2013. január 30. szerda, 9:48
Védőfalak helyett szélmalmok 4.
Bízom benne, hogy írásaim olvasása során érezhető volt, mennyire fontos számomra, hogy a gyerekek számára örömforrássá tegyem a tanulást, a magam számára pedig a tanítást. A tanulók kreativitásának fejlesztése határtalan lehetőségeket nyújt ehhez, főleg, ha hozzáteszem a tanuló és meggyőződésem szerint a tanárok által is oly kedvelt IKT-eszközök használatát. A kreativitásban benne rejlik az állandó fejlődés, az egyre újabb megoldások felkutatásának lehetősége. A fejlődés pedig maga az élet, vagyis aki egyre-másra töri a fejét valamin, az –úgy gondolom – nem is tud soha beleunni abba a tevékenységbe, amit végez, ezért nem kell tartania a manapság oly sokat emlegetett kiégéstől. (Zelmanné Varga Zsuzsanna)
A Jedlik Ányos Gimnázium 11.évfolyamának két osztályában valósítottam meg a projektet. Ez egy „nagy kutatás” része, mely pl. a tavalyi Semmi-projektre épül, ahol már kortárs szövegekkel dolgoztunk. A diákokkal jó kapcsolatom van, közös bizalmon épül, mely során én alapvetően a moderátor szerepét öltöm magamra. Nagy hangsúlyt fektetek a személyes véleményszabadságra, a toleranciára, a figyelemre, arra nevelem őket, hogy fogadják el egymás véleményét, és merjenek gondolkodni, a szöveget nyílt terepként képzeljék el (Csobánka Zsuzsa).
Mi a közös a gyerekek által játszott mesékben, szerep- és drámajátékokban, az önkéntességen alapuló közösségi szolgálatban, a műveltség közvetítésének felelősségében és Janne Teller kortárs regényének órai feldolgozásában? Látszólag Semmi, ahogy Teller regényének címe is hirdeti, miközben mégis a felnövekvő nemzedéket érintő életbevágóan fontos kérdéseket boncolgatunk. (Tier Noémi - Peszleg Brigitta)
A projekt módszer alkalmazására az 5. és 6. osztályokban a tananyag legnagyobb részét kitevő János vitézzel kapcsolatban nyílt alkalmam. A projekt végére létrejövő produktumok a csoportmunkák során született anyagokat egy közösen létrehozott újság tartalmazza. A tanulók több hónapos, folyamatos munkájának gyümölcse ez a kétoldalas saját kiadvány. (Zelmanné Varga Zsuzsanna)
„Remélem, hogy az én példám kellő inspirációt ad majd más iskoláknak, tanároknak. Még azoknak is, akik –hozzám hasonlóan – néhány éve még azt gondolták, hogy minket, humánszakosokat se szép szóval, se kényszerítéssel nem bírhatnak rá a tanításban technikai eszközök használatára” – írja a szerző, Zelmanné Varga Zsuzsanna. Ebben reménykedve adjuk közre ezt a beszámolót egy sárszentmiklósi Jó Gyakorlatról. 
Most kémiát és fizikát is tanítok középiskolában. Próbálom – eszközök híján – az élményeket a legegyszerűbb, otthon is elvégezhető kísérletekkel megadni a tanítványaimnak, szimulációkkal, netről leszedett mozgóképekkel, animációkkal – kötve a hétköznapokhoz, a valósághoz. Még nem tudom, hogy eredményes lesz-e, elérem-e az általam elvárt célokat, osztályom a kívánt mértékkel, eredményekkel és tempóval halad-e, de azt érzékelem, hogy szeretik, várják az órákat, és ennyi most elég. (Leiner Károly)