2013. június 19. szerda, 20:00
Műveltség és tudásépítés a digitális korban
„Nem tudjuk tisztázni még a pedagógiában sem, hogy mit értünk tudás alatt. A genetikailag kódolva velünk született tudást, amit csak szolid határok között fejleszthetünk? Vagy azt az általános tudásképet, ami minden létező környezeti hatására kialakul? Vagy amit az iskolai tantárgyak kapcsán megpróbálnak nekünk megtanítani? A tudás ennek a három tudástípusnak az összessége. Árnyaljuk ezt tovább! Milyen tudást akarunk? Deklaratív tudást, tehát elméleti tudást, ami szabálytudást jelent? Vagy a procedurális tudást, a miként tudást, hogy valamit meg tudjak csinálni? Ennek az arányaival van óriási probléma. A deklaratív tudásban a magyar gyerekek változatlanul a világelsők között lennének, ha mérnének ilyet, csakhogy ma nem erre van szükség.”
A Z generáció már a középiskolában van, tanítványaink valamennyien együtt nőttek fel a kütyükkel. Hogyan távoznak majd az iskolából? Érintetlenül, bezárva a saját világukba, egyedül azt tartva hitelesnek? Vagy sikerül átadnunk valamit az idősebb generációk hagyományokban gyökerező kultúrájából? És mindeközben velünk mi történik? Megértjük-e őket? Megismerjük-e az ő világukat? Építünk-e hidakat kellő mennyiségben ahhoz, hogy később is lehetséges legyen rajtuk a közlekedés? A műhelyt három magyartanár vezeti: Gergelyi Katalin, Fegyverneki Gergő és Sulyok Blanka.
Véget ért az a nyolc részből álló sorozat, amelyben az Alma a fán – A tanulás jövője című kötet interjúiból közöltünk részleteket. Nagy örömünkre szolgált az interjúkat övező figyelem és érdeklődés. Most hozzászólások formájában várjuk az Olvasók véleményét! Kíváncsiak vagyunk, mely beszélgetések voltak a kedvencek, milyen pozitív üzenetek, inspiráló gondolatok fogalmazódtak meg az olvasás közben, esetleg kivel szeretnének további interjúkat látni? (B. Tier Noémi)
A nyári szünetben minden más problémánkat felülírt "S. tanár úr esete". Megfeledkeztek a szülők a tankönyvmizériáról, mi tanárok arról, hányan nem kapták meg még a Klikk-től a tavaszi vizsgák díjait. Magam is elgondolkodtam a 444.hu portál oknyomozó riportján. Vajon az én gyermekeim szóltak volna, ha őket molesztálja? Épp ekkoriban voltak gimnazisták, két fővárosi elitgimiben! (Domokos Zsuzsa)
Útravalóul fogadjatok el egy életvezetési tanácsot, ami segít az új helyzetek kezelésében, és amit ma divatosan empoweringnek hívnak. Gyarmathy Éva pszichológus – a Csillagok háborúja-beli Yoda mester nyomán – így fordította ezt a szót: Érezd az erőt! Ez az erő négy eleme, melyek talán közhelynek tűnnek, de bátorság és erőfeszítés kell a megvalósításukhoz.
Rendkívül időszerű, mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseket feszeget a beszélgetés. Szó esik benne – többek között – a közoktatás centralizációjáról, a tankönyvpiac megszüntetéséről, a portfólió-készítés anomáliáiról, a különböző társadalmi rétegek, illetve a különböző generációk eltérő szükségleteiről, az irodalomoktatásban rejlő pedagógiai lehetőségekről. Abban a reményben közlünk néhány részletet a kiváló pécsi magyartanárral készült interjúból, hogy minél többen kedvet kapnak a teljes szöveg megismerésére. Ezt pedig nyomatékosan ajánljuk mindenkinek. (Szekszárdi Júlia) 
Írtam múltkor, hogy egy hallgatónak (M-nek) találtunk munkahelyet. Boldog volt, röpködött, imádta. 2 hét után csoportos leépítés, mindenkit kirúgtak. Mi visszavárjuk, de nem akarják engedni. Indok: nem szabad lett volna abbahagynia.