Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2018. január 21. vasárnap, 9:38

Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban

A digitális történetmesélés egy több, mint 20 éve létező oktatási stratégia. Elméletéről és gyakorlatáról rendkívül sikeres szekciófoglalkozást vezetett a Digitális Tér konferencián Lanszki Anita. (Az erről szóló beszámoló elolvasható az OFOE portálon.) Most induló sorozatunkban bemutatjuk a szekcióban előadó pedagógusok munkásságát, tevékenységi körét, és azt, hogyan tudják hasznosítani munkájuk során a digitális történetmesélést.

1. Történetek kódolva

A ScratchJr programot harmadik éve használjuk iskolánkban a digitális történetmeséléshez. Nyári kódtáborban, egyéni fejlesztésben, szakkörben, napköziben, enyhén értelmi fogyatékosok szegregált csoportjában, és ebben a tanévben már tanórai keretek között normál második osztályokban is. Az app fejlesztői elsősorban az 5-8 éves korosztályok számára ajánlják, de tapasztalataink szerint a 9-10 évesek (3-4. osztályosok) is szívesen dolgoznak vele. (A program táblagépekre telepíthető, mobiltelefonokon nem fut.)

A tanulóink döntő többsége fogyasztóként használja a digitális eszközöket, az alkotás azonban nem jelenik meg eszközhasználatuk során. A ScratchJr kényszeríti használóit arra, hogy sablonok nélkül alkossanak történeteket (alkalom a beszédfejlesztésre), sajátmaguk formálják a háttereket, alakítsák a karakter-szereplőket. Rendelkezésre áll ugyan ehhez egy kisebb galéria, de saját figurák, hátterek is tervezhetők, rajzolhatók. A történetek elkészítése során a gyerekek gyakorlatban ismerkedhetnek a programozás alapjaival. Eközben – szövegbuborékok alkalmazásával – írott szövegek is létrejönnek (helyesírás fejlesztése). A grafikus felület lehetővé teszi, hogy a még írni-olvasni nem tudó gyerekek is dolgozhassanak a programmal.

Az elkészült munkák a tableten tárolódnak, de meg is lehet ezeket osztani. Bármikor újra szerkeszthetők, kiegészíthetők, így az alkotási folyamat nem szorul órakeretek közé. Tapasztalataink szerint az egyes gyerekeket más és más terület ejti rabul. Van, aki a hangokat, mások a figurák és hátterek igényes megformálását, s akad, aki a mozgások, akciók kódolását részesíti előnyben.

A diák nem sablonok alapján, hanem önállóan tervezheti meg és építheti fel saját történetét , így minden munka más és más, nincs két teljesen egyforma produktum. Történeteink kapcsolódhatnak saját élményhez, tantervi tartalomhoz, lehetnek valósághűek, de – és ez fordul gyakrabban elő – meseszerűek, a kiskamaszoknál pedig egyre nagyobb szerephez jut a humor.

A történetalkotás különösen nehéz korlátozott nyelvi kóddal rendelkező diákjainknak. Ezért van különös jelentősége annak, hogy olyan eszközt bocsáthatunk a rendelkezésükre, amely az alacsonyszintű készségeket vizuális megsegítéssel ellensúlyozza, és kiegyenlíti a hátrányokat.

A tanulói táblagépek korlátozott száma miatt általában páros munkában dolgozunk az egyes történeteken, ami ugyan lehetővé teszi a közös alkotási folyamat örömének megélését a személyesség varázsa azonban óhatatlanul eltűnik.

Benedekné Fekete Hajnalka
Hevesy György Általános Iskola, Tura

Oligofrénpedagógus – pszichopedagógus az eredeti szakmám, s a pályán eltöltött három évtized döntő többségében enyhén értelmi fogyatékos tanulók szegregált vegyes évfolyamos csoportjait tanítottam és tanítom most is általános iskolákban. Emellett számtalan, tanórán kívüli tankör, tábor, szervezésében, lebonyolításában vettem részt – két területen – digitális készségfejlesztés és természeti környezet megismerése – ép és tanulási nehézséggel küzdő tanulók közös csoportjaival.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2023.11.21.
A pályakezdő pedagógusok mellett áll Balatoni Katalin
Maga is átélte, milyen érzés kezdő pedagógusnak lenni, ezért jól ismeri a pálya nehézségeit – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevel...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2023.11.21.
Plakátkampányt indít a kormány az iskolákban
A védelem online is megillet! Kérdezz, szólj, jelezz! - ezek a legfontosabb üzenetei azoknak az iskolai plakátoknak, amelyeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolg...
(Forrás: Eduline)
--
2023.11.21.
Státusztörvény: nem taníthatnak óraadóként tovább a felmondó pedagógusok?
Szeptember 29-ig kellett nyilatkozniuk a pedagógusoknak, hogy elfogadják-e a státusztörvény alapján írt munkaszerződésüket. Rétvári Bence államtitkár úgy nyilatkozott, hogy 1205 pedagó...
(Forrás: Eduline)
--
2023.07.17.
Oszkó Péter: Nagyon nagy bajban vagyunk, ha saját pedagógusaink bérét sem tudjuk kifizetni
ZÁMOMRA A LEGBOSSZANTÓBB ÁLLÍTÁS, HOGY A SAJÁT OKTATÁSI RENDSZERÜNK FOLYAMATOS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ UNIÓS ADÓFIZETŐK PÉNZÉRE VAN SZÜKSÉGÜNK, miközben vannak...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
Ilyen se volt még: 171 oktató állt ki a Zeneakadémia autonómiájáért
Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kultur...
(Forrás: Index)
--
2023.07.15.
„Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára” – Lannert Judit oktatáskutató a státusztörvényről
Miért beszél mindenki tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétes...
(Forrás: szabadeuropa.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógia pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus ünnep