2018. február 14. szerda, 19:52
PSZICHOháttér 36 – Amikor az agyad hazudik
A kognitív torzítások vagy gondolkodási hibák az automatikus reakcióinkban jelennek meg. Sokszor nem is tűnnek fel, mert éppen úgy, mint a mágnessel meghekkelt iránytű esetében, az attitűdjeink is egyértelműen és következetesen működnek. Csak épp becsapnak. A kognitív hekkelést kisgyerekkorban követi el a környezet. Lehetnek kisebb-nagyobb traumák az okozói, de legjellemzőbb a nevelés során átadott kognitív sérülékenység. A szorongásra építő oktatás/nevelés maga is torz világot közvetít, amelyben a gyerek irányítandó lény, aki jutalmazásra, de főleg büntetésre, megfélemlítésre indul be (Gyarmathy Éva).
A tanulásra motiválásról szóló tanulmányok tömege íródott már meg. Pedig a tanulásra nem kell motiválni, csak a tanulási motivációt nem kell kiölni azáltal, hogy saját hozzáértésünket akarjuk érezni a gyerek teljesítményein keresztül, és – ha kell, ha nem – tanítjuk ahelyett, hogy hagynánk tanulni. (Gyarmathy Éva)
Örülhetnénk is, hogy ma már kevésbé az a kérdés, hogyan fejlesszük gyermekeink kreativitását, sokkal inkább az, hogyan őrizzük meg. A környezeti változások részben elvégezték a dolgunkat, hallatlan kreatív potenciált szabadítva fel; ám ugyanezek a változások látható deficitet okoztak a megszokott iskolai készségek tekintetében. 