Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2020. január 11. szombat, 9:17

Az infokommunikációs kor generációi

6. A diverzitás, mint normalitás a digitális korban

A diverzitás az iskolában

Először csak lassan, majd egyre gyorsulóan változott a környezet, és vele a gyerekek, majd elérte a változás azt a kritikus pontot, amikor már nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, amit eddig is tudtunk: a természet a sokféleséget részesíti előnyben.

Vannak a fejlődésnek életkori sajátosságai és szakaszai, amelyek minden gyereknél azonosíthatók, de ezek nem teszik egyformává őket. Korábbi korszakokban a fejlődésbeli homogenitást az emberi kultúra által behatárolt környezeti lehetőségek okozták. Ahogy kikerült az információszűkösség korlátozása alól az ember, megjelent a sokfélesége.

Az ingerkörnyezet gazdagodásával értelmezhető a homogenitás-szegregáció felől a diverzitás-inkluzivitás felé tartó szemlélet:

  1. A gyerekek fejlődését a szűk ingerkörnyezet szűk ösvényre terelte. Ez adta a homogenitás képzetét. A sokféleség alig mutatkozhatott meg, tehát ami az iskola elvárásának nem felelt meg, az ignorálhatónak tűnt. A szegregáció látszólag megoldotta a problémát.
  2. Az ingerkörnyezet gazdagodásával egyre több eltérés jelent meg, amelyet „másságként” azonosított a rendszer. Nagyobb tömegeket érintett már a probléma, így nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Az integráció ennek a helyzetnek a felemás terméke, amely mint nem valódi, csupán köztes megoldás, sok bajt okoz. A rendszer által kivetett gyerekek visszaillesztése ugyanabba a rendszerbe, amely kivetette, nem lehet sikeres.
  3. A gyerekek egyéni fejlődési sajátosságai az ingergazdagsággal egyre nagyobb spektrumon jelentkeznek. Az igazi megoldás, ha a befogadás, az inklúzió feltételei biztosítottak. Ehhez a diverzitást, mint természetes sokféleséget kell kezelni, és ennek megfelelő módszertan kialakítására van szükség.

Sliwka (2010) bemutatja a szemléletváltozás irányát

Integráció helyett inklúzió

Jelenleg a társadalom és így az iskola is saját sztenderdjéhez viszonyítva méri az eltéréseket. Ami nem illik az elvárthoz, az „más”. Ebben a szemléletben az a csapda, hogy a létező „normális” képzetét fenntartja, ráadásul egy elég szűk mezsgyén meghatározva. Ehhez viszonyítva „deviáns” minden, ami nem illik bele. Valójában az a helyzet, hogy az iskola nem tud mit kezdeni ezekkel a gyerekekkel.

A „deviáns” szó pejoratív hangzású, pedig csupán annyit jelent, hogy „eltérő”. Ilyenek például az átütő fejlődésű kisgyerek is, akik óvodáskorban az alsó tagozatos iskolai tananyagokat már megették, és akik egyre többen megjelennek majd nagy kihívást jelentve az oktatás számára. Nem illenek az iskolába a későn érő gyerekek, az önálló, saját útjukat járó gyerekek, az álmodozók és a szociokulturálisan eltérő gyerekek sem. A digitális korszak az ő jellemzőiket is felerősíti, és így az eddiginél többen és nagyobb devianciával kerülnek az oktatási rendszer útjába.

A fogalmak tisztázása itt is sokat segíthet: Az integráció és inklúzió nem szinonimák. Az, hogy „integrál”, azt jelenti, hogy beilleszt, az a szó hogy „inkludál”, azt jelenti, hogy beleért.

A látszatmegoldás, az integráció miatt késik a módszertani megújulás. Egyelőre úgy kerülnek vissza a tanításba a „papíros” gyerekek, hogy ugyanolyan körülmények között és módszertannal kell tanuljanak, mintha nem lennének jelentős különlegességeik.

A digitális kor szükségessé és lehetővé tette a módszertani változást. Sok iskola és pedagógus meg is lépte az új korszakban szükséges szintet, de maga az oktatási rendszer a módszertanával, kereteivel, elvárásaival nem változott. Predigitális szemlélettel és megoldásokkal nem képes az oktatás belépni a digitális korba, hiába lesz már minden tananyag elektronikusan elérhető. A digitális kor kihívásainak megértése és az ezekre megfelelő választ adó módszertanra, valamint elsősorban szemléletváltásra van szükség. A 21. századra és az infokommunikációs korra érett társadalom a sokféleséget nem eltűri, hanem értékként kezeli.

Vegyes életkorú csoportok

A Máté-hatás többletet és hiányokat okoz, és a 21. században ez olyan mértékben különbözővé teszi a gyerekek fejlődését, hogy hiába tennénk be egy iskolaelőkészítő extra évfolyamot, a kis diákok továbbra is nagyon különböznének egymástól. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a hatéves korosztályban 5 és fél év különbség van a kognitív képességek terén. Mítosz tehát, hogy egy évfolyamba hasonló a gyerekek képessége és egyforma tananyagot kell tanulniuk.

A vegyes életkorú évfolyamok megoldást jelentenek, az 1-3., és 4-6. évfolyamok együtt tanulhatnak. Ennek számos előnye van, ha nem a régi rendszer szerint évfolyamokat elkülönítve tanítják a gyerekeket ezekben a csoportokban.

  1. Egyik haszon, hogy a kisiskolák megmenthetők, hiszen elég lenne két osztályfőnök, két tanító, és hatodik osztályig meg van oldva a tanítás.
  2. A másik előny, hogy a vegyes csoportban a fejlődési különbségek nem feltünők, normálisan is eltérnek egymástól a gyerekek, és van fejlődési lehetőség, hiszen több év alatt érhet és tanulhat a gyermek.
  3. A harmadik fontos vívmány lehet, hogy a gyerekek egymástól tanulhatnak. Egymás kommunikációs kódját jobban is értik, ezért kisebbek vagy lemaradók könnyebben tanulnak. A tanítói szerepben pedig még alaposabban tudást szerezhetnek a gyerekek.

Ha az óvodában megoldható, hogy a nagyon különböző fejlődési szinten álló hároméves és hatéves gyermek egy csoportban legyen, akkor az iskolában, ahol az életkori különbség még könnyebben kezelhető, nem lehet gond ez a szervezés. Természetesen a 21. századi gyerekeknek megfelelő csoportokban 21. századi tanulási módszerek alkalmazására van szükség: kooperatív, projekt és probléma alapú tanulás, mozgás, művészet és társasjáték elemekkel.

Gyarmathy Éva

<< Az infokommunikációs kor generációi 5. – A diverzitás növekedéseAz infokommunikációs kor generációi 7. – Az emberi információs hálózatok >>

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep