valamint az új növendékek és szüleik minél gyorsabb tájékozódását és zavartalan, harmonikus beilleszkedésüket.

Az itt lefektetett normák érvényességi köre kiterjed az intézmény vezetőire és valamennyi dolgozójára, a pedagógusokra, beleértve a tanárjelölteket is, valamint az iskolai oktató-nevelő munkával kapcsolatba kerülő más foglalkozású alkalmazottakra egyaránt.

Az e dokumentumba foglalt etikai normák megfogalmazására az erkölcsi és jogi szabályozás átfogóbb eszközeinek – személyiségi jogok, alkotmány, közoktatási törvény, stb. – kiegészítéseképpen került sor olyan helyzetek kezelhetőbbé tételére, amelyekben azok nem bizonyulnak elégségesnek, nem alkalmazhatók, mivel a szabályok íratlanul, személyes mérlegelés, felelősségteljes személyes döntések útján érvényesülnek. Így merült fel az igény további konkrétabb útmutatásokra, amikor kívánatos lehet az ismert szabályok értelmének mélyebb újragondolása. Ebből eredően ez a követelmény gyűjtemény olykor megismétel más dokumentumokban is szabályozott tennivalókat, de alapjában véve a beilleszkedés kezdeti szakaszában a törvényi szabályozást, az annak megfelelő adminisztratív szankcionálást kiindulópontnak, előzménynek tekinti. Következésképpen feltételezi, hogy:

• Intézményünkben érvényesülnek az alapvető emberi, állampolgári és szakmai jogok (képzés, továbbképzés, megfelelő munkakörülmények);
• A kollégák törvénytisztelő állampolgárok és elhivatott nevelők;
• Viselkedésük, beszédmódjuk, külső megjelenésük megfelel a kulturált érintkezés írott és íratlan követelményeinek;
• Valamennyi iskolai dolgozó felelősségteljesen ellátja az adott munkakörben előírt feladatokat;
• A Házirend, valamint a Szervezeti és működési szabályzat betölti szerepét, minden érintett előtt ismert, mi az ő feladata az iskola élet- és munkarendjének fenntartásában.