2006. május 30. kedd, 17:38
„Nézd, az ott tud menni!”
Bruce és Annette két tizenéves fiatal, akiket a gyermekparalízis egyik percről a másikra tolókocsiba kényszerít. Mozgássérültként ismerkednek meg egy dél-angliai menhelyen, egymásba szeretnek, és – egészséges kortársaikhoz hasonlóan – jogot formálnak a teljes élethez. Mivel igen jó humorérzékük van, képesek a dolgok fonákjáról szemlélni a dolgokat. A következő regényrészletben ők beszélnek olyan módon az őket mint cirkuszi mutatványt szemlélő látogatókkal, mint holmi különös lényekkel: lemmingekkel. A hatás nem marad el...
Napjainkban, amikor annyira nehéz hiteles példaképeket állítani a fiatalok elé, különösen örvendetes a „szegények bankárának” felbukkanása. A 2006-os Nobel-békedíj kitüntetettje, Muhammad Junusz, egy olyan pénzintézetet hozott létre, amely a legszegényebbeknek nyújt hitelt, mégpedig fedezet nélkül, kizárólag a bizalmi tőkére alapozva...
A Ne légy szeles... második része évtizedekig egy rádióműsor felvezető gondolata volt; számos osztályteremben került fel a falra mint megszívlelendő, követésre érdemes gondolat. A József Attila-vers a felvezető két sorral együtt akár még arra is alkalmas, hogy osztálytermi beszélgetés keretében mély filozófiai problémákig is eljussunk a 12 évesnél idősebb gyerekekkel. 
„Anyu, Apu megkért, hogy mondjam meg neked, elköltözik innen! Nekem persze csak akkor szóltok, ha üzenetet kell átadni. Az összes ruháit magával vitte a nagybőröndben. Én moziba mentem. Üdvözlöm a hájfejű Bélát! István. Egyébként három napja nyomdász ipari tanuló vagyok, ha érdekel.” – Vámos Miklós Cédulák című novelláját gimnazistáknak és osztályfőnöküknek ajánljuk beszélgetésre.
„A szabadság nevében az életből kivész mindenféle rend, (a világ) apró darabokból áll össze, és elveszítjük minden érzékünket az egészhez. Az egyén ott ül egyedül a darabkákkal, akár egy kisgyermek az összerakós játékkal.” – A Fromm-szöveg megvitatásának célja, hogy a diákokban tudatosodjanak a média által közvetített világban rejlő veszélyek és lehetőségek, ami segítheti a jelenben történő eligazodást. A beszélgetést 14 évesnél idősebb tanulóknak ajánljuk.
Rákosy Gergely novellája klasszikus parabola: példázat, amely kiválóan alkalmas arra, hogy erkölcsi ítéleteket váltson ki olvasójából. Szereplői: az agresszor, az áldozat, a hős és a tömeg. A novella hátterében nem nehéz felismernünk Dávid és Góliát klasszikus történetét. A történet alapvető morális üzeneteit egyrészt az agresszív dromedár és az agressziót eltűrő tömeg, másrészt az agresszióval egyedül is szembeszegülő, magányos hős, a kis púpos ember hordozza.
„...Aztán az első szünetben eszembe jutott, hogy még jobb lenne az útépítőket nézni, mint itt üldögélni, hiába. Hiszen írni már tudtam. Egy lapot kitéptem a füzetemből, s a következőket írtam a lapra: Kedves tanítónéni kérem hogy engedje el fiamat mert ma van a születésnapja és azt akarjuk ünnepelni. És aláírtam az apám nevét. Szép, nyomtatott betűkkel...” Nádas Péter korai novelláját 10 évesnél idősebb gyerekeknek és osztályfőnöküknek ajánljuk közös beszélgetésre.
Kipling verse az emberi minőségről szól, arról, hogy mi teszi az embert az emberi léthez méltóvá, a szó szoros értelmében emberré. Vajon érvényesek-e ma is az általa megfogalmazott tanácsok? Az ő közel száz évvel ezelőtt született gondolatainak a mai fiatalok életről, emberről alkotott elképzeléseivel történő összevetése érdekes beszélgetésre, tartalmas gondolkodásra, tanulságos következtetések levonására adhat alkalmat.
A molnár, a fia meg a szamár történetét korhatár nélkül ajánljuk feldolgozásra. A mese segítségével a gyerekek megtapasztalhatják a befolyásolhatóság veszélyeit, és érzékelhetik az önálló döntésért való felelősségvállalás fontosságát. 