2013. december 9. hétfő, 11:10
Értjük egymást? Értsük egymást! – konferencia-megnyitó
Nagy öröm számomra, hogy egy olyan konferenciát nyithatok meg, amely az iskola és a szülők közötti együttműködés helyzetéről, lehetőségeiről formáiról szól. Különösen örülök annak, hogy szakemberek, kutatók, érintettek fontosnak tartják ezt a témát akkor is, ha a környezet, a hivatalos politika ezzel ellenséges. Ne feledjük, a mostani beszélgetés kontextusát az oktatásért felelős államtitkár azon kijelentése adja, mely szerint vége annak az időnek, amikor laikusok, jelesül a szülők, beleszólhatnak abba, ami az iskolában történik. (Salamon Eszter)
A gyermekjogok oszthatatlanok. Minden gyermekjog minden gyermeké, és minden gyermeket megillet valamennyi gyermekjog. 30 évvel a Gyermekjogi Egyezmény magyarországi ratifikálása után ennek az alapelvnek magától értetődőnek és természetesnek kellene lennie. Még sincs így. A 2021. évről szóló Gyermekjogi Jelentés átfogó képet ad arról, hogy milyen kihívások mellett működött a gyermekvédelem, az oktatási rendszer és a gyermekegészségügy. 2021 a parázs ideológiai viták, a reménykeltő előrelépések és az állandósult strukturális problémák éve volt. (Hintalovon Alapítvány)
Anyád szoptat. Te szopsz. Aztán üvöltesz. Mellre tesz újra. Szívsz néhányat, aztán elölről kezded. Mi ütött ebbe a kölökbe, csak üvölt... Éhes. Enne. Ennie kellene, pihennie az anyjának is. Olyan szépen, ahogy a néprajzi leírásokban olvasható. Komatálak és látogatások. Koma van, a tálak mindenütt üresek. Üres az anyád gyomra, s igen, gyorsan ürül a melle is. Sosem laksz jól (Szabó Anna).
Az Értsünk szót létrehozói, dr. Skita Erika és Turáni Szabolcs az elmúlt években több, mint 500 szülővel és 250 pedagógussal találkoztak előadások, tanfolyamok során, határon innen és túl. Mindeközben kiemelkedően sok kérdést kaptak a büntetéssel kapcsolatban, és a tanfolyamaik résztvevői is általában ezzel a területtel boldogultak nehezebben, ezért az elmúlt évek tapasztalatai alapján konferenciát szerveztek.
Ma az iskolák többsége egy álszent, ugyanakkor nem alap nélküli, demagóg szöveg csapdájában él: fogyatékkal élőket csak integráltan lehet nevelni, mert úgy hatékonyabb. Hazug az állítás. Milyen fogyatékkal él? Mert ha érzékszervi vagy testi fogyatékos, akkor legalább az intellektusa ép, és az osztály tud együtt haladni még akkor is, ha nincsenek speciális eszközök, nincs a pedagógusnak segítsége, szakmai tudása hozzá stb. Azért hazug, mert ez az erőltetett, integrációnak nevezett folyamat Magyarországon a szükséges feltételek nélkül, csak papíron zajlik. (Leiner Károly)
Az Anoni Mara Társaság október 8-án 15 órai kezdettel nagyszabású kerekasztal-beszélgetést rendez a gyermekkori szexuális bántalmazásról, amelyre szeretettel várja az érdeklődő pedagógusokat is. Helyszín: az ELTE PPK aulája.
A Digitális nemzedék konferencián, 2013 tavaszán két műhelybeszélgetésen is szó esett a szülői szerepek változásáról, a szülők és az iskola kapcsolattartásának módosulásáról, a szükséges változásokról, valamint a digitális világ térnyerésének előnyeiről és veszélyeiről. Bár a műhelybeszélgetés során a legtöbbet a digitális napló használatáról beszéltünk, számos egyéb téma is felvetődött.(Salamon Eszter)