Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
2018. január 21. vasárnap, 9:38

Digitális történetmesélés a nevelési-oktatási folyamatban

A digitális történetmesélés egy több, mint 20 éve létező oktatási stratégia. Elméletéről és gyakorlatáról rendkívül sikeres szekciófoglalkozást vezetett a Digitális Tér konferencián Lanszki Anita. (Az erről szóló beszámoló elolvasható az OFOE portálon.) Most induló sorozatunkban bemutatjuk a szekcióban előadó pedagógusok munkásságát, tevékenységi körét, és azt, hogyan tudják hasznosítani munkájuk során a digitális történetmesélést.

1. Történetek kódolva

A ScratchJr programot harmadik éve használjuk iskolánkban a digitális történetmeséléshez. Nyári kódtáborban, egyéni fejlesztésben, szakkörben, napköziben, enyhén értelmi fogyatékosok szegregált csoportjában, és ebben a tanévben már tanórai keretek között normál második osztályokban is. Az app fejlesztői elsősorban az 5-8 éves korosztályok számára ajánlják, de tapasztalataink szerint a 9-10 évesek (3-4. osztályosok) is szívesen dolgoznak vele. (A program táblagépekre telepíthető, mobiltelefonokon nem fut.)

A tanulóink döntő többsége fogyasztóként használja a digitális eszközöket, az alkotás azonban nem jelenik meg eszközhasználatuk során. A ScratchJr kényszeríti használóit arra, hogy sablonok nélkül alkossanak történeteket (alkalom a beszédfejlesztésre), sajátmaguk formálják a háttereket, alakítsák a karakter-szereplőket. Rendelkezésre áll ugyan ehhez egy kisebb galéria, de saját figurák, hátterek is tervezhetők, rajzolhatók. A történetek elkészítése során a gyerekek gyakorlatban ismerkedhetnek a programozás alapjaival. Eközben – szövegbuborékok alkalmazásával – írott szövegek is létrejönnek (helyesírás fejlesztése). A grafikus felület lehetővé teszi, hogy a még írni-olvasni nem tudó gyerekek is dolgozhassanak a programmal.

Az elkészült munkák a tableten tárolódnak, de meg is lehet ezeket osztani. Bármikor újra szerkeszthetők, kiegészíthetők, így az alkotási folyamat nem szorul órakeretek közé. Tapasztalataink szerint az egyes gyerekeket más és más terület ejti rabul. Van, aki a hangokat, mások a figurák és hátterek igényes megformálását, s akad, aki a mozgások, akciók kódolását részesíti előnyben.

A diák nem sablonok alapján, hanem önállóan tervezheti meg és építheti fel saját történetét , így minden munka más és más, nincs két teljesen egyforma produktum. Történeteink kapcsolódhatnak saját élményhez, tantervi tartalomhoz, lehetnek valósághűek, de – és ez fordul gyakrabban elő – meseszerűek, a kiskamaszoknál pedig egyre nagyobb szerephez jut a humor.

A történetalkotás különösen nehéz korlátozott nyelvi kóddal rendelkező diákjainknak. Ezért van különös jelentősége annak, hogy olyan eszközt bocsáthatunk a rendelkezésükre, amely az alacsonyszintű készségeket vizuális megsegítéssel ellensúlyozza, és kiegyenlíti a hátrányokat.

A tanulói táblagépek korlátozott száma miatt általában páros munkában dolgozunk az egyes történeteken, ami ugyan lehetővé teszi a közös alkotási folyamat örömének megélését a személyesség varázsa azonban óhatatlanul eltűnik.

Benedekné Fekete Hajnalka
Hevesy György Általános Iskola, Tura

Oligofrénpedagógus – pszichopedagógus az eredeti szakmám, s a pályán eltöltött három évtized döntő többségében enyhén értelmi fogyatékos tanulók szegregált vegyes évfolyamos csoportjait tanítottam és tanítom most is általános iskolákban. Emellett számtalan, tanórán kívüli tankör, tábor, szervezésében, lebonyolításában vettem részt – két területen – digitális készségfejlesztés és természeti környezet megismerése – ép és tanulási nehézséggel küzdő tanulók közös csoportjaival.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vissza
Sajtófigyelő
2020.08.14.
Modellváltás a felsőoktatásban: azt se tudni ló-e vagy szamár
Bár cikkünk apropóját a közelmúlt eseményei adják, jelen írással a Hallgatói Szakszervezet tagjaiként arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk az alapítványi finanszírozásra történő á...
(Forrás: mérce)
--
2020.08.14.
Éremesőt hozott az online verseny
A kémia továbbra sem tartozik a középiskolások kedvenc tantárgyai közé. A kémiatanári pályát is kevesen választják, ­emiatt a szakma nagy „öregjei” keveseknek tudják átadni tapasztalataikat...
(Forrás: Magyar Nemzet)
--
2020.08.14.
Mérnökök: Elszomorítók az idei felvételi adatok
Rossz trend folytatását mutatják, és az egész magyar gazdaság számára elszomorítók az idei műszaki felsőoktatási felvételik eredményei – közölte az EJMSZ. Egyértelműen látszik, hogy...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.14.
Újabb országokban döntöttek a tanévkezdésről
Hamarosan kezdődik a következő tanév, ezért a különböző országok sorra jelentik be a tanévkezdéssel kapcsolatos intézkedéseiket. Már Romániában, Szerbiában és Törökországban is megsz...
(Forrás: eduline)
--
2020.08.14.
Középiskolás fokon sem fog tanulni a nép, mert nem lesz kitől
Nem véletlen, hogy – a sokéves gyakorlattól eltérően – az idén államilag támogatott helyekre is lehet pályázni a felsőoktatási pótfelvételin. Korábban ez szinte lehetetlen volt, csak...
(Forrás: hvg.hu)
--
2020.08.12.
PCR-teszt beiratkozáshoz, kizárólag online vagy csak személyes órák – nagy szórással indulnak az egyetemek ősszel
Eltérő módon készülnek az egyetemek az őszi félévre, több helyen a nagyelőadásokat csak online tartják majd meg. A Semmelweis Egyetem negatív PCR-tesztet vár el az elsősöktől beiratkoz...
(Forrás: hvg.hu)
Címkék
agresszió civilek család digitális nemzedék együttműködés erkölcs esélyegyenlőség esélyek felelősség film filmklub generációk gyerekek gyermekvédelem hátrányos helyzet IKT integráció irodalmi mű feldolgozása iskola iskola és társadalom kapcsolatok kommunikáció konferencia konfliktuskezelés kreativitás kutatás könyvajánló közösség módszerek OFOE oktatás oktatáspolitika osztályfőnöki szerep pedagógus pedagógusok pályázat rendezvény szabályok szakmai szervezet szülő szülők tanulás tanár-diák kapcsolat tehetséggondozás társadalom történelem verseny virtuális kongresszus óraterv ünnep