2012. december 3. hétfő, 6:44
„A szeretet az, ami a legtöbb örömöt adja” (Beszélgetés L. Ritók Nórával)
Azért az én munkám tele van ám örömökkel is, nehéz is választanom közülük. Apró örömök ezek, de ebből merítünk erőt a kollégáimmal együtt. Talán, most legutóbb, mikor egy mélyszegénységben élő cigányfiúcskánk kijuthatott Portugáliába egy nemzetközi versenyre. Olyan gyerek, aki sosem álmodozhatott volna repülőútról, külföldről. Vagy talán, amikor az egyik SNI tanítványom sikeres KRESZ vizsgát tett. Vagy, amit gyakran megélek, mikor egy-egy riport, film kapcsán beszélnek a gyerekeim egy idegen riporternek arról, mit jelent számukra a rajz, vagy mit gondolnak a jövőről. (Modern Iskola, 2012/7.)
A közösség sose magától születik. Kell hozzá a közös léthelyzet, közös tevékenység, közös munka (közös ellenség…). És kell hozzá emberi szándék. Szerencsésebb azokra a tanárokra bízni az osztályt, akiknek az emberpróbáló szervezési és adminisztrációs feladatokon túl a közösség építése is szándéka. A közösség természetesen minden pillanatban, minden szakórán alakul… A dráma az első pillanattól az utolsóig a közösségi kohéziót erősíti (Achs Károly).
Fő tevékenységünk a tantárgyakhoz, illetve a néptánchoz, népzenéhez kapcsolódó tehetségígéretű tanulók felismerése, fejlesztése egyéni foglalkozással, differenciált tanulásirányítással, kreativitásuk és motivációjuk fejlesztése. A tehetségígéretek feltérképezésére, azonosítására Howard Gardner többszörös intelligenciaelméletét alkalmazzuk, tehetséggondozó tervet készítünk, tehetséggondozó adatbázisunkat évente frissítjük. (Sitkuné Lékó Judit)
Nemrég nyert az egyik fiúcska, nemzetközi pályázaton, rangos díjat. Boldogok voltunk, ez mindannyiunk öröme, nemcsak az Igazgyönggyé, hanem az általános iskoláé, sőt a településé, meg persze a családé is. Vitték hát fel az általános iskolába az oklevelet, fénymásolva is, hogy kikerülhessen a faliújságra, rajta a díjazott neve mellett japán írásjelekkel a szöveg. „ Minek tennénk ki? Úgy sem tudja senki elolvasni…” – törte le az örömöt könyörtelenül a tanár. (L. Ritók Nóra)
Valahol elveszett az igazságos egyensúly a világban. Vagy eleve nem is volt. A politika, amely bizonytalan, változó, makulátlannak közel sem mondható, eltiporhatja a zenét, amely örök, maradandó, tiszta. Nagyüzemben megy a kulturális nagytakarítás, a "varázstalanítás". Persze ez csak egy szelete a globális amortizációnak. A többit mindenki érzi a saját bőrén. (Lázár Ágoston)