Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. február 2. vasárnap, 10:42

Az infokommunikációs kor generációi

7. Az emberi információs hálózatok

Az emberi információs hálózatok mindig léteztek és léteznek, minthogy az információközvetítés az ember társas viselkedéséhez tartozik, és a fejlődését is meghatározza.

Robin Dunbar, evolúció kutató szerint minden a kurkászással kezdődött. A majmok társas viselkedését megfigyelve arra a következtetésre jutott, hogy ez a társas összetartó tevékenység igen megterhelő, és emiatt csak bizonyos mennyiségű társat képes az agy kezelni. Kiszámolta a fajok agykapacitásából, hogy milyen nagyságú közösségeik lehetnek. Az ember esetében ez 150 fő körüli. Ilyen nagyszámú egyed végigkurkászása azonban igen időrabló lenne, és az embernél praktikusan a beszélgetés, a pletyka vette át a kurkászás társadalomépítő szerepét. Ez sokat segített az ember felemelkedésében.

Az internet őse ez az információt terjesztő hálózat volt, és kisebb közösségekben jól is működött. Az ember azonban igyekezett térben és időben tágítani kommunikációját, és különböző médiumokkal próbálkozott. A füstjelek, a barlangrajzok, majd a beszéd rögzítése (piktogram, képírás), és a fonológiai megjelenítés, a betűírás, hatalmas előrelépést jelentett a tudásmegosztásban.

Igazán forradalmi változást hozott a nyomtatás, majd utána az elektronikus hírközlő eszközök, és a digitális technológiák elterjedésével az infokommunikáció rendkívül gyorssá és gazdaggá vált és ezzel számos társadalmi és fejlődési átalakulás járt. A pletyka sem maradt a régi helyén. A 21. századi technikával is továbbfejlődött, ami jelzi, hogy valóban lényeges szerepet tölt be a pletyka az emberiség életében.

A pletykák jelentős közösség- és kultúraformáló szereppel bírnak, és a fontos dolgokról a pletykákon keresztül értesültek az emberek. Ezek voltak a hírek. A nyomtatás megjelenése óriási változást hozott, és létrejött a nyilvános információ. Ennek ellentéte lett a pletyka. A nyomtatás elterjedésével a pletyka negatív előjelű információvá vált, mert sok tekintetben megbízhatatlan és lényegtelen, amit közvetít, és gyakran manipulációs célokra használják.

Most, hogy az ember technikailag meghaladta a nyomtatást, és az internet soha nem látott szinten megnyitotta az információk útját, ezen a csúcsinformációs eszközön kezdenek egyre inkább a pletykára hajazó információk megjelenni: sokszor megbízhatatlanok, lényegtelenek és gyakran manipulációs célokat szolgálnak. A pletyka globalizálódott.

Az internet megjelenésével eleinte úgy tűnt, az emberi tudás végre kiterjed, és megállíthatatlan. Ahogy azonban tömegessé vált az internet használata, az „írástudók” szűk rétege alól kicsúszott a tartalom. A felhasználók generálta információk leképezik a felhasználókat, és így minél szélesebb embertömegek használják az internetet, a tartalma annál inkább leképezi az emberiség szellemi tartalmait. Az internet az emberek generálta információkat, és nem az emberiség tudását hordozza.

Az információban értelmezés és vélemény is megfogalmazódik, és lehet téves, és lehet tudatos vagy tudattalan megtévesztés is. Tehát nem adat és nem tudás. Az adat a fel nem dolgozott tényekről szól. Lehet téves, de soha nem hamis, csak ha hamisan közvetítik. Ekkor azonban már információ, és nem közvetlen tapasztalat által szerzett adat.

A tudás az információk feldolgozásából származik. Megfelelő feldolgozás után hasznos ismeretek és tudás jöhet létre. A megértés a tudás elemző feldolgozása. A különbség a tudás és megértés között ugyanaz, mint a memorizálás és tanulás között. Ez olyan fogalmi különbség, amelyet a magyar nyelv nem hangsúlyoz eléggé a „tanulni” szóval. Pedig ha valamit megtanult valaki, akkor azt tudja alkalmazni, ha csupán betanulta, akkor tárgyi tudása van, de ennek alkalmazásához hiányzik a feldolgozás, ami a megértéshez és így a tárgyi tudáson túli megoldásokhoz vezet.

A számítógépek képesek adatokat feldolgozni, és információkat előállítani. A mesterséges intelligencia már nem csupán betanulni, hanem megtanulni is képes bármit. Ezzel hatékonyabban tanulhat a gép, mint az a diák, akit a tárgyi tudásra szorít az oktatás.

A bölcsesség a legmagasabb szintű feldolgozás, szintetizálás, aminek során az ismeretekkel és ezek megértésének értékelésével, mérlegeléssel új összefüggéseket alkot az elme. Ez a szint kreáció, amely során erkölcsi és emberiességi értékek mentén is értékelésre kerülnek a korábbi kategóriák elemei, és így magasabb rendű belátás jöhet létre.

Az első lépés az új eszközök használatához, hogy a felhasználó megtanulja, hogy miképpen működik és működtethető, a második lépes, hogy megérti, miképpen és mit hoz létre. Az első lépést már, ha bizonytalanul is, de megtette az emberiség, a másodikat még nem, és veszélyes továbblépni anélkül, hogy tisztában lenne azzal, mibe lép bele. Az internet bombázza az agyakat adatokkal, információkkal, tudással és bölcsességgel, de jó lenne tudni, melyik, melyik.

Információfeldolgozás és bizonytalanság

Ha már így belefutott az emberiség az információs korszakba, a felnövekvő nemzedékek számára fontos az információt és feldolgozásának útjait és szintjeit tudatosítani. Minél hamarabb meg kell érteni és meg kell értetni, hogy mely fogalom mit jelent, és minek milyen értéke van.

Claude Shannon, amerikai matematikus információs elmélete szerint egy adatmennyiség információtartalma attól függ, hogy mennyire szünteti meg a bizonytalanságot. Minél valószínűbb egy esemény, annál kisebb a hírértéke, és annál kevésbé változtat a bizonytalanságon.

Egy valószínűtlen esemény nagy információs tartalommal bír. Ezért érdekesebb, a hír miszerint a postás megharapta a kutyát, mint ha a kutya harapta meg a postást.

Ha a pszichológia oldaláról nézzük, akkor az újdonságoknak a túlélésben játszott szerepét látjuk, mert vagy még nem ismert veszélyt, vagy még nem ismert lehetőséget jelentenek a szokatlan dolgok. Tehát kétféleképpen is lényeges minden új jelenség, és így is, úgy is lehet tanulni belőlük. A tanulás pedig a túlélés eszköze.

A fentiek visszafordíthatók az információs szintre azzal, hogy egy véletlentől függő kimenetelű helyzet eredménye bizonytalan. Amikor a helyzet megoldódik, ez a bizonytalanság megszűnik. Az eredetileg fennálló bizonytalanság mérhető azzal az információmennyiséggel, amit a helyzet megoldása után nyerünk.

A bizonytalanság információ hiány, illetve megfordítva is igaz, az információ a bizonytalanság csökkenését idézi elő. Mindezt összevetve is kijön a végeredmény:

az emberek fogékonyabbak az extrém hírekre, mert ezek kevésbé valószínű előfordulásúak, és így olyan benyomást keltenek, mintha nagyobb lenne az információ tartalmuk.

A választás, mint az információ értéke

Szenzációhajhász, akár hamis hírekkel gyorsan fel lehet kelteni az emberek figyelmét. Az infokommunikációs korban pedig nagyon gyorsan generálható bármilyen hír.

Amikor egy hírt ellenőrzünk, feldolgozunk, akkor csökkentjük a hír információs értéket, hiszen csökken az újdonsága, amikor már ismert tényekhez kötjük, szervezettebbé válik.

Shannon munkájához csatlakozott Warren Weaver, és megalkották a „minden modell anyjának” titulált kommunikációs modellt. Ebben bevezették az entrópia fogalmát is. Az entrópia a bizonytalanság mértéke, amelyet azzal az információval mérünk, amely szükséges a megszüntetéséhez. Más szóval az entrópia a hiányzó információ, amikor végtelen számú lehetőség áll fenn, a teljes szabadság és a teljes bizonytalanság. Talán ezért sokan nem is szeretik a szabadságot, és a túlzott szabadság valóban veszélyes, mert az maga a káosz.

Az információ értéke akkor a legnagyobb, amikor végtelen a választási lehetőség. Ha a helyzet magasan szervezett, nem nagy fokú a véletlenszerűség, vagy nincsen választási lehetőség, az információ értéke, és az entrópia alacsony szintű.

Lefordítva pszichológiai problémákra: két egyforma dolog közül nehéz választani, akár jók ezek, akár rosszak. A választás véletlenszerű lesz, mert hiányzik az információ, aminek alapján alternatívát lehet találni, tehát ugyanannyira nincsen lehetőség tudatos döntésre, mint amikor nincsen választás. (Vö. a diktatúrákban nincsen a hivatalos híreknek információs értékük.)

Minél beszabályozottabb egy rendszer, annál kisebb az információk szerepe, annál kevesebb esély van az újdonságokkal megküzdeni, és így a tanulás alacsony szinten marad. Egy nyílt világban viszont, nagyon fontos az információ, mert van választási, döntési lehetőség, mérlegelni kell, és így elég nagy a bizonytalanság és a tanulási lehetőség is.

A legnagyobb veszély azonban nem az, ha nagy a bizonytalanság, hanem ha kevés és/vagy feldolgozatlan az információ. A túl sok információ emiatt ugyanannyira entrópiához vezet, mint a hiány, mert feldolgozhatatlansága miatt nem lesz információ.

Különösen veszélyes helyzet egy információsan megnyíló világhoz tartozva, beszabályozott rendszerben szocializálódni, mert nem lehet megtanulni a döntésekhez szükséges releváns információkat szelektálni, mérlegelni és az alternatívákat kiválasztani. Az oktatásnak tudatosan törekedni kell az információk kezeléséhez kapcsolódó képességek fejlesztésére, ha nem akarja a felnövekvő nemzedékeket is kitenni ennek a veszélynek.

A 21. századra az információ fogalma végképp a technikához kapcsolódott. A számítógép az információt közvetíteni és tárolni tudja, és új információk előállítására is képes. Az adatok feldolgozását ez jelentősen megkönnyíti, és így csökkenti az entrópiát, a bizonytalanságot. A gép sokat segít, de nem old meg mindent. (Egyelőre.) Továbbra sem mellőzheti az ember az információk feldolgozottságának növeléséhez szükséges kognitív folyamatokat, és ezek fejlesztését.

A magasabb szintű gondolkodásra, megértésre, szintetizálásra, mérlegelésre, értékelésre, és ezáltal a kritikai gondolkodásra és bölcsességre nevelés az egyik legfontosabb pedagógiai feladat.

Gyarmathy Éva

Szakirodalom

  • Dunbar, R. I. M. (1996) Grooming, gossip and the evolution of language. Cambridge, MA: Harvard University Press.
  • Dunbar, R. I. M. (2004) Gossip in Evolutionary Perspective. Review of General Psychology, Vol. 8, No. 2, 100 –110
  • Gyarmathy Éva (2019) Információ és bizonytalanság. Avagy az iskola küzdelme a 2.0-ás szinten. Új Pedagógiai Szemle, 5-6, 22-39.
  • Gyarmathy Éva (2016) A kritikai gondolkodás elementáris szükségessége. PSZICHOháttér, 21.
  • Shannon, C. E. (1948) A Mathematical Theory of Communication. Bell System Technical Journal. 27, 3. pp 379–423.
  • Szvetelszky Zsuzsanna (2010) A pletyka pszichológiája. Doktori disszertáció, Pécsi Tudományegyetem.
  • Weaver, W., Shannon, C. E. (1964) The Mathematical Theory of Communication. University of Illinois Press. Urbana. (10th printing)
<< Az infokommunikációs kor generációi 6. – A diverzitás, mint normalitás a digitális korbanAz infokommunikációs kor generációi 9. – Poszthumán lények >>

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
--
2020.11.21.
A gyermekeknek joguk van a szeretetteljes élethez
Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. A dokumentum megfogalmazta többek között az állampolgársághoz, a névhez, vagy az oktatáshoz...
(Forrás: Magyar Nemzet)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep