2020. január 14. kedd, 10:06
A tanár is ember, de nem az a dolga – Az EJNYE mágiája
Igen, innen ered az "ejnye", és nyilván onnan, hogy riaszt a verbális agresszió is, a felemelt hang, a rikácsolás. Ez az ejnye mágiája. Fegyelmez, de nem rendez szcénát, nem riszál, csak semmi hiszti, "ejnye" és megyünk tovább, mert elvégre valahová tartunk, de minek erről prédikálni, nem hülye az a gyerek, érzi, később meg majd érti is. Egyelőre elég, ha érzi. Ha érzi... Ha nem, az azért van, mert a tanárok túlstresszeltek, márpedig az ejnyéhez idő kell és nyugalom (Vass Judit).
Ekkor lesz számomra világos, hogy itt most a tanárok szerepelnek. Megmutatják maguknak, egymásnak és a helyieknek: bírnak ők ennyi gyerekkel, s lám, ezt a korosztályt is el lehet vinni a színházba, és érdemes értük erőfeszítéseket tenni. A gyerekek figyelme vagy távolságtartása pedagógiai siker vagy sikertelenség, de az egész helyzet a pedagógusi odafigyelés, a gondos oktatás és nevelés eredménye, amely előbb-utóbb majd úrrá lesz ezen az érthetetlen passzivitáson is, amit a beszélgetésben mutatnak ezek a gyerekek. (Veszprémi Attila)
Amerikában élő kolléganőnk, Subert Mária egy évtizeddel ezelőtt több izgalmas írást publikált a honlapunkon. Most újra közöljük az egyik írását, amelynek témája jelenleg különösen aktuális. Az Európai Unió a roma kérdést a kisebbségi politika és az oktatás egyik legfontosabb megoldásra váró problémájaként kezeli. Felmerül azonban a kérdés: lehetséges-e, és ha igen, hogyan, helyreállítani azoknak az embereknek a megbecsülését és önbecsülését, akiknek generációk hosszú sora óta kell megélniük a negatív diszkriminációt. (Subert Mária)
Mint középiskolai tanár bosszankodom, amikor a fiatalok együtt tapsolnak, ha a menzán egy pohár vagy tányér eltörik. Bosszankodom, amikor a nagy erőkkel Erdélybe, Csehországba, Selmecbányára, meg persze Magyarország gyönyörű helyeire szervezett osztálykirándulás fő konklúziója nem az, hogy milyen jó helyeken jártunk, milyen nagyszerű emberekkel ismerkedtünk meg. Még csak nem is az, hogy végre beszélgettem egy jót az egyik osztálytársammal, akivel 4 év alatt egyetlen kukkot se szóltunk egymáshoz. Hanem az, hogy Prágában lehet abszintozni, Erdélyben pedig olcsó a pálinka (Terjéki Ildikó).
A fővárosi Magyar Színház által ajánlott projekt célja közelebb hozni a diákokhoz a fogyatékosság, a tolerancia, az elfogadás problémáját. A diákok egy, korban hozzájuk közel álló fiatallal találkozhatnak, aki pontosan olyan, mint ők: érik örömök és csalódások, tanul, bulizik, és közben igyekszik megvalósítani saját álmait. Történetesen vak. De ezzel épp úgy együtt lehet élni, mint bármilyen más problémával. A programot a színháznál lehet megrendelni.
A hazugság az egyik legbiztosabb módja a befolyásolásnak, hiszen félrevezető, hamis információkat ad, és így alternatív valóságot teremt, amelyben ő az úr. Sok manipulátor akkor is hazudik, ha látszólag nincsen belőle semmi haszna. Csupán azért hazudik, hogy az irányítást a kezében tarthassa, alattomban befolyást gyakorolhasson (Gyarmathy Éva).
Tavaly októberben már hallhattuk dr. Hirsch Anikó előadását erről a témáról. A nagy érdeklődésre való tekintettel felkértük, hogy foglalja össze újra, és egészítse ki a már elhangzottakat A Dyslexiás Gyermekekért Egyesület szeretettel várja az érdeklődőket március 30-án 18 órakor a Villányi úti Konferenciaközpontba.
Az Értsünk szót létrehozói, dr. Skita Erika és Turáni Szabolcs az elmúlt években több, mint 500 szülővel és 250 pedagógussal találkoztak előadások, tanfolyamok során, határon innen és túl. Mindeközben kiemelkedően sok kérdést kaptak a büntetéssel kapcsolatban, és a tanfolyamaik résztvevői is általában ezzel a területtel boldogultak nehezebben, ezért az elmúlt évek tapasztalatai alapján konferenciát szerveztek.