Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. november 17. csütörtök, 9:10

Szekciók a Digitális Konferencián

I/4. Digitális írástudás

A témáról két előadást hallgathatnak meg a szekció résztvevől Előadók: Ostorics László, az Oktatási Hivatal munkatársa és Rausch Attila, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének tanársegédje. A szekció vezetője: Fehérvári Anikó.

Ostorics László: Magyarország részvétele a PISA digitális tanulói teljesítményméréseiben

Magyarország állandó résztvevője az OECD es az IEA nagy nemzetközi tanulói teljesítményméréseinek, a PISA, a PIRLS es a TIMSS méréseknek.

Mindkét szervezet folyamatosan törekszik arra, hogy a digitális médiumot integrálja a mérőeszközei közé. Ebben a folyamatban az OECD jár előbbre, a PISA2009 es 2012 adatfelvételében sikeresen alkalmaztak számítógépeket. Az IEA 2016-ban nyúlt először a digitális mérőeszközökhöz. Az előadásban ezért a PISA2009 es 2012 magyar eredményeire összpontosítunk, majd bemutatjuk, hogyan nyernek várhatóan teret a digitális mérőeszközök a PISA2015-`18, a TIMSS2019, a PIRLS2021 es a hazai fejlesztések során.

Az OECD először a PISA2006-ban kísérletezett digitális mérőeszköz használatával, de a mindössze három ország részvételével lezajlott digitális természettudományi felmérés sem költséghatékonysági sem pedig szakmai szempontból nem volt igazán sikeres.

A következő, 2009-es ciklus alkalmával megjelent a szabadon választható területek között a digitális szövegértés mérése (Electronic Reading Assessment). A mérés nemcsak az adatfelvétel médiumában volt újszerű, hanem abban is, hogy noha tekintetbe vette az online és a nyomtatott szövegek közötti különbségeket, az egyes médiumokon elért tanulói eredményeket közös képességskálán közölte, azaz 2009 óta a papíron és a számítógépen elért szövegértési eredményeket érvényesen össze tudjuk hasonlítani egymással.

A mérés rámutatott arra, hogy míg a magyar 15 éves tanulók szövegértési teljesítménye tíz éve először érte el az OECD-országok átlagát, addig a digitális szövegértési teljesítményük ettől messze elmarad. A 2012-es mérésen ugyanezen a területen elért eredményeink radikális gyengülést mutatnak.

Az előadás az emögött a jelenség mögött meghúzódó lehetséges okokat vizsgálja meg.

Rausch Attila: Lehetőségek és kihívások a számolási készségek online mérésében

A matematikatanulás előfeltételeinek mérése meghatározó jelentőséggel bír az iskola kezdő szakaszában (Duncan et al., 2007; Friso-van den Bos, Kroesbergen, & Van Luit, 2014). E terület mérésére nemzetközi és hazai viszonylatban is számos eszközt készítettek (pl. ENT-R, MARKO-D, DIFER), ezek alkalmazása elsősorban a szemtől szembeni adatfelvétel miatt jelentős idő ráfordítását igényli a pedagógusoktól. Az online tesztelés elterjedésével azonban új lehetőségek nyílnak a kisgyermekek mérésénél is (Csapó, Molnár, & Nagy, 2014).

Előadásomban a korai matematikai készségek (early numeracy) online mérésével kapcsolatos kutatási projektet mutatok be, melyben kitérek technológia-alapú adatfelvétel előnyeire, emellett bemutatom a vizsgálatok korlátait is a vizsgált területen. A kutatási projekt célja olyan eszközt adni a pedagógusok kezébe, aminek segítségével gyorsan és hatékonyan tudják tesztelni a rájuk bízott gyermekek korai matematikai készségeit.

A kidolgozott teszt 50 itemből áll, összesen 6 részterületet vizsgál: számlálás, műveletvégzés, relációk, mennyiségek és számok kapcsolata, arab számok felismerése. A 2016-os óvodai mérés során 342 gyermek töltötte ki a tesztet. Az adatfelvételt óvodai környezetben, tabletek segítségével végeztük, a matematikai méréseket minden esetben egy számítógép-használati feladatsor előzte meg (Molnár & Pásztor, 2015).

A teszt megbízhatónak bizonyult (Cronbach-alfa=0,94), az egyes altesztek reliablitás mutatói 0,70-0,86 között helyezkedtek el. Az eszköz konstruktum validitását megerősítő faktorelemzéssel ellenőriztük, amelyen a 6 alteszt alapján felépített modell jónak bizonyult (CFI=0,953; RMSEA=0,043; Chi2=1900.81; p<0,05). A teszten elért átlagos teljesítmény 57,5%p (SD=23,1).

Bár az online tesztben még nem sikerült teljes mértékben lefedni a korai matematikai készségek konstruktumát, az eszköz folyamatos fejlesztés alatt áll, az óvodai mérésnél összességében megbízhatóan sikerült felmérni a gyermekek számolási készségeit. Az első mérések alapján látható, melyik itemek, résztesztek szorulnak továbbfejlesztésre, ezen felül újabb feladattípusok kipróbálásával vizsgáljuk további összetevők online mérésének lehetőségeit is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2021.08.05.
A Klebelsbeg Központ elnöke szerint nem kell minden iskolába külön kémiatanár
Interjút adott a Magyar Nemzetnek Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, aki többek között a tanárképzés átalakításának terveiről is beszélt. A Népszava arról írt korábban,...
(Forrás: 24.hu)
--
2021.08.05.
Hajnal Gabriella: Nagyon bízom benne, hogy végre visszaáll a rend
2022-től sokkal gyakorlatiasabbá és vonzóbbá válik a tanárképzés, a hallgatók már a tanulmányaik kezdetétől fogva minden tanévben kötelezően a terepen lesznek, és alaposabban felkész...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2021.08.05.
Az igazság ügyének szentelve – Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem alapító díszünnepsége
„Az egyetemek jövője valójában Magyarország jövője. A magyar felsőoktatás fejlesztése, megújítása nemzetstratégiai kérdés. Cél, hogy a fiatalok versenyképes tudásra tegyenek szert...
(Forrás: Magyar Kurír)
--
2021.07.31.
Totyik Tamás: Ha nem cselekszik azonnal, a kormánynak vállalnia kell a felelősséget a közoktatás padlóra küldéséért
A Nemzeti alaptanterv bevezetése, az iskolák tömeges kiszervezése (egyházi fenntartású iskolák számának drasztikus megemelkedése), a köznevelési rendszer szétszabdalása (óvodák fenntart...
(Forrás: mérce)
--
2021.07.31.
A harzbergi demokratikus iskola. Benedikt Hageneder írása
gy csoport tanítóképzős diák a bécsi egyházi tanárképző főiskolán (Kirchliche Pädagogische Hochschule – KPH – Wien/Krems) úgy döntött, hogy nem elégszik meg a főiskola nyújtotta...
(Forrás: tani-tani online)
--
2021.07.31.
Kilenc órai iskolakezdést és tanári béremelést - 12 pontos oktatási tervet fogalmazott az ADOM
Az ADOM Diákmozgalom utcai és online aláírásgyűjtésbe kezdett az általuk megfogalmazott 12 oktatási reformjavaslat mellett. A diákszervezet azt szeretné, ha a javaslataikat a jövő évi orsz...
(Forrás: eduline)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció internet irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep