Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. november 13. vasárnap, 18:28

Szekciók a Digitális Konferencián

I/6.Programozás a közoktatásban

Sokszor hangzik el, hogy a kódolás oktatása a 21. századi iskola egyik fontos feladata lenne. Sokan az új írásbeliségként hivatkoznak rá és Bill Gatestől Barack Obamáig sokan javasolják, hogy kerüljön már az alsó tagozatban tanított ismeretek közé. Mindeközben nem teljesen egyértelmű, hogy ki mit ért a kódolás tanítása alatt: adott programnyelvek ismeretét, algoritmizálást vagy a komputációs gondolkodást?

A szekcióban példákat mutatunk arra, hogy milyen sok dolgot jelenthet a kódolás, milyen sokféleképpen használható fel a tanításban.

A szekció vezetője: Nádori Gergely

A szekció programja

Nádori Gergely: Datalogger készítése házilag

Minimális programozásiismereteknek is hasznát veheti egy tanár. A bemutatott készülék Arduino mikrokontrollert tartalmaz, egyes részei SCAD programban lettek kódolva és kémiai reakciók mérésére használható.

Tilmann Hanna, Fatér Anna: Művészet és tudomány workshopok kisiskolásoknak

A Bölcs Kavics workshopok célja, hogy a 8-12 éves gyerekeket egyes jelenségek köré épített komplex foglalkozásokban ismertessék meg a művészet és a tudomány, technika közös területeivel. A programsorozatban egy robotika és egy videójáték alkalom is helyet kapott, melyeket részletesen bemutatunk.

Pásztor Judit: Moduláris informatika tanterv

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium informatika tanterve modulárisan építkezik, amiben helyet kap a kódolás tanítása is. Fontos, hogy a diákok egyéni motivációjuk és saját választásaik alapján foglalkozzanak az informatikai eszközökkel. Arra is nagy hangsúlyt fektettünk, hogy az egyes feladatok ne öncélúak legyenek, hanem kötődjenek más tantárgyak projektjeihez.

Nádori Jakab: Wolfram Language egy szimbolikus programnyelv

Az új generációs programnyelvek egyike a Wolfram Language, ami különleges lehetőségeket ad a programozási gondolkodás elsajátítására. Röviden bemutatjuk a benne rejlő lehetőségeket és azt, hogy miként használható az oktatásban.

Fernezelyi Simon, Hajdu Tamás: LEGO verseny

Hosszú évek óta és hazánkban is egyre nagyobb sikerrel folyik a First Lego League verseny, aminek alapja a Mindstorms robotok programozása. A tavalyi világfesztiválra egy magyar csapat is eljutott. A verseny felépítését, a világfesztivált és a versenyre épülő oktatási modellt mutatjuk be az előadásban.

Tisza Géza: A micro:bit lehetőségei

Az idei évben vált elérhetővé a BBC micro:bit mikrokontrollere, aminek elsődleges célja, hogy a programozásba adjon bevezetést mindenkinek. A mikrokontroller köré épült ökoszisztémát és a programozási lehetőségeit mutatjuk be.

Részletek Nádori Gergely Tanárblogon megjelent írásaiból

Hat dolog, ami nem történik meg ha digitalizáljuk az iskolát

Az IKT eszközök használatával, az iskola digitalzációval kapcsolatban van nagyon sok várakozás, elképzelés és félelem. Mi már jó ideje foglalkozunk IKT eszközök használatával, az idei tanévben pedig egy laptop-iskola projektbe is belevágtunk. Sokan vetették bele magukat nagy lelkesedéssel és várakozásokkal és sokan erős fenntartásokkal, mostanra nagyjából látszik, hogy miként is alakultak a dolgok. Úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne csokorba gyűjteni, milyen alaptalan elvárások és milyen alaptalan félelmek vannak azzal kapcsolatban, hogy mi lesz majd a digitális iskolában. Itt van tehát hat olyan dolog, ami biztosan nem lesz a digitális iskolában, pedig sokszor hangzik el.

Nem lesz nagyobb a tanulási motiváció

Ha felvetjük egy osztályban, hogy mostantól IKT eszközökkel dolgoznánk, számíthatunk arra, hogy a gyerekek lelkesek lesznek. Izgalmas új dolog lesz ez a számukra és nagy motivációval fognak majd belevágni a feladataikba. Ne legyenek azonban nagy reményeink, ez a motivációnövelő hatás, idővel (elég gyorsan) elenyészik.

A munkapszichológiában ismert a Hawthorne-hatás, a kutatók az ideális munkakörülményeket akarták megállapítani a Hawthore gyárban, de meglepetésükre azt találták, hogy bármilyen változás (a megvilágítás növelése vagy csökkentse, a melegebb vagy hidegebb szerelőcsanok stb.) növelte a termelékenységet. Egyszerűen arról van szó, hogy minden változás képes a munkamotiváció növelésére, különösen akkor, ha azt is érezheti valaki, hogy kiemelt figyelmet kap (pl. egy kísérletben vesz részt), ez a hatás azonban idővel elmúlik, és a termelékenység visszaáll a korábbi szintre.

Aki tanít például interaktív táblával, jól ismerheti mindezt, kezdetben a diákok lelkesek és fel vannak dobva, hogy milyen nagyszerű óráik vannak, idővel azonban a tábla megszokottá válik és már semmi különös pluszt nem ad hozzá az órához. A továbbiakban pedig vagy egyszerűen része lesz az életüknek és már fel sem tűnik nekik, hogy éppen használják, vagy akár rá is unhatnak és az lesz a remek tanár a szemükben, aki éppenhogy nem használja.

A tanulság ebben az esetben az, hogy ha a digitalizációt a tanulási motiváció emelésére is akarjuk használni, akkor folyamatosan kell újítanunk. Nem elég egyszer egy dolgot beépíteni a tanulásba, időről-időre kell új eszközöket és új módszereket is keresni, vagy a meglevő eszközöket új módon felhasználni.

A teljes cikk elolvasható itt.

A komplex természettudományról

Hosszas várakozás után megjelent a szakgimnáziumok kerettanterve, benne a komplex természettudomány tanterveivel is (van ugyanis egy-, két-, és három éves változat is). (ide kattintva tölthető le.) Természetesen botrányos, hogy a tanév kezdése előtt két héttel jelenjen meg a tanterv, miközben egy tanterv megírása, kipróbálása, bevezetése tíz év a miénknél boldogabb országokban. A tanárok többsége már előre fumigálta az egész koncepciót. A természettudományos tárgyakat tanítók között ugyanis a komplex természettudomány (az államtitkár által is emlegetett science) vörös posztónak, a szakmaiatlanság csúcsának, rejtett óraszámcsökkentésnek tartják. Elnézve a megjelent kerettantervet ez jobbára így is van, de minthogy több mint húsz éve komplex természettudományt tanítok, úgy érzem, mégis érdemes lenne egy kicsit védelmembe venni a koncepciót. Lássuk, hogy min érdemes egy kicsit elgondolkodni a komplex természettudomány kapcsán.

Nem mit, hanem miért?

Amikor tanítunk valamit, az első kérdésnek annak kellene lennie, hogy vajon miért akarjuk tanítani az adott dolgot. Mi az, ahová szeretnénk eljuttatni a diákokat. A klasszikus tantervekben többnyire szerepel egy nagyon általános és semmitmondó szöveg a célokról, majd sorakoznak azok a ténybeli ismeretek, amiket számon akarunk kérni a diákoktól. Tény, hogy a faktuális ismereteket sokkal könnyebb számon kérni, mint a készségeket, gondolkodásmódot, de vannak már olyan rendszerek, amik ez utóbbire is elég jó értékelési rendszereket dolgoztak ki. (Nekünk a legismertebb talán a PISA mérések rendszere.) A komplex természetismeretnél is az a fő kérdés, hogy vannak-e olyan céljaink, amik megvalósításához hatékonyabb az együtt kezelt tantárgy. Az AKG tanterve szerint (itt található) a 7-10 év feladata a kompetencia fejlesztés és ehhez hatékonyabb a tantárgy komplex kezelése. Az utolsó két évben az érdeklődők azonban már az egyes tantárgyakat tanulhatják, mert ott a továbbtanulás az elsődleges cél.

A teljes cikk elolvasható itt.

Néha melléütök

Futótűzként terjedt a weben egy cikk, amiben egy matematikatanár végre megválaszolta, hogy miért van szükségünk matematikára. Sokan és nagy lelkesedéssel osztják meg a gondolatsort, hogy a matematika tanulásának célja az önkifejezés, a tévedések elfogadásának tanítása vagy éppen annak felismertetése lenne, hogy a megoldáshoz több úton is el lehet jutni. Míg első hallásra nekem is nagyon rokonszenvesnek tűnik az érvelés, kicsit belegondolva már problematikusabbnak látom. Megkérdőjelezni azt, hogy mi szükség is van a tantárgyára, szerintem minden tanárnak munkaköri feladata. Sokkal többet és sokkal gyakrabban fel kellene tennünk magunknak ezt a kérdést, mielőtt a diákok teszik fel, még akkor is, ha tartunk a válaszoktól. Feltehetjük a kérdést kicsiben: Miért pont a papucsállatkát tanítjuk az egysejtűek közül? Miért pont csendéletet kell festeni? Miért pont a Vörös és fekete a romantikus regény, amit tanítunk? De feltehetjük nagyban is: Miért kell egyáltalán kémiát tanulni? Mi szükség van az ének-zenére?

Érdekes, hogy az alsó tagozatban ritkábban fogalmazódnak meg ezek a kérdések, jellemzően a felsőben, a középiskolában kerül elő ez a dilemma. Azon ugyanis senki nem fog vitatkozni, hogy olvasni hasznos, tehát érdemes megtanulni olvasni és azon sem, hogy jó, ha valaki ismeri az alapműveleteket a 100-as számkörben. Amikor én kezdtem az iskolát, még számtan, olvasás és írás tantárgyaink voltak eleinte, és csak később jött az irodalom meg a matematika. Meglehet, ezért sem vonta kétségbe senki a tantárgyak célját és tartalmát, olvasni és írni tanultunk, meg számolni. A probléma akkor válik láthatóbbá, amikor a tantárgyak a hétköznapi készségek elsajátítása helyett már az egyetemi tanszékek kicsinyített másaivá kezdenek válni.

A teljes cikk elolvasható itt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.11.25.
Egyházi kézbe szervezné ki a kormány a tanítóképzés nagyobb részét
Nem elképzelhetetlen, hogy a tanítónak felvett hallgatók több mint fele egyházi intézmény diákja legyen. A kormány kifejezett szándéka, hogy a pedagógusképzésben az egyházak sokkal fontosabb...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.11.22.
Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül
Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Attól, hogy valami kényelmetlen, még nem trauma!
Valóban, változtatni a megszokott életformán kényelmeltlen: sok dolgot nem lehet rutinból csinálni, új szokásokat kell kialakítani, másféle kihívásokkal kell szembenézni. Kényelmetlen,...
(Forrás: alterkata)
--
2020.11.22.
Dacolunk a trenddel: maszkot erőltetnek a fogyatékkal élőkre is
Hiába sok esetben megoldhatatlan feladat számukra a kötelező maszkhasználat, az operatív törzs elutasította az autisták, illetve a súlyos értelmi fogyatékossággal élők hozzátartozóinak...
(Forrás: index)
--
2020.11.22.
Csapó Benő: Évekig tarthat behozni a diákok lemaradását, amit a távoktatás okoz
Csapó Benő, az SZTE Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a tavaszi távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás, és bár pontos eredményeket csak 2–3 éve múlva kapnak...
(Forrás: szeged.hu)
--
2020.11.21.
Tantermen kívüli digitális oktatás. Braun József írása
2020. március 12-én az a sajátos és – csak különféle katasztrófák idejéről ismerős – helyzet adódott, hogy egyik napról a másikra, péntekről hétfőre sutba kellett vágni szinte...
(Forrás: Tani-tani online)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep