2018. október 18. csütörtök, 7:38
Kele Fodor Ákos: A szív vége
A könyv igazi mesekönyv, de igazán csak felnőtteknek szól. Nem is azért, mert vannak benne csúnya szavak, káromkodások, nemi szervek, szeretkezések és gyermek elhajtó bűbájok. Annál sokkal mélyebb rétegeket szólaltat meg, s ha tetszik, sokkal brutálisabban felnőtteknek való könyv ez. Vélhetően szándékosan nélkülöz minden iróniát és kikacsintást: nem akar humoros lenni, nem akar az olvasóval összenevetni, olyan komolyan veszi tárgyát, a cigány néphit és mítoszkincs ősi rétegének rekonstruálását, hogy az rendkívül méltánylandóvá teszi a kötetet, és nemcsak célkitűzését, hanem komolyságát és a megvalósítás színvonalát is (Fenyő D. György).
Amikor megkérdezték, hogy írnék e recenziót a kötetről, azonnal igent mondtam, és csak utána kezdtem el azon gondolkodni, hogy menni fog e ez nekem, hiszen én nem voltam terhes, örökbefogadó anya vagyok. Aztán a könyvet kézbe véve elillant a félsz, hiszen a szöveg magával ragadó sodrása beszippantott (Gyulai Zsuzsa).
Ahogyan például Summerhill is megmutatta, az iskola táborosítható, és ez előnyére válik. A tábor viszont nem iskolásítható, mert azonnal elveszíti mindazt az előnyt, amely a társas készségek fejlődésén keresztül a gyerekek sikeres társadalmi beilleszkedését támogatja. Az iskola is azért veszítette el fejlesztő hatásának nagy részét, mert nincsen meg a kapcsolata a diákokkal, akikért, sőt akik miatt létezik, és a társadalmi változásokkal, amelyek pedig meghatározzák a működését (Gyarmathy Éva).
Az integráció kérdése sokunkban sok mindent megmozgat. "Hildaságok" is írt róla egy blogbejegyzést, ami több mint 25 ezer like-ot kapott. Ezt egyrészt értjük, másrészt viszont nem értünk vele egyet. Árnics Katalin gyógypedagógus reflektált is az írásra, amit szakmai hitelessége miatt most megosztunk, hogy a másik oldal is képviseltesse magát (Peer Krisztina).
A Szabó Kálmán Tehetségprogram azoknak a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért diákoknak biztosít lehetőséget a felsőoktatásban való részvételhez, akik anyagi okok miatt ezt nem engedhetnék meg maguknak. Olyan végzős középiskolásoknak szól, akik a Budapesti Corvinus Egyetem bármelyik szakán, vagy az ELTE alkalmazott közgazdaságtan alapszakán szeretnének továbbtanulni. Jelentkezési határidő: 2018. november 30.
Az ünnep apropóján egy olyan csoportos interjút elevenítünk fel, amely a rendszerváltás idején (1990-ben) készült, és amelyben szolnoki nyolcadikosokkal beszélgetett Szabó Ildikó szociológus. Nagyon tanulságos visszagondolni arra, hogy milyen légkör uralkodott itt közel 30 évvel ezelőtt, hogyan gondolkodtak az iskolások az aktuális történésekről, a demokráciáról és a diktatúráról, a parlament vagy a köztársasági elnök szerepéről. Az interjú szövege annak idején az Új Pedagógiai Szemlében jelent meg, és 2003-ban az OFOE honlapján is olvasható volt (Szekszárdi Júlia).
Október 23-ig várjuk a jelentkezéseket a Digitális tér 2018 konferencia szekcióiba előadás vagy workshop tartására. Idén is számítunk azokra a pedagógusokra, tanári műhelyekre, pedagógusképzésben vagy továbbképzésben dolgozókra, kutatókra és fejlesztőkre, akik szeretnék továbbadni a digitális térben megszerzett tudásukat, tapasztalataikat, módszereiket (a konferencia programbizottsága).
A GO! Kamaszkonferencián olyan inspiráló történeteket mutatunk be középiskolás fiatalok számára, amelyek megerősítik őket abban, hogy képesek változtatni, másokért tenni, van értelme álmodni, célokat kitűzni. Egy olyan világban szeretnénk élni, amelyben minden fiatal megtalálja a saját helyét, közösségét. A konferencia megvalósítója a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA).
Karlovy Vary-ban az East of the West szekció 10 ezer dollárral járó zsűridíjával jutalmazták a poétikus elsőfilmet, amely több magyar filmtörténeti hagyományból táplálkozik. Visszanyúl a hazai mozitermés szociográfiai igényű, rögrealista műveihez, ugyanakkor – és ha lehet, ehhez még erősebben kötődik – fejet hajt a csaknem tündérmesei régióba repítő, lírai realista drámák előtt is. A Virágvölgyet azonban valami sokkal lényegesebb határozza meg. Társadalmi törvények és szabadságvágy, reflektálatlan életvitel és felelősségteljessé alakulás differenciáival játszik el, leheletfinom megoldásokkal destruálja a tradicionális gondolatfelvetéseket (Szabó Ádám, Filmkultúra).
