2015. június 18. csütörtök, 16:17
Szunyogh Szabolcs könyve a zsidó kultúráról
A zsidóságról tankönyveink eddig szinte csak a holokauszt kapcsán írtak valamennyit, a magyar történelemben játszott szerepéről, kultúrájáról, vallásáról, etikájáról, humoráról semmit. Szunyogh Szabolcs Jákób csillaga című, frissen megjelent könyve ezt a hiányosságot szeretné pótolni. Az érdeklődők most nagy kedvezménnyel juthatnak hozzá a kötethez.
Gyermekközpontúság, új módszerek, integráció/inklúzió – leginkább ezek a fogalmak jutnak az eszünkbe, amikor arról gondolkodunk, mégis hogyan, milyen irányba kellene megváltoztatni a közoktatásunkat. Ezzel a nézőponttal szakít radikálisan Carol Black "Schooling the World – The White Man’s Last Burden" (A világ (ki)oktatása – a fehér ember utolsó terhe) című gondolatébresztő dokumentumfilmje, nem kevesebbet állítva: a nyugati-típusú oktatás elsődleges célja az, hogy a gyerekek a globális fogyasztói társadalom részévé, a nagyvállalatok kiszolgálóivá váljanak (Lévai Julianna).
Az iskola tehát nem akarja elengedni, illetve vissza akarja szerezni a gyereket, ehhez viszont a gyerek okoseszközökbe és hálózatokba kiszervezett hamis tudata feletti kontrollt kell visszaszereznie, miközben a kiszervezett hamis tudattal való azonosult állapotukat – ebben partnerként – minden erővel fenn kell tartani. (Veszprémi Attila) 
Hogyan értelmezhető a digitális írás- és olvasástudás vagy a digitális analfabetizmus a digitális bennszülöttek korában? A digitális bennszülött nem programozó, de készségszinten használja az internetet, a technikai eszközöket, érti működésük logikáját, hiszen születése óta rendszeresen találkozik velük. Az infokommunikációs technológiák eszközszinten fontosak a számára, s nem tartalmi vonatkozásokban, ezért a legegyszerűbb eljárásokat s a céljainak leginkább megfelelő applikációkat választja. (Horkai Anita)
Egy világban két tábor néz farkasszemet – mire mennek egymással? Hogyan boldogul a digitális nemzedékkel a nem digitális iskola? És fordítva. Ki tűr többet? Mert egyelőre még ez is fennforog. De inkább az alapkérdés az: hogyan közelítsünk a problémához? Hogyan haladjon együtt tanár és diák? Hogyan fordítsa saját hasznára a két fél a kor felkínált lehetőségeit? (Sz. Tót Gyula a magyartanárok szekciójáról)
Globalizálódó világunkban egyre inkább felértékelődik az idegen nyelvek ismerete, a kulturális nyitottság és a nemzetközi tapasztalatszerzés. Fontos, hogy a magyar oktatási rendszerben is megjelenjenek ezen értékek. Az AIESEC Budapesti Corvinus Egyetemen működő irodája által szervezett konferencia erre hívta fel a figyelmet.
Arról, hogy mennyit olvasnak a fiatalok, meglehetősen pontos képet festenek a kutatások, és szintén képet kapunk arról, hogy mit olvasnak. Sokkal kevesebb szó esik azonban arról, hogyan olvasnak az újabb generációk. Valószínűnek tartom, hogy amit mint „kevesebb olvasást” vagy „az olvasás háttérbe szorulását” szoktunk azonosítani, amögött – legalábbis részben – megváltozott olvasási és gondolkodásbeli stratégiák állnak. 