2010. március 16. kedd, 19:14
Elvesztette az érdeklődését…
Az írás szerzője, Elek Ilona, pályázatunkra küldte be egy városi szakiskola tizedikes tanulója, Kristóf esettanulmányát. A munka elsősorban azért született, mert fontosnak tartotta a diák jobb megismerését: szerette volna megérteni, hogy miért változott ennyit, mik voltak azok az okok, melyek tanulmányi eredménye romlásához, érdektelenné válásához vezettek.
A lány családgondozója a héten hívott, érdeklődött, hogy hogyan folytathatja a tanulmányait. Semmi sem rendeződött, de talán ...talán visszatér, talán újra tanulni fog, talán szakmát és ezzel munkát szerez, talán maradt még esélye a "normális" élete is. (Leiner Károly)
„Az első reakció, az első néhány mondat döntő lesz, ezt jól tudtam, s azt is, hogy meg kell szólalnom. A pillanat tört része alatt számtalan gondolat járt a fejemben: mennyi problémám lesz ezzel a gyerekkel, ha már most ilyen cirkuszt mer rendezni; mi lehet a háttérben, mennyi sérelmet cipelhet, hogy így reagál; vajon én 14 évesen szerettem volna ilyen testalkattal gólyatáborozni?” 
Hogyan segíthetjük a Tamáshoz hasonló fiatalokat a felnőtté válásban? Mi kell ahhoz, hogy megérezzék tetteik súlyát, ráébredjenek a saját sorsuk iránti felelősségre? Vajon rádöbbentek-e a fiú pedagógusai, hogy komolyan veszélyeztették Tamás jövőjét azzal, hogy nem hittek benne?
„Egy 7. osztályos gyerek szülője kiabált minősíthetetlen hangon a kolléganőmmel. Az apa azért volt az iskolában, mert fia telefonon arról értesítette őt, hogy a kolléganőm pofon vágta, ami természetesen nem felelt meg a valóságnak. A szülő azt hajtogatta, hogy bemegy a Polgármesteri Hivatalba, ahol panaszt tesz a kolléganő ellen, az igazgatónő ellen, az iskola ellen…” (Ádám László)
„A leírt helyzet több szempontból is tanulságos. Egyrészt szemlélteti, hogy a konfliktusok diagnosztikai értékűek a felek közötti kapcsolatra vonatkozólag, illetve hogy a korább kifogástalan magaviseletű tanulók is kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy elveszítik az önuralmukat. Másrészt megmutatja, hogy a látszólag jelentéktelen konfliktusok is hosszú ideig fennmaradó negatív érzelmeket válthatnak ki, ha nem kezelik őket megfelelően.” (Wagner Edit)
„2004-ben az alapellátásból a védelembe vétel lesz. Ekkorra már nincs a házban gáz, és elzárták a vizet is. Anya és gyermekei városképi elemekké lesznek kis taligájukkal, min húzzák haza kapott ruhákat, bútordarabokat s fát. A gyerekek elhanyagoltak, piszkosak, éhesek, és nagyon-nagyon ritkán keresik fel az iskolát.” (Benedekné Fekete Hajnalka) 