Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2019. december 10. kedd, 19:02

Az infokommunikációs kor generációi

4. Szocializációs terepek a digitális korban

Mostanra az X és Y generációk megjelentek a munka területén és nagyszülőkké és szülőkké lettek, tehát a gyerekek számára most ők jelentik az elsődleges modell személyeket. Elvben. Gyakorlatban viszont már az X generáció is elég sok időt töltött a televízió és egyéb digitális, infokommunikációs eszközzel, hogy a szocializációjába jelentős hatásként megjelenjen.

A szocializáció alapja, hogy a gyerekek amint megszülettek, körülnéznek és leutánozzák azokat, akiket maguk körül látnak. Azt is képesek megállapítani, hogy mi fontos és mi nem, minek lehet örülni, minek nem. Használják a rendelkezésre álló eszközöket, majd ezekre alapozva felépítik képességeiket, készségeiket. Így a környezetet, az emberi kultúrát a a gyerekek képezik le a legpontosabban, és ebben a kicsi gyerekek az igazi profik. A viselkedésmintákat lemásolják, tükörként működnek. Vagyis fejlődésük leképezi a külső környezetet. Innen erednek az elsődleges előnyök és hátrányok is.

Például ha a szülők számára fontos a tanulás, ez mintává válik. Ha az anyának akkor csillan fel a szeme, amikor a gyerek a tableten játszik, azt is megtanulja, hogy öröm a tableten játszani.

A szocializáció az egész életen át folyamatos, de kisgyerekkorban a legerőteljesebb. Ennek során az adott kultúrában, környezetben használatos normákat, szabályokat, értékeket, nézeteket, attitűdöket sajátítjuk el.

A szocializáció első színtere a család, majd egyre nagyobb szerepe lesz a tágabb környezetnek, a szomszédoknak, a társaknak, az oktatási intézményeknek, az egyéb szervezeteknek, és az infokommunikációs közegeken keresztül a szélesebb társadalom is korán fontos szereplővé válik.

A szocializációban a legmeghatározóbbak azok az ágensek, amelyekkel a legtöbb időt és aktivitást éli meg az ember. Ennek értelmében minél több időt tölt valaki az infokommunikációs eszközökkel, ezek annál nagyobb befolyást gyakorolnak rá.

Minthogy a 21. századra a digitális eszközök rendkívüli interaktivitást kínálnak, az infokommunikációs eszközökön keresztül történő szocializáció a korábbi generációkhoz képest meghatározóbbá vált.

Az első ilyen generáció az X, avagy TV-s avagy kulcsos generáció, amelynél – mint ezt az elnevezés is jelzi – a család szerepe kissé háttérbe szorult, és az infokommunikációs eszközök így már nagyobb szerephez jutnak a fejlődésükben. A további generációk szocializációjában egyre erősebb hatású az infokommunikációs technika. Mivel a növekvő számú és többféle csatornán keresztül sokféle információhoz jutnak a gyerekek, fejlődésük ennek megfelelően sokféle irányban haladhat, növekszik tehát a fejlődési diverzitás.

A gyors változás következményei

A digitális kor legfontosabb jellemzői a gyorsuló változás és táguló információs tér. Ezekkel és az emberi agy képlékenységével kell számolni, amikor a digitális kor generációit akarjuk megismerni.

Az ember tanulásra született. A túlélőeszköze az agy, amely a tanulás által lehetővé teszi a rendkívüli alkalmazkodó képességet. Az agy születéstől kezdve mint egy nyitott, tapasztalatfüggő rendszer áll rendelkezésre, és a környezet ingerei, valamint az erre adott válaszok által töltődik fel. Mindig az adott külső ingerkörnyezet képezi a tanuláshoz a hátteret. Az idegrendszer ugyan „előhuzalozott”, de az aktuális környezettel és kultúrával interakcióban fejlődik. Mindez a gyorsan változó világban a gyerekek jelentősen megváltozott képességein és viselkedésén mutatkozik nagyon pontosan.

A környezet gyors változása miatt a felnövekvő nemzedékek is olyan gyorsan változnak, hogy már lassan nem is lehet nemzedékekről beszélni. Az X, Y, és Z generációk egymástól sok tekintetben különböznek, de a görög „A” avagy az „Alfa” generáció nem biztos, hogy a Z generációtól jelentősen eltérővé válik majd. A tudomány rendületlenül próbálkozni fog az elkülönítéssel, de azzal szembesülhet, hogy nem telik el elég idő ahhoz, hogy egy-egy generáció kialakuljon, miközben a változás tovább gyorsul. Kérdéses, hogy a későbbiekben vajon elkülöníthető lesz-e még egy-egy generáció.

Egy ponton értelmetlenné válhat az újabb és újabb generációk azonosítása, miközben persze a gyerekek továbbra is együtt változnak a környezet átalakulásával. Néhány, a 20. századi szemléletből ránk maradt megközelítést és elnevezést is újra kell értelmezni a digitális kultúra és benne az ember megértéséhez. Így például a kategorizálásra való hajlamunkat érdemes némileg visszafogni.

A digitális bennszülöttek és bevándorlók közötti különbségek is egyre inkább csökkennek, mert nem csupán a gyerekek, hanem a felnőttek idegrendszere is alkalmazkodik ahhoz az információs térhez, amelyben az ember tevékenykedik. A „digitális bevándorlók” is felgyorsultak, kevésbé módszeres a gondolkodásuk, rövidebb ideig tudnak figyelni, mint elődeik, sőt mint ők maguk korábban, egyre többen és egyre gyakrabban képesek egyszerre több feladattal is foglalkozni.

A neuroplaszticitás és következményei

Az agy rendkívüli megújulási, regenerációs és kompenzációs képességgel bír. Agyi sérülések után a sérült területek feladatait más területek képesek átvenni. A nem használt területek kapcsolatai viszont lebomlanak.

Az agy állandóan újrahuzalozza önmagát. Ideális feltételek között akár tíz perc alatt új agyi kapcsolat jöhet létre. Ez a tanulás. Tevékenység hiányában viszont gyorsabb a lebomlás, mint az épülés. Ha az agy valamely részét nem használjuk, arra a területre a szervezet nem pazarol energiát. Feleslegessé válva megszűnnek a kapcsolatok (Merzenich, 2001).

Az idegi hálózatok, összefüggések nemcsak a kisgyerekkorban formálódnak. A korai életszakaszban a neurológiai alapokat adja meg a környezet és az egyén interakciója, de a továbbiakban sem áll le legfeljebb korlátozottabb lesz a folyamat.

A gyors környezeti változások miatt az emberi idegrendszer csodálatos képlékenysége, a neuroplaszticitás a korábbiaknál erőteljesebben mutatkozik meg. A digitális kultúra korai vizsgálatainak eredményei is jelezték ezt: idős, de az infokommunikációs kor eszközeit, így az internetet rendszeresen használó vizsgálati személyek idegrendszeri sajátosságai abba az irányba változtak, amelyet jellemzően a digitális bennszülötteknél tapasztaltak. Ezek a korai generációs vizsgálatok előre jelezték a változás irányát, de nem csupán a gyerekeken, hanem mindenkinél, aki aktívan belépett a digitális kultúrába.

A változások iránya generációktól függetlenül azonos:

  • gyorsabb döntési képesség,
  • gyorsabb, felületesebb, kevésbé módszeres információfeldolgozás,
  • a rövid távú emlékezet erősödése, a hosszú távú emlékezet gyengülése.

A kitágult információs tér

Az infokommunikációs korszak legfőbb hozadéka, hogy az információk könnyű elérése a korábbiakhoz képest elképzelhetetlen szabad fejlődési lehetőséget ad azok számára, akik hozzájutnak az információs csatornákhoz. A gyerekeknek nem kell a felnőttekre várni, ha valamit meg akarnak ismerni. Sőt, akár még olvasni sem kell tudni ahhoz, hogy videókon keresztül gyűjtsünk be tudást.

Az írásbeliség elsőbbségére épülő, most letűnő kultúrában, még néhány évtizeddel korábban is viszonylag homogén és korlátozott ingerspektrum állt rendelkezésre: adott formájú, témájú könyvek, rádió-, televízió műsorok, játékszerek, kirándulások voltak elérhetők. Ez határozta meg a gyerekek tudás- és élményszerzési lehetőségét. A digitális korban rendkívüli módon megnőtt a környezet ingergazdagsága. A korábbiaknál jelentősen nagyobb ingerspektrumból válogathat a gyermeki agy. Ezért adottságai és hajlamai hamarabb megjelenhetnek, illetve fejlődhetnek, néha azonban bizonyos területek elhanyagolódása árán.

Máté-hatás és kiterjesztése

„Akinek van, annak adatik, kinek nincs, attól elvétetik.” Az elsősorban a szociokulturális hátrányt magyarázó, Máté evangélistáról elnevezett „Máté-hatás” szerint akinek több van, annak több lesz, akinek kevesebb, annak kevesebb. Ez vonatkozik az adott kultúra eszközeihez való hozzáférés mellett a veleszületett adottságokra vagy szerzett képességekre is. Minden tudás újabbak megszerzésének lehetőségét növeli. Egy triviális példával élve, ha egy gyereknek korán megérik a fonológiai működése, hamar megtanul olvasni, az olvasással fejlődik a szövegértése, ezzel együtt az elemző képessége, ráadásul olyan információkhoz is hozzájut, amelyek képekben nem elérhetők.

A Máté-hatás tehát felnagyítja a személyes és környezeti különbségeket. Ez okozza és okozta a szociokulturális hátrányt is, és ennek vagyunk most tanúi a környezeti ingergazdagság soha nem látott növekedése következtében.

Azok a gyerekek, akik

  • hozzájutnak az információforrásokhoz,
  • korai családi vagy intézményes ingergazdagságot és fejlesztést kapnak,
  • és/vagy eleve nagyobb fejlődési vággyal bírnak,

intenzívebben fejlődhetnek.

A lehetőségek megnyílása a lehetőségek hozzáférésének különbözősége miatt növeli a különbségek kialakulásának valószínűségét, vagyis a szélesebb lehetőségekkel szélesebb lesz a fejlődési spektrum. Tehát a 21. századi gyerekek nem a korábbi korszakok gyermekeitől különböznek igazán, hanem egymástól. Sőt önmagán belül is szirtek és szakadékok jellemzik a gyerekek képességeit, mert az ingergazdag környezetben a fejlődés egyenetlen. A jobb adottságok erősebben fejlődhetnek, miközben a gyengébb területek még inkább elmaradnak.

Gyarmathy Éva

Hivatkozás:
Merzenich, M. M. (2001) Cortical Plasticity Contributing to Child Development. In: McClelland, J., Siegler, R. (eds.) Mechanisms in Cognitive Development. Mahwah NJ., L. Ehrlbaum Assoc. 67–96.

<< Az infokommunikációs kor generációi – 3. A digitális korszak és generációiAz infokommunikációs kor generációi 5. – A diverzitás növekedése >>

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.09.21.
Gyarmathy Éva: Bizonytalanságban hagyott oktatási rendszer
yerekek, diákok, pedagógusok, oktatók és szülők kapkodják a fejüket, hogy mi folyik itt, hogyan lehetne megoldani a megoldhatatlan feladványt, amit az oktatásirányítás rárótt minden ré...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.21.
Távoktatásra állnak át a felsőoktatási intézmények Prágában
Szombaton 2046 új koronavírus-fertőzést mutattak ki a laboratóriumok Csehországban, ami a járvány kezdete óta az eddig legmagasabb hétvégi napi szám - derült ki az egészségügyi miniszt...
(Forrás: népszava)
--
2020.09.21.
Kásler: Ösztöl a hetedikes fiúk is megkaphatják a HPV elleni oltást
Kásler a hétfői sajtótájékoztatóján azt is elmondta, az oltás – mint a lányok esetében is – önkéntes és ingyenes, a védőoltást a szülői beleegyező nyilatkozat után az iskolákban...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.09.21.
Eltűnő gyerekek, széthajszolt szülők, magukra hagyott tanárok = Siker ??? – válasz a digitális oktatásról szóló cikkünk reflexióira. SZERZŐ: Setényi János, Szepesi Balázs
Ekkora felháborodást Összkép cikk talán még nem váltott ki. Hogyan lehetett siker a karanténiskola, mikor sok tanár és szülő szétdolgozta magát, rengeteg gyerek ki- vagy lemaradt? Ezzel...
(Forrás: összkép.hu)
--
2020.09.20.
L. Ritók Nóra: Ami beleég az emberbe
Ezek a történetek nem múlnak. És mindig jönnek újabbak. Küzdünk, harcolunk, végre az egyik helyen már nem jellemzők, de akkor felbukkan egy másik faluban. Vagy egy odaköltöző családban...
(Forrás: hvg.hu/a nyomor széle )
--
2020.09.19.
Az alsósok szülei is bemehetnek gyerekükkel a lázmérésre
Az érdekképviselet vezetője megkésettnek látja a hőmérőzést. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa nemrég azt nyilatkozta lapunknak, nemhogy iskolaorvosokból, még...
(Forrás: Népszava)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep