Szekciók a Digitális Konferencián

I/4. Digitális írástudás

A témáról két előadást hallgathatnak meg a szekció résztvevől Előadók: Ostorics László, az Oktatási Hivatal munkatársa és Rausch Attila, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének tanársegédje. A szekció vezetője: Fehérvári Anikó.

Ostorics László: Magyarország részvétele a PISA digitális tanulói teljesítményméréseiben

Magyarország állandó résztvevője az OECD es az IEA nagy nemzetközi tanulói teljesítményméréseinek, a PISA, a PIRLS es a TIMSS méréseknek.

Mindkét szervezet folyamatosan törekszik arra, hogy a digitális médiumot integrálja a mérőeszközei közé. Ebben a folyamatban az OECD jár előbbre, a PISA2009 es 2012 adatfelvételében sikeresen alkalmaztak számítógépeket. Az IEA 2016-ban nyúlt először a digitális mérőeszközökhöz. Az előadásban ezért a PISA2009 es 2012 magyar eredményeire összpontosítunk, majd bemutatjuk, hogyan nyernek várhatóan teret a digitális mérőeszközök a PISA2015-`18, a TIMSS2019, a PIRLS2021 es a hazai fejlesztések során.

Az OECD először a PISA2006-ban kísérletezett digitális mérőeszköz használatával, de a mindössze három ország részvételével lezajlott digitális természettudományi felmérés sem költséghatékonysági sem pedig szakmai szempontból nem volt igazán sikeres.

A következő, 2009-es ciklus alkalmával megjelent a szabadon választható területek között a digitális szövegértés mérése (Electronic Reading Assessment). A mérés nemcsak az adatfelvétel médiumában volt újszerű, hanem abban is, hogy noha tekintetbe vette az online és a nyomtatott szövegek közötti különbségeket, az egyes médiumokon elért tanulói eredményeket közös képességskálán közölte, azaz 2009 óta a papíron és a számítógépen elért szövegértési eredményeket érvényesen össze tudjuk hasonlítani egymással.

A mérés rámutatott arra, hogy míg a magyar 15 éves tanulók szövegértési teljesítménye tíz éve először érte el az OECD-országok átlagát, addig a digitális szövegértési teljesítményük ettől messze elmarad. A 2012-es mérésen ugyanezen a területen elért eredményeink radikális gyengülést mutatnak.

Az előadás az emögött a jelenség mögött meghúzódó lehetséges okokat vizsgálja meg.

Rausch Attila: Lehetőségek és kihívások a számolási készségek online mérésében

A matematikatanulás előfeltételeinek mérése meghatározó jelentőséggel bír az iskola kezdő szakaszában (Duncan et al., 2007; Friso-van den Bos, Kroesbergen, & Van Luit, 2014). E terület mérésére nemzetközi és hazai viszonylatban is számos eszközt készítettek (pl. ENT-R, MARKO-D, DIFER), ezek alkalmazása elsősorban a szemtől szembeni adatfelvétel miatt jelentős idő ráfordítását igényli a pedagógusoktól. Az online tesztelés elterjedésével azonban új lehetőségek nyílnak a kisgyermekek mérésénél is (Csapó, Molnár, & Nagy, 2014).

Előadásomban a korai matematikai készségek (early numeracy) online mérésével kapcsolatos kutatási projektet mutatok be, melyben kitérek technológia-alapú adatfelvétel előnyeire, emellett bemutatom a vizsgálatok korlátait is a vizsgált területen. A kutatási projekt célja olyan eszközt adni a pedagógusok kezébe, aminek segítségével gyorsan és hatékonyan tudják tesztelni a rájuk bízott gyermekek korai matematikai készségeit.

A kidolgozott teszt 50 itemből áll, összesen 6 részterületet vizsgál: számlálás, műveletvégzés, relációk, mennyiségek és számok kapcsolata, arab számok felismerése. A 2016-os óvodai mérés során 342 gyermek töltötte ki a tesztet. Az adatfelvételt óvodai környezetben, tabletek segítségével végeztük, a matematikai méréseket minden esetben egy számítógép-használati feladatsor előzte meg (Molnár & Pásztor, 2015).

A teszt megbízhatónak bizonyult (Cronbach-alfa=0,94), az egyes altesztek reliablitás mutatói 0,70-0,86 között helyezkedtek el. Az eszköz konstruktum validitását megerősítő faktorelemzéssel ellenőriztük, amelyen a 6 alteszt alapján felépített modell jónak bizonyult (CFI=0,953; RMSEA=0,043; Chi2=1900.81; p<0,05). A teszten elért átlagos teljesítmény 57,5%p (SD=23,1).

Bár az online tesztben még nem sikerült teljes mértékben lefedni a korai matematikai készségek konstruktumát, az eszköz folyamatos fejlesztés alatt áll, az óvodai mérésnél összességében megbízhatóan sikerült felmérni a gyermekek számolási készségeit. Az első mérések alapján látható, melyik itemek, résztesztek szorulnak továbbfejlesztésre, ezen felül újabb feladattípusok kipróbálásával vizsgáljuk további összetevők online mérésének lehetőségeit is.