Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2016. november 11. péntek, 9:30
Címkék:

Szekciók a Digitális Konferencián

II/1. Mobil eszközök alkalmazása az oktatásban

A mobileszközök, okostelefonok és tabletek 2016-ra egyre több iskolában kopogtatnak a tantermek ajtaján. Van, ahol elutasítják őket, van, ahol bebocsátást nyernek. A témáról az IKT MasterMinds Kutatócsoport november 11-12-én sikeres konferenciát tartott Veszprémben, ahol bemutatták, milyen gyakorlati lehetőségek kínálkoznak a mobil eszközök iskolai környezetben való alkalmazására. A kutatócsoport tagjai: Aknai Dóra Orsolya – Czékmán Balázs , Fegyverneki Gergő és Fehér Péter erről a témáról számolnak be a konferencia szekciójában is.

Szekcióvezető: Fehér Péter, PhD, informatikus, neveléstudományi kutató. Kutatási területe: a számítógéppel segített tanulás, az internet és a mobileszközök használata, pedagógusok IKT használatának lehetőségei. Az IKT MasterMinds Kutatócsoport vezető kutatója.

A szekció programja

Czékmán Balázs vezetésével 2014-ben indult pilotprojekt a kispesti Puskás Ferenc Általános Iskolában, amelyben az innovatív tantestület a lelkes diákokkal közösen dolgozva próbálja ki, milyen alkalmazások használhatók hatékonyan a táblagépekkel támogatott tanórákon. Az előadásban bemutatásra kerül a projekt megvalósításának folyamata, és a kétéves tevékenység eddigi tapasztalatai. (Igy használjuk mi! – Tabletek oktatási célú alkalmazása a kispesti Puskás Általános Iskolában)

Aknai Dóra Orsolya kezdetben súlyosan-halmozottan sérült diákokkal, mostanában pedig értelmi sérült autista diákokkal dolgozik, tanórai keretben alkalmazva táblagépet a fejlesztéshez. Az előadásból képet kaphatnak az érdeklődők arról, mely alkalmazások bizonyultak hasznosnak az SNI-diákok fejlesztésében, milyen nehézségekkel kell szembenézni, és milyen eredményeket ért el ezen a területen. (Értelmi sérült diákok fejlesztése táblagép alkalmazásával)

A kutatócsoport tagjai közös előadásában egy részletes körképet kapunk a kiterjesztett valóság alkalmazásokról, gyakorlati példákkal illusztrálva a kiterjesztett valóság alkalmazhatóságát különböző tantárgyak esetén. A résztvevők saját eszközeikkel interaktívan bekapcsolódhatnak az alkalmazások kipróbálásába.

Fehér Péter előadásában a Digitális Mesefal projekt-tel ismerkedhetnek meg a résztvevők, amely a konstruktív pedagógiai alapjaira támaszkodva tesz kísérletet a komplex kompetenciafejlesztés megvalósítására. Hogyan kapcsolódik a digitális történetmesélés és a kiterjesztett valóság a gyakorlatban? Erre kaphatunk választ és gyakorlati példákat.

A szekcióban az érdeklődők számára lehetőség lesz a bemutatott alkalmazások saját eszközökön történő kipróbálására is.

Részletek az előadók írásaiból

Czékmán Balázs: A valóság Arcai – AR és VR a tanteremben?!

A „technológia felgyorsult üteme”, „állandóan változó világunk” már régóta közhelyként hangzanak, különösen az IKT-val foglalkozó pedagógusok körében. Az utóbbi időszak népszerű mozaikszavai (pl. AR, VR), és oktatási alkalmazásuk azonban mindig jó okot szolgáltatnak a próbálgatásokra, kísérletezésekre. Az innovatív pedagógus szívesen ugrik fejest az újba, hiszen egy új technológia kapcsán érti, hogy az mire való, de vajon, hogyan lehet azt az oktatásban felhasználni? Az utóbbi időszak új kifejezései közé tartozik az AR és a VR is. Vajon mit jelentenek ezek a mozaikszavak, hogyan használhatók a tanteremben?

Ismerkedés a virtuális valósággal

Az AR-t és a VR-t sokan összekeverik, mert mindkettőhöz valamilyen eszköz kell, virtuális térben zajlik, és valami olyat látunk, ami nincs is ott. Az AR angol mozaikszó „augmented reality-t”, vagyis kiterjesztett valóságot jelent. Egyszerűen arról van szó, hogy egy képre ránézve egy tablet, okostelefon kamerájával, a valós világ képe kiegészül egy virtuális képpel, pl. egy térképrészletre rátekintve az okostelefon kijelzőjén már a hegység háromdimenziós valójában fog tündökölni. Tehát itt a valóság és a számítógépes világ egy speciális keveredéséről van szó. Technikailag úgy épül fel a folyamat, hogy szükség van egy hívóképre (trigger-kép), mely lehet bármilyen fotó, ábra (pl. a földrajzatlasz egyik oldala), melyhez további rétegeket rendelhetünk (pl. hegyek 3D-s modelljét).

A teljes cikk elolvasható itt.

Aknai Dóra Orsolya: Táblagépes alkalmazások a gyógypedagógiai gyakorlatban, súlyosan-halmozottan sérült gyermekek körében

Nyolcadik éve foglalkozom súlyosan, illetve halmozottan sérült gyermekekkel. Eddigi gyakorlatomban csupán az interaktív táblát használtam, mely hatékonynak bizonyult a fejlesztésben (Aknai, 2015) Az általam fejlesztett gyermekek számára is érdekességet, újdonságot jelent a modern technika alkalmazása a mindennapos fejlesztésben (pozitív példa erre az interaktív tábla használata), amely életvezetésükben is segítség lehet. Jelen tanulmányomban egy közelmúltban kezdett vizsgálat első eredményeit kívánom bemutatni: hogyan használom a táblagépet a súlyosan-halmozottan sérült tanulók fejlesztésében.

A 2000-es évek kezdete után lassan növekvő érdeklődést tapasztalható a korszerű IKT-eszközök gyógypedagógiában való alkalmazása iránt. Napjainkra hazánkban is lassan a gyógypedagógusok képzésének részévé válik az IKT eszközök alkalmazása, ezt támasztja alá az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán oktatóinak véleménye, akik szerint: „A gyógypedagógusok IKT kompetenciájának fejlesztése elengedhetetlen a fenntartható társadalom szempontjából.” (Szekeres & Virányi, 2014:104; Novák & Virányi, 2013) Tanulmányukban részletesen bemutatják a gyógypedagógus-képzésben történő tananyag-fejlesztési gyakorlatukat. Sáringerné a sportmozgások fejlesztő hatását vizsgálta Wii konzoljáték használatával értelmi sérültek körében (Sáringerné, 2012). Li-Tsang és munkatársai (2007) különböző fokú értelmi sérültek számítógépes fejlesztésének lehetőségét vizsgálták egy féléves követő vizsgálat keretében. A témával kapcsolatos kutatások azonban úgy tűnik, gyerekcipőben járnak. Ezt igazolja Hersch munkája is, aki a közelmúltban először próbált egy elméleti, kvalitatív értékelési keretet (evaluation framework) felállítani a IKT alkalmazás hatékonysági vizsgálatához sérültek számára (Hersch, 2014). A szakirodalmi kutatás során nagyon kevés olyan tanulmányt találtam, ami a különböző fokú mentális sérülésekkel rendelkező tanulók fejlesztésének IKTmódszerekkel történő támogatásával kapcsolatos kutatásokról szólt. (A doktori.hu adatbázisában mindössze egyetlen (gyógypedagógia és IKT témához kapcsolódó) PhD disszertációt találtam (359 neveléstudományi és 259 pszichológiához kapcsolódó értekezést vizsgálva), amelyet Virányi Anita a gyógypedagógusok IKTvel kapcsolatos vélekedéseiről írt.) Lassú előrelépés tapasztalható a gyakorló pedagógusok IKT-alkalmazása területén is. Virányi szerint bár az „Enyhe értelmi fogyatékosság esetében elhanyagolható azok aránya, akik nem tekintik relevánsnak az IKT alkalmazását.”

(In: Karlovitz János Tibor (szerk.): Tanulás és fejlődés, A IV. Neveléstudományi és Szakmódszertani Konferencia válogatott tanulmányai 58. o.)

A teljes írás elolvasható itt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.14.
Modellváltás a felsőoktatásban: azt se tudni ló-e vagy szamár
Bár cikkünk apropóját a közelmúlt eseményei adják, jelen írással a Hallgatói Szakszervezet tagjaiként arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk az alapítványi finanszírozásra történő á...
(Forrás: mérce)
--
2020.08.14.
Éremesőt hozott az online verseny
A kémia továbbra sem tartozik a középiskolások kedvenc tantárgyai közé. A kémiatanári pályát is kevesen választják, ­emiatt a szakma nagy „öregjei” keveseknek tudják átadni tapasztalataikat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.14.
Mérnökök: Elszomorítók az idei felvételi adatok
Rossz trend folytatását mutatják, és az egész magyar gazdaság számára elszomorítók az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei – közölte az EJMSZ. Egyértelműen látszik, hogy...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.14.
Újabb országokban döntöttek a tanévkezdésről
Hamarosan kezdődik a következő tanév, ezért a különböző országok sorra jelentik be a tanévkezdéssel kapcsolatos intézkedéseiket. Már Romániában, Szerbiában és Törökországban is megsz...
(Forrás: eduline)
--
2020.08.14.
Középiskolás fokon sem fog tanulni a nép, mert nem lesz kitől
Nem véletlen, hogy – a sokéves gyakorlattól eltérően – az idén államilag támogatott helyekre is lehet pályázni a felsőoktatási pótfelvételin. Korábban ez szinte lehetetlen volt, csak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.12.
PCR-teszt beiratkozáshoz, kizárólag online vagy csak személyes órák – nagy szórással indulnak az egyetemek ősszel
Eltérő módon készülnek az egyetemek az őszi félévre, több helyen a nagyelőadásokat csak online tartják majd meg. A Semmelweis Egyetem negatív PCR-tesztet vár el az elsősöktől beiratkoz...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep