Sokszor hangzik el, hogy a kódolás oktatása a 21. századi iskola egyik fontos feladata lenne. Sokan az új írásbeliségként hivatkoznak rá és Bill Gatestől Barack Obamáig sokan javasolják, hogy kerüljön már az alsó tagozatban tanított ismeretek közé. Mindeközben nem teljesen egyértelmű, hogy ki mit ért a kódolás tanítása alatt: adott programnyelvek ismeretét, algoritmizálást vagy a komputációs gondolkodást?
A szekcióban példákat mutatunk arra, hogy milyen sok dolgot jelenthet a kódolás, milyen sokféleképpen használható fel a tanításban.
Minimális programozásiismereteknek is hasznát veheti egy tanár. A bemutatott készülék Arduino mikrokontrollert tartalmaz, egyes részei SCAD programban lettek kódolva és kémiai reakciók mérésére használható.
Tilmann Hanna, Fatér Anna: Művészet és tudomány workshopok kisiskolásoknak
A Bölcs Kavics workshopok célja, hogy a 8-12 éves gyerekeket egyes jelenségek köré épített komplex foglalkozásokban ismertessék meg a művészet és a tudomány, technika közös területeivel. A programsorozatban egy robotika és egy videójáték alkalom is helyet kapott, melyeket részletesen bemutatunk.
Pásztor Judit: Moduláris informatika tanterv
Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium informatika tanterve modulárisan építkezik, amiben helyet kap a kódolás tanítása is. Fontos, hogy a diákok egyéni motivációjuk és saját választásaik alapján foglalkozzanak az informatikai eszközökkel. Arra is nagy hangsúlyt fektettünk, hogy az egyes feladatok ne öncélúak legyenek, hanem kötődjenek más tantárgyak projektjeihez.
Nádori Jakab: Wolfram Language egy szimbolikus programnyelv
Az új generációs programnyelvek egyike a Wolfram Language, ami különleges lehetőségeket ad a programozási gondolkodás elsajátítására. Röviden bemutatjuk a benne rejlő lehetőségeket és azt, hogy miként használható az oktatásban.
Fernezelyi Simon, Hajdu Tamás: LEGO verseny
Hosszú évek óta és hazánkban is egyre nagyobb sikerrel folyik a First Lego League verseny, aminek alapja a Mindstorms robotok programozása. A tavalyi világfesztiválra egy magyar csapat is eljutott. A verseny felépítését, a világfesztivált és a versenyre épülő oktatási modellt mutatjuk be az előadásban.
Tisza Géza: A micro:bit lehetőségei
Az idei évben vált elérhetővé a BBC micro:bit mikrokontrollere, aminek elsődleges célja, hogy a programozásba adjon bevezetést mindenkinek. A mikrokontroller köré épült ökoszisztémát és a programozási lehetőségeit mutatjuk be.
Részletek Nádori Gergely Tanárblogon megjelent írásaiból
Hat dolog, ami nem történik meg ha digitalizáljuk az iskolát
Az IKT eszközök használatával, az iskola digitalzációval kapcsolatban van nagyon sok várakozás, elképzelés és félelem. Mi már jó ideje foglalkozunk IKT eszközök használatával, az idei tanévben pedig egy laptop-iskola projektbe is belevágtunk. Sokan vetették bele magukat nagy lelkesedéssel és várakozásokkal és sokan erős fenntartásokkal, mostanra nagyjából látszik, hogy miként is alakultak a dolgok. Úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne csokorba gyűjteni, milyen alaptalan elvárások és milyen alaptalan félelmek vannak azzal kapcsolatban, hogy mi lesz majd a digitális iskolában. Itt van tehát hat olyan dolog, ami biztosan nem lesz a digitális iskolában, pedig sokszor hangzik el.
Nem lesz nagyobb a tanulási motiváció
Ha felvetjük egy osztályban, hogy mostantól IKT eszközökkel dolgoznánk, számíthatunk arra, hogy a gyerekek lelkesek lesznek. Izgalmas új dolog lesz ez a számukra és nagy motivációval fognak majd belevágni a feladataikba. Ne legyenek azonban nagy reményeink, ez a motivációnövelő hatás, idővel (elég gyorsan) elenyészik.
A munkapszichológiában ismert a Hawthorne-hatás, a kutatók az ideális munkakörülményeket akarták megállapítani a Hawthore gyárban, de meglepetésükre azt találták, hogy bármilyen változás (a megvilágítás növelése vagy csökkentse, a melegebb vagy hidegebb szerelőcsanok stb.) növelte a termelékenységet. Egyszerűen arról van szó, hogy minden változás képes a munkamotiváció növelésére, különösen akkor, ha azt is érezheti valaki, hogy kiemelt figyelmet kap (pl. egy kísérletben vesz részt), ez a hatás azonban idővel elmúlik, és a termelékenység visszaáll a korábbi szintre.
Aki tanít például interaktív táblával, jól ismerheti mindezt, kezdetben a diákok lelkesek és fel vannak dobva, hogy milyen nagyszerű óráik vannak, idővel azonban a tábla megszokottá válik és már semmi különös pluszt nem ad hozzá az órához. A továbbiakban pedig vagy egyszerűen része lesz az életüknek és már fel sem tűnik nekik, hogy éppen használják, vagy akár rá is unhatnak és az lesz a remek tanár a szemükben, aki éppenhogy nem használja.
A tanulság ebben az esetben az, hogy ha a digitalizációt a tanulási motiváció emelésére is akarjuk használni, akkor folyamatosan kell újítanunk. Nem elég egyszer egy dolgot beépíteni a tanulásba, időről-időre kell új eszközöket és új módszereket is keresni, vagy a meglevő eszközöket új módon felhasználni.
Hosszas várakozás után megjelent a szakgimnáziumok kerettanterve, benne a komplex természettudomány tanterveivel is (van ugyanis egy-, két-, és három éves változat is). (ide kattintva tölthető le.) Természetesen botrányos, hogy a tanév kezdése előtt két héttel jelenjen meg a tanterv, miközben egy tanterv megírása, kipróbálása, bevezetése tíz év a miénknél boldogabb országokban. A tanárok többsége már előre fumigálta az egész koncepciót. A természettudományos tárgyakat tanítók között ugyanis a komplex természettudomány (az államtitkár által is emlegetett science) vörös posztónak, a szakmaiatlanság csúcsának, rejtett óraszámcsökkentésnek tartják. Elnézve a megjelent kerettantervet ez jobbára így is van, de minthogy több mint húsz éve komplex természettudományt tanítok, úgy érzem, mégis érdemes lenne egy kicsit védelmembe venni a koncepciót. Lássuk, hogy min érdemes egy kicsit elgondolkodni a komplex természettudomány kapcsán.
Nem mit, hanem miért?
Amikor tanítunk valamit, az első kérdésnek annak kellene lennie, hogy vajon miért akarjuk tanítani az adott dolgot. Mi az, ahová szeretnénk eljuttatni a diákokat. A klasszikus tantervekben többnyire szerepel egy nagyon általános és semmitmondó szöveg a célokról, majd sorakoznak azok a ténybeli ismeretek, amiket számon akarunk kérni a diákoktól. Tény, hogy a faktuális ismereteket sokkal könnyebb számon kérni, mint a készségeket, gondolkodásmódot, de vannak már olyan rendszerek, amik ez utóbbire is elég jó értékelési rendszereket dolgoztak ki. (Nekünk a legismertebb talán a PISA mérések rendszere.) A komplex természetismeretnél is az a fő kérdés, hogy vannak-e olyan céljaink, amik megvalósításához hatékonyabb az együtt kezelt tantárgy. Az AKG tanterve szerint (itt található) a 7-10 év feladata a kompetencia fejlesztés és ehhez hatékonyabb a tantárgy komplex kezelése. Az utolsó két évben az érdeklődők azonban már az egyes tantárgyakat tanulhatják, mert ott a továbbtanulás az elsődleges cél.
Futótűzként terjedt a weben egy cikk, amiben egy matematikatanár végre megválaszolta, hogy miért van szükségünk matematikára. Sokan és nagy lelkesedéssel osztják meg a gondolatsort, hogy a matematika tanulásának célja az önkifejezés, a tévedések elfogadásának tanítása vagy éppen annak felismertetése lenne, hogy a megoldáshoz több úton is el lehet jutni. Míg első hallásra nekem is nagyon rokonszenvesnek tűnik az érvelés, kicsit belegondolva már problematikusabbnak látom. Megkérdőjelezni azt, hogy mi szükség is van a tantárgyára, szerintem minden tanárnak munkaköri feladata. Sokkal többet és sokkal gyakrabban fel kellene tennünk magunknak ezt a kérdést, mielőtt a diákok teszik fel, még akkor is, ha tartunk a válaszoktól. Feltehetjük a kérdést kicsiben: Miért pont a papucsállatkát tanítjuk az egysejtűek közül? Miért pont csendéletet kell festeni? Miért pont a Vörös és fekete a romantikus regény, amit tanítunk? De feltehetjük nagyban is: Miért kell egyáltalán kémiát tanulni? Mi szükség van az ének-zenére?
Érdekes, hogy az alsó tagozatban ritkábban fogalmazódnak meg ezek a kérdések, jellemzően a felsőben, a középiskolában kerül elő ez a dilemma. Azon ugyanis senki nem fog vitatkozni, hogy olvasni hasznos, tehát érdemes megtanulni olvasni és azon sem, hogy jó, ha valaki ismeri az alapműveleteket a 100-as számkörben. Amikor én kezdtem az iskolát, még számtan, olvasás és írás tantárgyaink voltak eleinte, és csak később jött az irodalom meg a matematika. Meglehet, ezért sem vonta kétségbe senki a tantárgyak célját és tartalmát, olvasni és írni tanultunk, meg számolni. A probléma akkor válik láthatóbbá, amikor a tantárgyak a hétköznapi készségek elsajátítása helyett már az egyetemi tanszékek kicsinyített másaivá kezdenek válni.
2023.11.21. A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel... (Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21. Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg... (Forrás: Eduline)
2023.07.15. Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur... (Forrás: Index)
