2015. február 19. csütörtök, 10:07
A szegregálódás folyamata
Sokszor mondtam már, milyen sokat jelentene, ha eljönnének hozzánk a döntéshozók. Mindenki, aki lehetővé teszi ezeket a folyamatokat. Jönnének ide, és néznék meg közelről, döntéseik következményeit. Tapasztalják meg, hogyan tesznek tönkre sorsokat. Mutassák meg, bizonyítsák be itt, hogy lehet ezt jól csinálni. Nem több pénzből, csak annyiból, mint ami általában rendelkezésre áll. Töltenének itt, köztük csak egy hónapot! Talán akkor megértenék. (L. Ritók Nóra)
Hegyiné Mladoniczki Éva, a Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője behívta a beszélgetésbe elődjét és mentorát, Kállai Máriát, aki jelenleg kormánymegbízottként vezeti a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt. A páros interjút nemcsak kettejük közös – az iskola szellemiségére nagy hatást gyakorló – munkája indokolta, hanem az a folytonosság is, amit az intézményi vezetőváltáskor ily módon megteremtettek, és amivel biztosították a közös értékek továbbélését.
A tehetségek, még a zsenik sem feltétlenül a kicsi gyerekkorban mutatkoznak meg. Ugyanakkor néhány kisgyerek átütő fejlődése előre sejteti a későbbi kiemelkedő teljesítményeket. A szokásostól nagyon eltérő, átütő fejlődésük miatt ezeknek a gyereknek a tehetséggondozása nem oldható meg az oktatási rendszerben. Ezért más megoldásokat is alkalmazunk a Tehetségműhely Alapítvány munkájában. (Gyarmathy Éva)
Este telefonos tájékoztatás érkezik a kiránduló kis drágákról: hogy milyen édesek, hogy mennyit segítenek, mert még a fiúk is hajlandók a kicsiket pátyolgatni, hogy a foglalkozáson is milyen rendesek voltak, figyeltek, okosakat mondtak. Miért nem vagyok most se meglepve??? Miért vagyok már megint (még mindig) büszke az egész brigádra? (DZS)
Az OFOE Budapest Filmmel közös filmklubjának következő találkozóján, május 5-én a Submarine (Tengeralattjáró) című filmet vetítjük. A Submarine főhőse úgy hoz létre egy álomvilágot, hogy közben le is számol a mindennapok látszatboldogságával. Így nyernek a lepukkant kikötői negyed övezetében a tengerentúli tini-vígjátékokénál súlyosabb értelmet olyan kamaszkori gátak, mint a szüzesség elvesztése, az első szerelem felemésztő csődje vagy éppen a bullying.
Pár éve nem foglalkozom az oktatásüggyel. Megvan a magam baja. Gyerekeket nevelek, pénzt keresek hozzá. Épp elég feladat. Most iskolát kell választani. Nem gondoltam volna, hogy ebben az országban talál engem ez az év. Nem is igazán gondoltam bele, hogy itthon fognak iskolába járni a picinyeim. Az ovival még valahogy kihúztuk, találtunk egy hozzánk hasonlóakból verbuválódott magánovit. De az iskolakeresés gyomorpróbáló. (Hanczár Gergely)
Én meg odafordulok, ahol már csak a tárárá-bumsztiré teljesíthetné ki a hangulatot. Míg a kicsire csukódott oktatóprogramok ablakait nyitogatom, s korholom őket a korábbi hangerő miatt, szomorú vagyok. Megszenvedett tudásom, hogy ha szeretném megállni a helyemet, nem téphetem ki a gyökereim felét. Sőt, más sem teheti velem. Büntetlenül. (Szabó Anna)