Kárhelyreállító megközelítés a konfliktuskezelésben

A resztoratív vagy kárhelyreállító konfliktuskezelés módszertanához kapcsolódóan korábban több írásunkban is foglalkoztunk a „Szemtől szembe”-módszerrel. Igyekeztünk megmutatni, hogy a módszer alkalmas az iskolai fegyelmi eljárások humanizálására, a fegyelmiben rejlő, ám ki nem aknázott pedagógiai potenciál kihasználására, a megbékélés és jóvátétel elérésére.

Most, amikor az 1994/11-es MKM rendelet rendelet módosítása következtében az iskolai fegyelmi eljárásban megjelenhet az egyeztető eljárás, különösen aktuálissá vált a Szemtől szembe módszer alkalmazása.

Ám akkor, amikor kárhelyreállító konfliktuskezelésről beszélünk, sokkal többről szólunk, mint a manifesztálódott konfliktusok ügyes technikákkal való megoldása. A kárhelyreállítás jövőorientált szemlélete meghatározza az együttélés egésze során tanúsított magatartást, így legnagyobb ereje a konfliktusok megelőzésében, a problémahelyzetek konstruktív kezelésében rejlik.

A jövőorientált szemléletű szakember adott probléma jelentkezésénél arra törekszik, hogy feltérképezze az érintettek szükségleteit, és képessé tegye őket ezeknek a szükségleteknek a kielégítésére. Vagyis nem a múltat (a kiváltó okokat) igyekszik megszüntetni, hiszen arra vajmi kevés befolyással bír; hanem a jövőt igyekszik befolyásolni, oly módon, hogy megismeri az érintettek céljait, és segít bekapcsolni erőforrásaikat a megoldás folyamatába.

A jövőorientált problémamegoldás kulcskérdései: „Mire van szükséged?”, „Mit tudsz tenni ezért?”, „Milyen segítségre van szükséged ehhez?”. A resztoratív problémakezelés módszereivel a társadalmi együttélés számos területén találkozhatunk az igazságügyi mediációtól kezdve a resztoratív iskolai kezdeményezéseken át a gyermekvédelemben a közelmúltban megjelent családi döntéshozó csoportkonferenciákig. Azonban legalább ennyire fontos, hogy ez a szemlélet informálisan, akár hétköznapi kapcsolatainkban, akár szakmai munkánkban nagyszerűen használható, és a múltba forduló panaszkultúra nyomasztó hatása alól felszabadítva, önmagunk és partnereink számára is gyümölcsöző, konstruktív légkört eredményez.

Természetesen – ahogyan a workshopon zajló beszélgetésből is kitűnt – ez a fajta, a konfliktusokat nyílttá tevő attitűd (hiszen megoldani csak azt lehet, amivel szembenézünk) óhatatlanul nehézségeket okoz a módszerrel ismerkedő szervezetek, szakemberek életében. A módszert befogadó szervezet tagjainak képesnek kell lenniük a nyílt kommunikációra, az egyenrangú, partneri viselkedésre. A resztoratív konfliktuskezelő technikák alkalmazása épp ezért nem önmagában működő varázsmódszer, hanem egy szemlélet része, mely igazi érvényességét csak a szervezeti kultúra átalakulásával együtt érheti el.

A workshop résztvevői megegyeztek abban, hogy érdemes elindulni ezen az úton. Támogatásképpen – cikkünk után – összegyűjtöttük a háttérként használható szakirodalmat és a resztoratív konfliktuskezelés különféle területein dolgozó szervezeteket.
A workshopot egyesületünk elnökségi tagja, Földes Petra és a Zöld Kakas Líceum Ifjúsági Tanácsadó Szolgálatának vezetője, Varga Gabriella vezette.
A workshopon elhangzott összefoglalás anyaga innen letölthető (ppt).

Cikkek a témában:

A Szemtől szembe konfliktuskezelő módszer az iskolai gyakorlatban
A tettesek is áldozatok…?
Alternatív módszerek Nagybörzsönyben

Szervezetek:

Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
Zöld Kakas Líceum
Közösségi Szolgáltatások Alapítványa Magyarország
Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület

Kiadvány:

Megbékélés és jóvátétel. Szerkesztette: Herczog Mária. Család Gyermek Ifjúság Könyvek. Budapest, 2003.