A projektmódszer alkalmazására az 5. és 6. osztályokban a tananyag legnagyobb részét kitevő János vitézzel kapcsolatban nyílt alkalmam. A projekt végére létrejövő produktumok a csoportmunkák során született anyagokat egy közösen létrehozott újság tartalmazza. A tanulók több hónapos, folyamatos munkájának gyümölcse ez a kétoldalas saját kiadvány. De ezen kívül természetesen más alkotások is születnek (fali tablók, kérdésbankok, kérdező orsók), melyek évről évre mindig mások, egyediek, hiszen minden évben más tanulócsoport készíti őket.
A csoportmunkák során megvalósítandó cél a kreativitás fejlesztése mellett mindenekelőtt a technikai eszközök alkalmazásának, a szövegértési, a szövegalkotási és a helyesírási kompetenciák fejlesztése. De a munka során nyilván fejlődik a tanulók nyelvi logikája, szókincse, lényegkiemelő képessége, számítástechnikai ismerete (Publisher-program használata1) önfegyelme, önismerete és a másokkal való együttműködni tudása is, vagyis szociális kompetenciája is. Mivel az alkotásnak a gyerekek aktív részesei, a folyamat közben, illetve a projekt végén is hatalmas sikerélményhez jutnak, és ez természetesen segíti önértékelésüket, növeli munkakedvüket, erősíti motivációjukat.
A magyarórákon alkalmazott munkaformák eszközigénye a következő: csomagolópapír, kiemelő filcek, színesek, ragasztó, a Kópéláda tartalmazta eszközök, számítógép (Publisher, World, PowerPoint használata,) mini laptopok, projektor.
A projekt kitölti a János vitézre szánt teljes órakeretet a nem szakrendszerű órákat is beleértve, vagyis 38 órát. A végére a következő alkotások készülnek el: fali tabló, kérdésbank, kérdezőorsó, újság.
A projekt menete
A 38 óra során folyamatosan dolgozzuk fel a mű tartalmát, s a gyerekek közben elsajátítják a fontosnak tekinthető irodalomelméleti tartalmakat is (költői képek, költői alakzatok, műfaji sajátosságok, ütemhangsúlyos verselés, rímelés, fogalmazási műfajok: leírás, jellemzés, elbeszélés, szerkezeti sajátosságok).
A mű feldolgozása, illetve az elmélet elsajátítása során időrendben haladva a következő feladatokat végeztem el a gyerekekkel:
Petőfi Sándor életrajzát a Fogalomháló módszerével dolgoztuk fel, melyhez otthoni feladatként interneten a tanulók is gyűjtöttek és hoztak anyagot nyomtatott és PowerPoint-formában is.
A mű 6. részéhez kapcsolódóan alkalmaztam a Véleményvonal módszerét, vagyis csoportmunkában gyűjtöttünk érveket Jancsi döntése mellett, illetve ellene. Ennek jelentősége, hogy a szövegalkotás mellett fejleszti a gyerekek mások véleménye iránti toleranciáját és érvelni tudását.
(A véleményvonal többféleképpen is megjeleníthető: interaktív táblán ikonokkal, illetve térben mozgatva az osztály tanulóit. A megjelenítéstől függően változhat az osztály helyigénye, vagyis ezt előre mindig terveznünk kell. Természetesen a Véleményvonal módszere a mű számos más fejezetének feldolgozása kapcsán is használható, illetve bármely más tanóra, bármely más tananyaga kapcsán is.)
A 7-10. részig az olvasottakat kiegészítve „Mesetérképet” készítettek önálló munkaként a tanulók a füzetükbe, illetve órán csoportmunkában vaktérképen jelölték be a huszárok által megtett utat egy valós világtérképen. Forgószínpadszerűen a csoportok egymás munkájának megtekintésére is lehetőséget kapva végigjárják az egész termet.
A 11-13. rész feldolgozása után otthoni feladat volt elképzelni és lerajzolni, hogy Jancsi a jelenkorunkban vajon mit kaphatna az uralkodótól jutalmul a győztes csata után. Az elkészült alkotásokból igényes falitablót készítettek a gyerekek.
Franciaország leírásához (mivel a leírás, mint fogalmazási műfaj előkerült), külön lapon kaptak tőlem egy megkezdett leírást, és ezt kellett 4-5 mondat erejéig folytatni. Egy másik alkalommal elbeszélés készült, egy egérrágta szövegrészletet kellett mini laptopokon kiegészíteniük.
Az egyre halmozódó elméleti tudás számonkérésére jó módszernek bizonyult a Dobj egy kérdést! módszer, amihez természetesen szükség volt kérdésbank létrehozására. Ezt szintén a tanulók hozták létre.
A munka menete a következő volt:
csoportmunkában minden csapatnak legalább 15 kérdést kellett alkotnia
a kérdések ismertetése után megvitattuk, melyek azok, melyeket mindenki lényegesnek, elfogadhatónak tart, végül ezek a kérdések kerültek rá egy fali tablóra,
a gyűjteményt bármelyik órán elővehettük, és ismétlésként csoporton belül egymást kérdezhették ki a gyerekek. (Gyakran roppant kritikusak, szinte maximalisták voltak egymással szemben.)
A tanulók motiváltságát még az is fokozta, hogy papírgalacsin eldobásával választhatták ki, ki feleljen a kérdésükre. Annak dobta a galacsint, akitől várta a választ. (Természetesen az írásbeli vagy szóbeli feleleteket, illetve a témazáró dolgozatokat a módszer nem helyettesíti.)
A 15. rész feldolgozása után egy újabb fali tabló elkészítésén dolgoztak a tanulók csoportokban. Minden csapat négy feladatot kapott, a nekik adott csomagolópapíron kellett megjeleníteni természetesen azt előzetesen felosztva a feladatok megoldásait. A munkát annak nehézségi foka szerint osztották fel egymás között, vagyis saját felelősségre differenciáltak. A feladatok a következők voltak:
a) Rajzolj 3-4 kockából álló képregényt a csatáról szövegbuborékokkal együtt!
b) Találj ki legalább három, az eredetitől különböző befejezést, amivel véget érhetne a történet a csata után! Írd is le ezeket 2-3 mondatban!
c) Keress a rendelkezésedre bocsátott O. Nagy Gábor: Szólások és közmondások című könyvében, illetve interneten a bátorsággal, illetve a gyávasággal kapcsolatos közmondásokat, szólásokat! A neked legjobban tetsző három-három mondást írd is le!
d) Keresd ki az utoljára feldolgozott 3 rész számodra legszebb, legmulatságosabb, illetve legmeghökkentőbb költői képét! Másold ki ezeket, és az egyikhez készíts rajzot is!
A leghosszabb, többlépcsős projektre a mű teljes feldolgozásának végén vállalkoztunk, ez pedig az újság: a „János Vitéz Sztori” elkészítése volt. Első lépcsőben a tanulók csoportmunkában dolgozva képességeik szerint differenciálva más-más feladatot oldottak meg. A feladatuk az volt, hogy elkészüljenek a kiadványba szánt egyes cikkekkel- Ezek sorban a következőek voltak:
4. Egy szerencsés halandó tündérországi beszámolója (elbeszélés)
5. Francia királyi lakoma (menü leírása).
Az elkészült cikkeket azok ismertetése után minden csoportból egy-egy tanuló eljuttatta az e-mail címemre.
Képeket kerestünk az újság színesebbé tételéhez, majd – mivel az ötödikes tanulók nem jártasak még a kiadványszerkesztő fájl kezelésében – segítségükre voltam az újság elkészítésében.
A tanulók munkájának megkoronázása a kiadvány elkészülte, az ezzel járó hatalmas siker. A gyerekek örömét látva minden pedagógus felejteni tudja azt, hogy az ezekre az órákra való készülés nem kevés munkát és energiát követel.
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)