Jó kapcsolatok nélkül iskolát működtetni nem lehet. Az iskola belső világának minősége, az ott folyó munka eredményessége és hatékonysága nagyban az ott dolgozókon és az iskolavezetésen múlik – szakmai, vezetői felkészültségükön és lelki, mentális állapotukon. 2005. november 7–9-én Balatonfüreden rendezték meg – immáron ötödik alkalommal – a hagyományos igazgatóhelyettesi konferenciát „Az iskola belső világa” címmel. A rendezvény célja az volt, hogy a változó szakmai és társadalmi igények ismeretében segítse a vezetői kompetenciák fejlesztését.

A 2003/2004-es tanévtől kötelező a mozgókép és médiakultúra oktatása a középiskolákban. Az új tantárgyban azonban nem kapott szerepet az írott sajtó. Ezt az űrt hivatott betölteni a Zala, Vas, Veszprém és Fejér megyében működő SÉTA (Sajtó és Tanulás) médiapedagógiai program. A projekt célja, hogy a magyar közoktatásban jelenjen meg az újság mint oktatási eszköz. A következőkben Bakonyi Anikó programvezető tanár összegzi a program tapasztalatait.

Valószínűleg maga a kifejezés is magyarázatra szorul; s miért is lenne másképp, hogyha egyszer nemlétező műfajról beszélünk, annak ellenére, hogy Bagdy Emőke és Telkes József már 1988-ban megjelent, „Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában” című könyvében felhívja a figyelmet a pedagógusok mentális támogatásának szükségességére, és önálló fejezetet szentelnek a pedagógiai konzultációnak.

„Tudnivaló, hogy a tevék errefelé háziállatok, akiknek állatkertbe kerülni bizony nagy szégyen lenne. Ekkora szégyen vagy talán mégiscsak szerencse érte a Hárompúpút, akit Kilométernek is neveztek. Amikor ez a hajdanán derék jószág már képtelen volt magát ellátni, és amikor már senkinek sem kellett, három púpjára való tekintettel elhelyezték a bagdadi állatkertben...” Kamarás István eddig még nem publikált meséjével kívánunk az osztályfőnököknek és minden látogatónknak kellemes pihenést, boldog karácsonyt.

Kevesen tudják, hogy amíg nem tiltották be, hazánkban is működött egy olyan iskola, amely megvalósította a reformpedagógia elveit. 2005 szeptember 15-én ünnepelhette volna a budai Új Iskola alapításának 90. évfordulóját. Ha lenne. Ha valamely más intézmény felvállalta volna a jogutódlást. Valóságosan vagy képletesen. Ma már egyértelmű tény: ez volt hazánkban az első, alternatív iskola. Egy megvalósult álom a boldog iskoláról.

Néhány téma az OFOE november 25-i szakmai napjáról: Vajas kiskanállal ne nyúlj a mézbe! – Hangos gondolkodás az osztályfőnöki munka néhány kérdéséről | Vita az iskolai erőszakról és erőszakmentességről | A pedagógus mozgástere a jogi szabályozás zűrzavarában – A kéthónapos keretidő, a teljesítménymutató problémái, a pedagógus jogérvényesítésének módja és lehetősége.

Az oktatás kulcsszereplő a jövő formálásában: elsősorban az iskolán múlik, hogy ki tudnak-e törni a cigány gyermekek tömegei a mélyszegénységből, lesz-e jól képzett, erős, öntudatos roma középréteg. Vajon a cigány gyermekek tudásszintjéhez, kultúrájához alkalmazkodó külön iskolák vagy a közös, integrált oktatás-nevelés visz közelebb az integrált, szilárd, sikeres társadalomhoz? – Forray R. Katalin előadása a Mindentudás Egyetemén november 21-én.

Csak emlékeztetőül: az OFOE 2005. november 26-án 10 órai kezdettel szakmai napot tart, melynek központi témája a pedagógusok közérzete, lelki egészsége, a nevelőtestületen belül kialakuló feszültségek, ezek kialakulásának okai, kezelésük módja. Ezen a napon tartjuk meg rendes évi közgyűlésünket is.