Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019. november 12. kedd, 15:30
Az infokommunikációs kor generációi
A 21. századi tanulás és tanítás a digitális generációk sajátosságainak figyelembe vételével hatalmas lehetőségeket nyithat meg, de ennek hiányában az iskola elveszítheti a diákokat. A gyorsan változó világ a gyerekeket megváltoztatta, az iskolát viszont alig érintette meg, ami össze nem illést okoz. Ennek jele az egyre több teljesítmény és beilleszkedési zavarról kiadott diagnózis. Az idegrendszer érése, a gyerekek fejlődése a környezet által meghatározott, és a környezettel együtt megváltozott. A 21. századi tanításnak feladata a bizonytalanság elfogadását a diákok autonómiáján és harmóniáján keresztül támogatni. Ehhez viszont a pedagógusnak és tanításának ebbe az irányba kell változnia. E változáshoz próbál segítséget nyújtani a most induló sorozat (Gyarmathy Éva).
2019. november 17. vasárnap, 9:53
Az infokommunikációs kor generációi – 2. Kultúraváltás
Az írásbeliség terjedésével persze nemcsak veszteségek jártak. Például megnyerte az írás-olvasás tudományát választó emberiség a szekvenciális, lépésről-lépésre történő gondolkodást. Az elemző, logikai információfeldolgozás erőteljesen fejlődött, és átvette az uralmat az emberi gondolkodásban. Az írás emellett megszabadított a jelentől, és az információ időben nem kötődik már az információ megalkotójához. Az írás-olvasás elvontabb gondolkodást kíván, mint a beszéd és a beszéd megértése, ezért az elemző, logikai, elvont gondolkodás kialakulásában nagy szerepet játszott az írásbeliség kialakulása is (Gyarmathy Éva).
2019. november 24. vasárnap, 20:27
Az infokommunikációs kor generációi – 3. A digitális korszak és generációi
Olyan érdekes helyzet alakult ki, amikor a hosszabb életkor és az exponenciálisan gyorsuló változás következtében jelenleg legalább hat generáció él együtt. Ezt elsősorban az üzleti szféra kutatja, mert a jelentősen eltérő generációk eltérő igényeinek ismerete nagy haszonnal járhat, illetve súlyos károkat okozhat, ha figyelmen kívül hagyják. Az oktatásban egyelőre alig észlelhető ez a szemlélet, miközben az iskolában is jelen van mind a hat generáció. Jellemzően még eltérő szerepben, mert az idősebbek inkább a tanítói, tanári pozícióban, a fiatalabbak pedig a tanulók (Gyarmathy Éva).
2019. december 10. kedd, 19:02
Az infokommunikációs kor generációi 4. – A digitális kor hatásai a tanulásra és a tanulókra
A gyors környezeti változások miatt az emberi idegrendszer csodálatos képlékenysége, a neuroplaszticitás a korábbiaknál erőteljesebben mutatkozik meg. A digitális kultúra korai vizsgálatainak eredményei is jelezték ezt: idős, de az infokommunikációs kor eszközeit, így az internetet rendszeresen használó vizsgálati személyek idegrendszeri sajátosságai abba az irányba változtak, amelyet jellemzően a digitális bennszülötteknél tapasztaltak. Ezek a korai generációs vizsgálatok előre jelezték a változás irányát, de nem csupán a gyerekeken, hanem mindenkinél, aki aktívan belépett a digitális kultúrába (Gyarmathy Éva).
2019. december 15. vasárnap, 22:59
Az infokommunikációs kor generációi 5. – A diverzitás növekedése
Néhány évtizeddel ezelőtt a számítógépes programot írni képes kisgyerek kiemelkedő tehetségnek tűnt, és lehet, hogy az is volt. Most azonban, amikor már számos gyerekeknek készült programozási lehetőségen tanulhat programozást, robotikát, akit érdekel a téma, már nem nagy különlegesség a programozó gyerek, és ha a környezeti feltételek ebben az irányban fejlődnek, már természetes képességek közé tartozik majd a programozás. Hiába áll rendelkezésre azonban minden ahhoz, hogy egy gyerek megtanuljon programozni, ha őt nem ez érdekli, hanem mondjuk állatokkal akar foglalkozni (Gyarmathy Éva).
2020. január 11. szombat, 9:17
Az infokommunikációs kor generációi 6. – A diverzitás, mint normalitás a digitális korban
A digitális kor szükségessé és lehetővé tette a módszertani változást. Sok iskola és pedagógus meg is lépte az új korszakban szükséges szintet, de maga az oktatási rendszer a módszertanával, kereteivel, elvárásaival nem változott. Predigitális szemlélettel és megoldásokkal nem képes az oktatás belépni a digitális korba, hiába lesz már minden tananyag elektronikusan elérhető. A digitális kor kihívásainak megértése és az ezekre megfelelő választ adó módszertanra, valamint elsősorban szemléletváltásra van szükség. A 21. századra és az infokommunikációs korra érett társadalom a sokféleséget nem eltűri, hanem értékként kezeli (Gyarmathy Éva).
2020. február 2. vasárnap, 10:42
Az infokommunikációs kor generációi 7. – Az emberi információs hálózatok
A 21. századra az információ fogalma végképp a technikához kapcsolódott. A számítógép az információt közvetíteni és tárolni tudja, és új információk előállítására is képes. Az adatok feldolgozását ez jelentősen megkönnyíti, és így csökkenti az entrópiát, a bizonytalanságot. A gép sokat segít, de nem old meg mindent. (Egyelőre.) Továbbra sem mellőzheti az ember az információk feldolgozottságának növeléséhez szükséges kognitív folyamatokat, és ezek fejlesztését. A magasabb szintű gondolkodásra, megértésre, szintetizálásra, mérlegelésre, értékelésre, és ezáltal a kritikai gondolkodásra és bölcsességre nevelés az egyik legfontosabb pedagógiai feladat (Gyarmathy Éva).
2020. február 11. kedd, 19:07
Az infokommunikációs kor generációi 8. – Araszolás a fejlődés létráján
A mai iskola prototípusa (0.0) a 14. századi kolostorokban formálódott, és erre épült fel a 19. század végétől a spártai hagyományok méltó utódja, a porosz szemléletű általános iskoláztatási rendszer (1.0). A lényege, hogy az információ egy irányban, a tudás forrásától a "tudatlan, megregulázandó kis fejek" felé halad. Ezt a rendszert nem ingatta meg, hogy közben eltelt néhány évszázad, a technika és vele a kultúra egyre gyorsuló fejlődésbe, változásba kezdett. A rendszer egyelőre azzal oldja meg a problémát, hogy a gyerekeket betöri a régi gondolkodásmódba, vagy ha ez nem lehetséges, akkor "hibásnak" minősíti. A tanulók egyre nagyobb százaléka tudományos alapokon kiállított papírt (diagnózist) kap arról, hogy nem tud megfelelni a rendszernek. (Gyarmathy Éva).
2020. február 23. vasárnap, 22:17
Az infokommunikációs kor generációi 9. – Poszthumán lények
Minthogy az ember- és társadalomtudományok szinte végzetesen lemaradtak a technika és természettudományok mögött, ezért lekileg és társadalmilag vakrepülésben száguldunk a gép-ember szintézisébe. Tudjuk, hogyan lehet mesterséges humán lényt gyártani, de nem tudjuk, hogy az egyén és a társadalom hogyan viszonyuljon ehhez, és mit kezdjen ezzel a lénnyel, hogy ismét egyensúlyba, harmóniába kerülhessen a fejlődés, és az emberiség egy elfogadható pszichikus egészségszintet érhessen el, amivel képes legalább a túlélésre (Gyarmathy Éva).
Címkék
agresszió alkotás bizalom cigányság civilek család demokrácia digitális nemzedék diákok drámapedagógia együttműködés elfogadás előítéletek erkölcs eset esélyegyenlőség esélyek felelősség fiatalok film filmklub generációk gyerek gyerekek gyermekvédelem gyógypedagógia hátrányos helyzet IKT innováció integráció internet irodalmi mű feldolgozása irodalom iskola iskolakísérlet iskola és társadalom jelenismeret jog jövő kapcsolat kapcsolatok karácsony kommunikáció konferencia konfliktus konfliktuskezelés kreativitás kritika kutatás könyv könyvajánló köznevelési törvény közoktatás középiskola közösség motiváció média módszerek nevelés OFOE oktatás oktatáspolitika olvasás olvasónapló osztály osztályfőnök osztályfőnöki szerep osztálykirándulás pedagógia pedagógus pedagógusok pályaorientáció pályázat rendezvény SNI szabályok szakképzés szakmai szervezet szegregáció szegénység szolidaritás színház szülő szülők taneszköz tanulás tanár-diák kapcsolat tanárok tehetséggondozás továbbképzés társadalom történelem verseny virtuális kongresszus virtuális kongresszus 22 visszaemlékezés általános iskola óraterv önismeret ünnep
1 2 3